Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - Veress D. Csaba: A Kál-völgy története (1711–1792) III. rész

TANULMÁNYOK 69 tebb a Bárány nemzetség (kilenc család), a Mezriczky nemzetség (nyolc család), a Köss nemzetség (hat család), a Nagy, a Kovács, az Antal, a Csőkör nemzetség (négy-négy család), az Ács, az Eössy, az Eösze, a Gombos, a Horváth, a Kövesy, a Kuthy, a Lakos nemzetség (három-három család), stb. Az összeírás három nemzedéket rögzít: nagyapát, apát és fiát.

37 Köveskálon 80 nemesi családot írtak össze a fentebb említett (1790. augusztusi) Zala vármegyei nemesi öszszeírásban. (Lásd a 3. sz. függeléket.) Itt is több — közös őstől származó — azonos családnevet viselő család élt. Ezek közül a legnépesebb volt: a Györffy-nemzetség (16 család), a Szécsi-nemzetség (8 család), a Csatári-nemzetség (6 család), a Hegyi és Pálfy nemzetség (5—5 család), a Gyenis és a Kenessey nemzetség (4-4 család), a Rédey, a Sebestyén és Szálai nemzetségek (3—3 család), stb. Ez az összeírás a három nemzedékre — apa—fiú—unoka — terjedt ki.

38 Mindkét nemesi falunak — Kővágóörsnek és Köveskálnak — volt nem nemesi renden levő, jobbágyi és zsellér lakossága is. A Köveskálon készített (1780. május 31-én) összeírás szerint 183 házban 210 család élt; közülük 167 volt nemesi, 3 jobbágy és 115 zsellér család. (A lakosság 397 férfiből és 426 nőből állt.) Az összeírás szerint a jobbágyok szabadmenetelűek (azaz nem örökös és röghözkötött jobbágyok) voltak. „Urbárium azelőtt nem volt — írta az összeírás —, (a jobbágyok) árendában a földesuraknak ki 5, ki 7 forintot fizetett, és fizetnek most is." Majd folytatódik a szöveg: ,,Semmi egyéb némü adománt Földes Urainknak nem adunk, hanem csupán pénzbeli Árendát (bérletet. Sz.), amint megmondtunk; robotot soha nem teljesítettünk." A kérdés-felelet formában összeállított összeírás következő kérdése: „Milyen a termés?" Az erre adott válasz így szólt: ,,Szántó földeink akik közöttünk vagyon, három szántással tiszta búzát néhol, ahol jobbacska szerű a föld megtermi többnyire pedig Kétszeres szokott teremni." Majd így folytatódnak a kérdésekre adott válaszok: ,,Malmunk az Helységünkben lévén, midőn elegendő vize vagyon, eleségünket közel megőrölhetjük; ha pedig vize szűkös, akkor nem messze Diszeli vagy Monostorapáti egy kis mérföldnyire lévő helyiségekben szoktunk járni." Az összeírás felsorolta a falu problémáit is: nincs kaszálója a községnek; így marháikat csak bérben legeltethetik más faluban; tűzifa is alig van, épületfa pedig semmi sincs a községben; teljes telkes gazda nincs; szánfóföldje a falunak kevés; ,Akinek vagyona is valami, kiben öt pozsonyi, kiben két pozsonyi, kiben pedig egy pozsonyi mérő szokott bélé menni;rétünk pedig igen csekélség; sarjút nem is kaszálhatunk."

39 A XVIII. század végéről több leírás maradt a két nemesi faluról. A II. (Habsburg) József császár által végrehajtott kataszteri felmérések iratai (1786. április 13.) szerint Köveskálon (Köveskállya) 146 házat írtak össze. A község határa: Mező Mali szántóföldek; Darab Szálasi szántóföldek; Pál Kuttyai szántóföldek; Halastói szántóföldek; Szőllők alljai szántóföldek; Rét szeri mező (szántóföldek); Sajtói szántóföldek; szőlők; Fekete Hegy; Vaskapui szőlők; Fölső Erdő (fiatalos). Sóstói Csalitos; Sóstói rétek; Sásdi pusztai szántó.

