Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Apróságok - Mithay Sándor: Adatok a pápai római-katolikus plébániatemplom történetéhez
108 APRÓSÁGOK Akadál, hogy Koponyákra és holt Tetemekre jutnak le ha az ásáshoz kapnak". 23 Ezek szerint a Belsőtemetőt bolygatták meg. De az új templom alapozásánál mély árkok lehettek és ekkor ezek ásásánál nem kerültek elő sírok? Pedig az új templom körül mindenütt ott volt a temető. Lehet az is, hogy a temetkezések legutolsó idejében a kerítésen túl is temetkeztek. Nagyjában az új templom területe sávban egybeesik a régi temető területével. Méréseink szerint az említett széles, aszfaltozott sáv, illetőleg járda alatt lehet az oldalhajó feltárt részétől északra 5,70 m-re a déli oldalhajó északi része. Ennél a kis területű feltárásnál sok akadály miatt a mai templom elődjének déli oldalhajójából csak egy kis részletet sikerült megtalálni. Adat van az épület hosszára, a nyugati torony egy töredékére illetőleg részletére, és valami nyom a templombelsőre. A falak nem koraközépkoriak és ezért biztosan állítható, hogy a második templom nyomaira találtunk. Az elsőnek az építési ideje és helye egyenlőre bizonytalan, de Pápa 1225-ben már főesperesi székhely. Ez azt jelenti, hogy már a szentistváni egyházszervezés idején Pápán templomot építettek. Ennek a románkori templomnak gótikus utódja nem szükségszerűen kellett, hogy topográfiailag azonos helyen épüljön fel, de valószínű. így elvben elképzelhető, hogy a mai templom területén kereshető Pápa legkorábbi temploma is, a most megtalált gótikus támpillérekkel megerősített templomának alaprajzán belül. JEGYZETEK 1. CS. DOBROVITS Dorottya: Pápa, r. katolikus Nagytemplom. TájakKorok—Múzeumok kiskönyvtára. 182. sz.Bp., 1984. 2. KISS István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908. 102. 3. MRT 4. к. 200. 4. MITHAY Sándor: Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján. VMMK 1985.325. 5. KISS op. cit. 122. 6. MITHAY S. op. cit. 325. 7. CS. DOBROVITS D. op. cit. 2. 8. MRT. 38. tábla, MITHAY S. op. cit. 323. 9. MRT. 197. 38. kép.; MITHAY S. op. cit. 325. A térképet az Esterházy uradalom mérnöke, J. H. Maynczek rajzolta. 10. Pápai Helytörténeti Múzeum adattára. Ltsz. 995-83. (1982. X. 25.) 11. KRALOVÁNSZKY Alán szíves helyszíni közlése. 12. KISS op. cit. 97; MRT 200. 13. MITHAY S. op. cit. 324. 14. KISS I. op. cit. 97., PONGRÁCZ Gáspár: Descriptio oppidi Pápa. Antidotum universale с. mü függeléke. Trnaviae. 1733. 189-202. 15. KISS I.op. cit. 102. 16. A pápaiak elmondása szerint a templom oldalánál megrogyott a talaj ott, ahol ma a Szt. Flórián szobor áll. 17. MÓRING József pápai apátplébános szerint innen ÉK-re 8 m mélyen fúrtak le villámhárító elhelyezésére, s ekközben 3 m mélyen kripta bolthajtására akadtak. 18. KISS I.op. cit. 102. 19. Ibidem. 20. MITHAY Sándor: Adatok Esterházy Károly gróf építő tevékenységéhez. Műv. Történeti Értesítő 1979/2. sz. 131. 21. CS. DOBROVITS D. op. cit. 2. 22. BERÉNYI Zsigmond egyházlátogatása 1732-ben. In. PFEIFFER János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554-1760). Veszprém, 1947. 166; Pápai plébánia evk. 3. 23. CS. DOBROVITS D. op. cit. 8. SÁNDOR MITHAY BEITRÄGE ZUR GESCHICHTE DER RÖMISCH-KATOLISCHEN PFARRKIERCHE AUS PÁPA Im Komitat Veszprém steht am Hauptplatz der Stadt Pápa die heutige rö'mischkatolische Pfarrkirche, welche man vom Jahre 1773 baute, und dann wurde im Jahre 1795 eingeweiht. Ihr Vorfahrer war auch einst am Hauptplatz, aber wegen ihrer unsicheren Platz wollten wir es durch einer Probe-Ausgrabung kontrolieren. Vom Jahre 1773 hat man diese alte Kirche demoliert und nur der westliche Turm blieb eine Zeit lang in halber Höhe. Unter der Probe-Ausgrabung kam ein Teil der südlichen Seitenwand der alten Kirche vor (Abbildung 2., 3., 4). Vom zwei Pfeiler hat man einst einen Treppenartigen Abbruch abgetragen (Abbildung 5). Nach Westen kam die Länge der alten Kirche vor, welche man auf einer Landkarte vom Anfang der 1730-er Jahren dargestellt hat. Damit kam eine Gebäudeecke und ein Gewölbe von Ziegeln vor (Abbildung 6. Fig. 3.). Der untere Teil desselben wurde als Fundament von einem Turm qualifiziert (Abbildung 1 Fig. 3). In der Richtung Osten haben wir ein Bodenniveau und auf eine Spur von einer Mauer gefunden (Abbildung 1. Fig. 4). Aber diese Mauer gehört nicht zu der oben erwähnten Kirchenmauer. Die hier gefundenen Mauern stammen nicht von den Frühmittelalter, wie es im mehreren Fälle in der Literatur manche dies ahnten. Die gefundenen Erscheinungen sind Etappen der Papaer sag, zweiten Kirche, also warscheindlich in der Spätmittelalter erbaut wurde. Der Ort der ersten frühmittelalterlichen Pfarrkirsche ist leider unsicher noch. Borító címoldal: Guden oklevél ISSN: 0864-7887 Felelős kiadó: Dr. Praznovszky Mihály Gondozta és a nyomófoimát készítette a Prospektus GM. Sokszorosította a Progress, Veszprém Kötészeti munkálatokat a Badacsonyi ÄG. nyomdája végezte
