Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - Veress D. Csaba: A Kál-völgy története (1711–1792) III. rész

68 TANULMÁNYOK következők voltak: négy és fél icce vaj, kilenc kappan, tizenhat csirke, hetvenkét tojás. Házat, földet az ura­ság tudta nélkül nem adhattak el, idegeneket a faluba be nem fogad­hattak. 29 A panasztétel után, több mint tíz év telt el, mire 1780. decem­ber l-jén a veszprémi káptalan szer­ződést kötött a kisfaludi jobbágyai­val: 1. A robotot és a karácsonyfa­hordást pénzben váltják meg; a kocs­ma és a mészárszék jövedelméért a füstpénzzel együtt 100 rénes forin­tot fizetnek Szent György és Szent Mihály napján. 2. A dézsma (tized) és a hegy­vám borát kötelesek Veszprémbe szállítani, majd az üres hordókat visszavinni. Ábrahámba is kötelesek a hordókat kivinni. Behozni Ábra­hámból csak akkor kötelesek, ha az 350 akónál kevesebb. Egyszerre más helyről nem kötelesek többet be­hozni. Tized gabonát és más ter­ményt a maguk zsákjában kötelesek Veszprémbe vinni. Ezért nem adnak tizedet lenből és kenderből. A székesegyház 12 kapás szőlejét kötelesek megművelni, s annak ter­mését - amely legfeljebb 24 pozso­nyi akó (bor) - Veszprémbe szállí­tani. Az ábrahámi pusztára nádvá­gásra 25 embert kötelesek kiállítani reggeltől estig. A gabona kilencedet 12 forinton kell megváltaniuk. A vajat, kappant, csir­két, tojást Veszprémbe kell vinniök. Senki a házát, földjét az uraság érte­sítése nélkül nem adhatja el, vagy zá­logba nem teheti; idegent a faluba nem fogadhatnak be. A szerződés 1781. január l-jétől 6 évig van érvényben. ° Valóban, öt év múlva, 1785. ja­nuár l-jén új szerződést kötött a veszprémi káptalan kisfaludi jobbá­gyaival. Ebben megállapodtak, hogy a káptalan jövedelme a falutól: 43 forint „füstpénz"; a négy és fél ses­siótól (telektől) jár: 523-, a házas zsellérektől 576-, összesen 1099 gya­logrobot. (Ennek megváltása 10 kraj­cárával összesen: 183 forint 16 kraj­cár.) Az egyéb szolgáltatások vaksá­gai: borjú-váltság 23 forint 3/4 kraj­cár; hosszúfuvar váltság 4 forint 75 krajcár; kilenced váltság 19 forint. A félévi kocsma és egy évi mészárszék jövedelme: 22 forint 80 krajcár. Az összes pénzjövedelmek: 272 forint 95 krajcár. Az új szerződés 1785. ja­nuár l-jétől volt érvényes három esz­tendőre. 31 A II. (Habsburg) József császár ál­tal elrendelt kataszteri felmérések ira­taiból ismerjük (1786. április 13-i helyzetnek megfelelően) a veszprémi püspökség kál-völgyi tiszttartóinak nevét. Mindszentkállon a veszprémi püspökség és a káptalan kisfaludi birtokán a sümegi uradalom tiszttar­tója: Babos György látta el hivatalát. Ugyanő látta el a szentbékkállai püs­pöki uradalom tiszttartói hivatalát is. Az összeírás szerint Szentbékkállán birtokosok voltak: a veszprémi püs­pökség, gróf Eszterházy Károly, Kiss Ferenc, nemes Körmendy és Varga családok. 32 A kataszteri összeírás­ban szerepeltek a falvak leírásai is: Szentbékkálla (Szent Békállya): 125 ház volt a faluban; ezekben 120 csa­lád élt: ebből 25 nemes, egy polgár (iparos), 21 jobbágy-paraszt és 79 zsellér család. Összesen 246 férfi és 226 nő. A falu határa: Atai-dűlő (föl­dek, csordacsapás), Öreghegy (sző­lők, kősziklás csalit — legelőkkel és vízállásokkal), Kis-hegy (szőlők, bo­ros legelő és vízállás), Veléte (sző­lők, szántók, ,haszontalan kőszik­lák" és csalitos legelő), Körtvéles (szántók, rétek, káposztáskertek, le­gelő.) Mindszentkálla (Mindszent­kállya): 109 ház van a faluban. Ha­tár: Mező-Derék (szántók, rétek, ká­posztáskertek, libalegelő), Rost-kuti telek (szántók, kertek, marhalegelők, szőlőhegy), Öreg-hegy (szántóföld, csalitos, temető). Kü Hegy alatti te­lek (szántók, csalitos), Köves Hegy alatti Telek (szőlőhegy, szántó, csa­litos.) 