40 Az 1780-as években a köveskáliak jelentették, hogy a régi, fából épült harangláb düledezik, fákkal kellett eddig is megtámogatni. Kérték a Nemes Vármegyét, hogy kőből építhessenek haranglábat. Az engedélyt megkaphatták, mert a század végén tornyot építettek templomuk elé. Kővágóörsről 1799-ben, a Vály féle Magyarország leírása (IIp., 734.) azt írta, hogy „Magyar falu; földesurai különféle Urak; lakosai katolikusok és evangélikusok . . . Határai középszerűek, szőlőhegyei jók és kevés borait könnyen eladhatják." Kővágóörsről hosszabb leírást ad Kis János („Emlékezései életéből"), 1800ban írott munkájában: ,,Kővágó-Eörs Zala-megye alsó részében Keszthely és Füred között csaknem középen a Balatontól egy kis fél órányira fekvő nagy részint nemesekből álló népesebb helység. Terjedelmes határa, mely a benne található több templomok után ítélve, a török pusztítás előtt több falukat foglalt magában, a hasznost és a szépet nagy mértékben egyesíti. Földje legnagyobb részint köves, de mint hihetőleg vulkáni tűzokádás maradványa, nagyon termékeny. Tájékát a sok sík mezők, mosolygó szőlősdombok, kis erdők, sok formájú hegyek s azon vár-omladékok hazánkban a legregényesebbek egyikévé teszik. A képzelődés nem kívánhat gyönyörködtetőbb táplálékot, nem a szív felemelőbb tárgyakat, mint milyenek itt vagyunk. S ide 28 esztendős koromban helyeze engem a jó szerencse. A kővágóeörsi pápista és lutheránus előkelő nemesek szép egyetértésben éltek. A birtokosabbak nyáron vasárnapi és ünnepi délestéken sétálással, kivolt a kékkúti savanyú vizekhez menéssel, télen pedig gyakori beszélgetésekkel, s estvénként néha kártyázással, néha táncvigalmakkal is mulatták magukat. A közrendűek a téli délestéket arra is fordították, hogy csotora borpkkal seregesen a halászok eleibe mentek, boron halakat cseréltek, melyek a pincéknél frissében megsüttetvén jó bor mellett jó ízű uzsonnát adtak.."

42 A XVIII. század vége jelentősebb események nélkül telt el a Kál-völgy felett. Az utolsó török háború (1787-1790) távoli eseményei csak érintették а К ál -völgyet. A hadsereg katonai fuvarokra kötelezte az itt élő lakosságot is. Az öszszeírások szerint a szentbékkállai Németh Istvánnak egy ökre (40 forint értékben) és Nagy Istvánnak egy ökre (35 forint értékben) pusztult el a katonai fuvarozások szorán.

43 Kiemelkedő esemény volt, hogy 1790-1799 között Szentbékkállán — a középkori templom helyén — barokk stílusban felépült az új templom, amely mai napig is dísze a községnek. Folytatás: Kál-völgy története. (IV. rész.) 1792-től napjainkig. I. SZ.FÜGGELÉK: A köveskáli református ecclésiában élő lelkek száma (1769): 1. Zsoldos János és felesége Péter Judit; testvére Márton, egy fiú és egy szolgáló. 2. Oroszvári István özvegye: Szálai Judit, két fiával, két szolgáló. 3. Az öreg Györffy Mihály özvegye, Nagy Julianna, két fiával, egy eladó lányával és egy szolgálóval. 4. Gyenis János és felesége: Csőkör Judit, négy fiúkkal és egy szolgálóval. 5. Sebestyén Ferenc, feleségével (Sass Évával), négy fiukkal és egy eladó lányukkal. 6. Nagy István özvegye, Pál nevű fiával és annak feleségével, négy fiukkal és három lányukkal. 7. Nagy András és fia. 8. Györffy Sámuel fiával és két lányával. 9. Bóday Erzsébet, két fiával. 10. Nagy János és felesége: Radó Krisztina, egy fiával, három lányával és egy szolgálóval. II. Nagy Katalin (Pálffy Mihály özvegye), egy fiával, négy leányával és egy szolgával. 12. Hegyi Ferenc és felesége: Nagy Erzsébet, négy fiával, két lányával. 13. Györffy Judit, két fiával és három leányával. 14. Patkó János és felesége: Vörös Katalin, egy fiúkkal, egy szolgálóval. 15. Hathai Katalin három fiával. 16. Krisán András és felesége: Markó Katalin, két fiúkkal. 17. Györffy Mihály és felesége: Oroszi Justina, két fiukkal és egy szolgával.