Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - V. Fodor Zsuzsa: A Veszprémi Ipartestület története (1892–1900) II. rész

28 TANULMÁNYOK Fa- és csontipar: asztalosipar 81 fő egyéb 46 fő Bőr-, sörte-, szőr- és tollipar: bőrgyártás és tímáripar 2 fő egyéb 24 fő Fonó- és szövőipar: 142 fő Ruházati ipar: szabó 194 fő cipész és csizmadia 327 fő egyéb 251 fő Papíripar: 15 fő Élelmezési ipar: malomipar 51 fő sütőipar 48 fő hentes- és mészáros 75 fő egyéb 30 fő Vegyészeti ipar: 13 fő Építőipar: kőműves 204 fő. ács 94 fő egyéb 64 fő Sokszorosító és műipar: 35 fő Szállodás, vendéglős- és kávésipar: 165 fő Veszprémben az iparosokat legnagyobb számban a cipészek és csizmadiák, valamint a szabók képviselték, de továbbra is elég népes maradt néhány, a helyi hagyományok hatását magán viselő ipar, mint pl.: a fazekasipar. A Veszprémi Ipartestület tagjainak zömét a segéd nélkül dolgozók tették ki, s elég alacsony számot képviseltek a középüzem tulajdonosok. Az iparral foglalkozók viszonylag magas száma azt mutatja, hogy a többség még nem kényszerült szakmájának elhagyására, de az iparűzés lehetőségeit tekintve már meglehetősen labilissá vált helyzete. Az Ipartestület a belső béke megteremtése, a kontárok üldözése, továbbá a műveltség emelése tekintetében értékes munkát fejtett ki a század utolsó évtizedében, de gazdasági lehetőségek híján nem tudta előmozdítani az iparosság érdekeit a kívánatos mértékben. RÖVIDÍTÉSEK BEREND-RÁNKI = BEREND T. IvánRÁNKI György: Gazdaság és társadalom. Bp.1974. F. DÓZSA = F. DÓZSA Katalin: A szabóipar Magyarországon a dualizmus korában. In: Folia Histirica 2. Bp. 1973. GELLÉRI = GELLÉRI Mór: Hetven év a magyar ipar történetéből 1842-1912. Bp. 1912. GERSTER = GERSTER Miklós: A kézművesség jövó' alakulása. Bp. 1901. Jkv = A Veszprémi Ipartestület jegyzőkönyve 1886-1903. VemL IX. 206. KURUCZ = KURUCZ József: A Győri Ipartestület és a régi győri ipartársulatok története. Győr. 1911. LAKY = Dr. LAKY Dezső: Az iparosok szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Statisztikai Közlemények. Bp. 1930. MATLEKOVITS 1897 = MATLEKOVITS Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye III. Bp. 1897. MATLEKOVITS 1898 = MATLEKOVITS Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fenn állásakor II. Bp. 1898. RÂNKI = RÂNKI György: A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben. Történelmi Szemle 1964. 2. sz. RATH = RÁTH Károly: Országos iparosgyűlések 1872-1*899. Bp. 1899. össze- Segéd sen nélkül Vas- és fémipar 42 513 Gépgyártás 18 407 Kő, föld 8 580 Faipar 29 256 Bőripar 5 739 Textilipar 14 166 Ruházati ipar 172718 Papíripar 875 Élelmiszeripar 48 156 Vegyészeti ipar 2 097 Építőipar 38 468 Nyomdaipar 1 984 382 959 A 41 548 vendéglátóipari vállalat megoszlása: 1-5 segéddel 22 751, 6-10 segéddel 957, 11-20 segéddel 338 üzem dolgozott. 6. TAHY 100. 7. E kérdést behatóan tanulmányozza MATLEKOVITS Sándor: Az ipar alakulása a capitalizmus korszakában c. munkájában. Bp. 1911. 65-67. 8. Jkv. 1892. január 16. Hasonló intézkedésre került sor például a Budapesti Férfi- és Nőiruhakészítők Ipartestületénél is. F.DÓZSA 141. A törvényadta jogokkal kevés ipartestület élt. Ezt bizonyítja, hogy az 1898. év végéig Budapesten 12, vidé ken pedig mindössze 89 ipartestületi betegsegélyző pénztár alakult. GELLÉRI 540. 9. VFH. 1892. január 16. Az összesítés tévesen áll az újságcikkben. (F. Zs.) 10. Jkv. 1892. ápriüs 2. 11. Jkv. 1892. február 6. 12. Jkv. 1892. június 4. 13. Jkv. 1892. november 3. 14. Emlékirat a Veszprém városát 1893. évi április hó 13. és 14-ik napjain ért nagy tűzi katasztrófáról és számadás az országos segélyről. Veszprém, 1894.10. 15. V. FODOR Zsuzsa: Miért tört ki a veszprémi tűzkatasztrófa 1893. április 13-án? In: Múzeumi Diárium. Veszprém, 1988.36. SUGÁR = SUGÁR Ignácz: A kisipar sorsa. Bp. 1901. TAHY = TAHY István dr.: A magyar kézművesipar története. Bp. 1941. VFH = Veszprémi Független Hírlap VH = Veszprémi Hírlap JEGYZETEK 1. RÁNKI 425. 2. U. o. 426. 3. Lenin megfogalmazása szerint „a városokban a kézművesség a lét szükséges alkateleme". LENIN: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Bp. 1949. 329. 4. Magyarország története 1890-1918. Bp. 1978. I. 354. és Budapest története IV. Bp. 1978. 363-365. 4. a. F.DÓZSA 137. 5. Kisipari vállalatok száma az 1900-as népszámlálás adatai szerint : 1—5 se6-10 se11-22 géddel géddel segéddel 19 077 554 182 5 804 161 122 3 484 411 244 10 887 700 251 2 410 103 34 3 930 139 52 43 931 1487 284 417 45 27 20 866 1259 451 667 67 50 8 757 528 319 818 191 113 121 051 5645 2129 16. ,.Névszerinti jegyzéke a hazai ipartestületnek, melyek a veszprémi iparosokat sújtott 1893. évi nagy tűzvész után segélyt nyújtottak a tűzkárosultaknak. Ssz. Testület neve Fr. Kr. Í.Arad 22 05 2. Alsó-. . . 5 — 3. Bp.-i fér. szabó ip. t. 50 4. Bp.-i mészáros ip. t. 10 5. B. Mágocs 27 6. B.Szt. Mihály 7 7. Bp .-i kárpitos 10 8. Beszterce-Bánya 44 75 9. Békés 16 90 10. Bp.-i hentes ip. t. 10 11. Brassói ker. ip. k. 8 12. Bp.-i asztalos 60 13. Baja 20 14. В. Újváros 2 15. Békéscsaba 10 16. Bp.-i kovács 20 17. Bp.-i könyvkötő 35 45 18. Balassa Gyarmat 5 19. Bp.-i csizmadia 6 16 20. Belényes ipart. 3 21. Bp.-i II-III. végy. ip.t. 11 80 22. Bp.-i cipész 25 23. Bezdán ipart. 17 24. Cegléd 24 05 25. Déva Ványa 10 20 26. Duna Vecse 5 22 700 12 320 4 438 17418 3 192 10 045 127 016 386 25 580 1 313 28 864 862 254 134