Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - Ács Anna: Szőlőművelő és bortermelő gazdaközösségek Tapolcafőn (1759–1943)

TANULMÁNYOK 13 Ódor Szőllőhegy Bíróinak Számadó Könyve"VEMLIX.220. 39. E kötelezettségeket mindenkor előírták a hegyközségi artikulusok. Pl. Dobogó hegyközség artikulusai 1761 IX. és X. valamint az öreg Dobogói hegyközség artikulusai 1870 17. 40. ,,hegységláda csináltatása 10 kr." ,,Nagy és Kis Ódor Szőlló'hegy Bíróinak Számadó Könyve" VEML IX. 220. 41. „Pásztor fogadásakor 4 liter bor" — szerepel pl. kiadásként a Kis Ódor hegység jegyzőkönyvében 1937-ben. VEML IX. 220. 42. A Dobogó nevű szőló'hegy, „hegység" 1761. évi artikulusához csatolt esküszöveg (Formula Juramenti): ,,Én esküszöm az élő' mindenható Istenre, a ki Atya Fiu Sz. Lélek, tellyes Sz. Háromság, egy bizony örök Isten, engemet ugy segéllyen az én igaz hitemben, hogy az minémü hivatalra az bötsületes Helségtül el választatván eló' állíttattam, ugy mint Nagy Mesternek, Tanátsnak (Nótáriusnak, Esküttnek,) ebbeli tisztemben és hivatalomban sörényen és hiven eljárni köteles leszek, hogy ha ollyas dolgot hallok, vagy látok, a melly is az Helségnek törvényével ellenkezik, Ugyan azt az Helségnek, (Hegy Mesterének) bé mondani el nem mulatom. (Sőt minden előttem meg jelenő igyes Személynek, akár Özvegy, Árva vagy akár melly sorsban lévőkk, igaz tőrvént szolgáltatok; Nem nézvén Senkinek Személlyét, félelmet, iridséget, haragot, adománt, vagy akárminémü Atyafiúságot, hanem tsak egyedül az tiszta Igazság szerént. Isten téged ugy segéllyen." Pápai Helytörténeti Múzeum Adattára ltsz. n. 43. „Az Ódor szőlőhegy birtokosainak előírásai a nyári pásztor számára" 1930-ban. VEML IX. 220. 44. Pl. Jövést vettem" (1876); „puska adó fizetett" (1889) „Nagy és Kis Ódor Szőllőhegy Bíróinak Számadó Könyvé"-ben szereplő bejegyzések VEML IX. 220. 45. A hegyközségi szokások kötelező erővel szabták meg az efajta — észszerű és jól ellenőrizhető — rendet. Ritkán írásba is foglalták a kötelezettséget, a pásztorpénzszedő könyvek első lapjára jegyezték fel. 46. „Az Odori és Kümögi Hegységek főzető polétája 1934-dik év nyarára, megindíttatott május 19-én" — utolsó bejegyzése október 20-án kelt. „Öreg és Kis Ódor hegység pásztorpénzszedő naplója" (1905-től 1943ig) VEML IX. 220. 47. 1930-ban pl. az „öreg- és Kisodor szőlőhegyek holdanként 4 kg rozsért vagy annak áráért egyik járástól a másik gyepüjárásig felelősség mellett őrködni" fogadtak téli-nyári pásztort. (Ibidem) 48. 1923-ban az „Öreg és Kis Ódor valamint Kümögi hegyek együtt fogadnak hegyőrt a büntetésnek fele része a pásztort illeti. Szolgálatának kezdése május hó 22.-okt. 18-ig." (Ibidem) 49. 1815-ben az ódori szőlőbirtokosokéivesztettek a földesúr ill. a vármegye által 1804-ben kiadott artikulusokat, ezért még abban az évben újat kaptak az „azokkal való szabad élés és szoros megtartás végett" szőlőföldjeik urától, maguk nem alkothatták meg azt. (Ibidem) 50. 1870-ben az öreg Dobogó nevű szőlőhegy birtokosai ,,mint most már minden földesúri kötelékből kibontakozott szabad közbirtokosság régi hegyarticulusai helyébe újakat alkot, melyek részint a hegységi elöljáróság mint hatóság belszervezetére és hatáskörére, részint a rend fenntartására, s kihágások megakadályozása vagy fékezésére vonatkozva következő pontokba foglaltatnak ..." (lásd 36. jegyzet és melléklet) 51. Adatközlőim szerint általában a gyepüjárási gyűléseken olvasták fel az artikulusokat, de emlékeznek olyan esetekre is, amikor elmaradt a felolvasás. 52. Pl. „Jegyzőkönyv Fölvetetett Tapolczafőn 1921. augusztus 14-dikén Kis Lajos Pásztor jelentése fojtán Penk János Pápa Kovácsi lakos családját körte lopáson meg fogta és büntetést füzetek körtélyért és büntetésbe 500 koronát mejet fölis vetünk elismerjük: Berky József k. jegyző Hidrik Károly h. jegyző; „Tapolcafői Szőllők vadászati szerződése" (1875); „Kis és öreg Odor, Kümeg, Kishegy, Kis és Öreg Dobogó, Határ és Nyulas, Botakő és Déghegy birtokosai vadászati árendába adják M. Gróf Wallis Gyulának 3 évre."; „Alsó mejék gyepüben egy tölgyfát elattunk Balog Gábornak vétel árból befojt 4300 korona" (1922) VEML IX. 220. 53. Pl. „megyeházépítési adó"; „betegápollás ispita pótadó" „Nagy és Kis Ódor Szőllőhegy Bíróinak Számadó Könyve" (1883) (Ibidem) 54. Magasnak tűnik ez a kamat, de annak összegét közgyűlésen határozták meg olyan szándékkal, hogy a kamatból befolyt summát a felmerülő közös költségek fedezésére fordítják. Időnként a hegyközség tőkepénzét betétkönyvben is kamatoztatták. Pl. „Kümögi Hegység betétkönyve" 1941. június 29-1942. november 29. VEML IX. 219. 55. V. ö.: Madarassy László: Magyar szüreti szokások Bp. 1929 Hálával emlékezem az 1974—75. évi tapolcafői gyűjtésem óta elhunyt kedves adatközlőimre: Kiss Dánielné szül. Szemerei Karolinára (1897— 1979), Berki Dánielre (1882-1979), Szili Gáborra (1883-1978), Cseke Gáborra (1884-1977), Szekér Józsefre (1891-1977), Varga Dezsőre (1894-1976) és Kovács Endrére (1896-1976), egyúttal köszönettel tartozom Vida Zoltánnak (1910-) önzetlen segítségéért. IRODALOM Belényesy Márta: Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XVI. században 1955 Néprajzi Értesítő XXXVII. 11-30. Adatok a régi hegyközségek történetéhez 1958 Néprajzi Közlemények III. 1-2. sz. 280-296. Csizmadia Andor: A falusi közösségek szervezete és működése Magyarországon 1848 és 1944 között In: Tanulmányok a falusi közösségekről 35-53. Pécs, 1977 Dornyay Béla: Bakony. Budapest. 1927 Erdei Ferenc-Pataky Ernő: Termelői szervezetek a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésében I. 1957 Agrártörténeti Szemle 16 5 -182. Égető Melinda: Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17—19. századból. Budapest. 1985. Feyér Piroska: Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai. Budapest. 1970. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára III. Pest. 1851. Für Lajos: Jobbágyföld - parasztföld. A földesúri szőlődézsma megváltása. In: Parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában (1848-1914) 101108. Budapest, 1965. Gergely Ferenc: Geomorfológiai megfigyelések az Északi-Bakony területén. Budapest. 1938. IIa Bálint-Kovacsics József : Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest. 1964. Kertészeti lexikon. Budapest. 1963. Magyarország régészeti topográfiája 4. A pápai és zirci járás. Budapest, 1972. Nagy István: Mezőgazdaság Magyarországon az abszolutizmus korában (18491867) Budapest. 1944. Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században (különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira) In: Agrártörténeti tanulmányok 3-70. Budapest. 1960. Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. Budapest. 1973. Römer Flóris: A Bakony. Természetföldrajzi és régészeti vázlat. Győr. 1860. Szabó István: A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában. Értekezések a történeti tudományok köréből. XXVI. 4. sz. Budapest. 1946. Takács Árpád: A szőlőtermesztés történeti földrajza, borvidékeink. Budapest, 1942 Tóth Lajos: Elméleti és gyakorlati útmutató úrbéri ügyekben.Pest, 1865 Vajkai- Wagenhuber Aurél: A paraszti szőlőművelés és bortermelés Veszprém megye déli részén. Néprajzi Értesítő XXX. 15-48; 172-204. Vajkai Aurél: Cserszegtomaj. (Egy hegyközség élete) Néprajzi Értesítő XXXI. 170-204. Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra Berettyóújfalu, 1976 Vincze István: A szőlőhegy birtoklása és rendje.Néprajzi Közlemények VI. 1. sz. 94-105. Magyar borpincék. Néprajzi Értesítő XL. 83-104.