33 Az úrbéri rendelkezések nem érin­tették a hűbéres falvakban lakó kis­nemeseket. Az urbáriális törvényeket követően csak 1790. augusztusban ír­ták össze a Kál-völgy falvainak ne­mességét. Szentbékkállán: 14 nemesi család élt ebben az időben: Horváth István (ap­ja: György), fia: Ferenc és József; Körmendy István esküdt (apja: Já­nos), a fia: János, István, József; Körmendy József (apja: János), fia: Péter, László, József, János, Ferenc; Körmendy András (apja: János), fia: János, István; Pálffy Mihály (apja: István), fia: — Pálffy József (apja: István), fia: — Pálffy László (apja: István), fia: ­Szálai József (apja: István), fia: — Szálai Ferenc (apja: István), fia: — Varga István, János, Ferenc, Péter (apjuk: Ferenc), fiuk: — Mindszentkállán négy nemesi család élt ebben az időben: Kovács Ferenc (apja: Mihály), fia: József, Szálai György (apja: György), fia: Ádám, József; Szántó Pál (apja: Pál), fia: ­Varga László (apja: József), fia: — A hűbéres falvak egyházi központ­ja Szentbékkállán volt, ahol a Gyü­mölcsoltó Boldogasszony tiszteletére felszentelt római katolikus plébánia­templom állt. A községben 475 lélek volt katolikus. A szentbékkállai plébániához tar­tozott Mindszentkálla, ahol a Min­denszentekről elnevezett templom állott, s a faluban 294 katolikus lélek lakott. A szentbékkállai plébániának volt filiáléja a protestáns többségű nemesi falvakban is. Köveskállon a Krisztus mennybemenetelének tiszteletére fel­szentelt templom állott, s a faluban 187 katolikus élt (ugyancsak a köz­séghez tartozott - másfél órányi já­rásra — két malom is az ott élő ki­lenc lélekkel. Kisfaludon nem volt katolikus templom, de a faluban 246 katolikus élt. Henyén sem volt temp­lom, de itt is 174 katolikus élt a fa­luban, valamint a falutól egy órányi járásra volt egy malom, ahol három katolikus élt. 3 '' Nemesi falvak (Köveskál, Kővágóörs) A Kál-völgy két nemesi falujában élő nemességre nem volt érvényes az úr­bérrendezés, csak a két falu nem ne­mesijobbágy lakosságára. Egy 1770. november 15-i feljegy­zés szerint Kővágóörsön négy olyan taxás nemesi család élt (olyan nemesi családok, akiknek fizetnie kellett a vármegyei adót, illetve a taxának ne­vezett állandó adót, amely lényegileg azonos volt a jobbágyok állami adó­jával, a rovásadóval vagy dikával). Ezek a nemesi családok a veszprémi káptalan ábrahámhegyi birtokán bé­reltek szőlőket: Kisörsi Mihály a keresztfánál" bérelt két pozsonyi mérőnyi szőlőt; ugyanott és ugyan­annyit bérelt Sülé József és Tóth Mi­hály is; Szabó Péter a ,,Rétre dűlő­ben" bérelt ugyancsak két pozsonyi mérőnyi szőlőt. A veszprémi kápta­lan utasította tiszttartóját, hogy el­lenőrizze a földeket, s tudassa a bér­lőkkel, hogy ők is a rendes censust fizetik, akárcsak a jobbágyok. 35 Hét évvel később Zala vármegye összeiratta a köveskáli és kővágóörsi nemeseket vagyonukkal együtt (1777): Köveskál: Deli László: egy tehén, két ló, két urna bort (25—25 pint) termő sző­lő; Bonz András özvegye: egy urna (25 pint) bort termő szőlő; Szily János: egy ló, öt urna (125 pint) bort termő szőlő. Kővágóörs: Bolla István: két ökör, egy ló, négy urna (100 pint) bort termő szőlő; Hőgyészi Nagy Ferenc: két ló, négy urna (100 pint) bort termő szőlő. 5 Az 1790. évi Zala vármegyei ne­mesi összeírás adatai szerint Kővágó­örsön 96 nemesi család lakott (Lásd a 3. sz. függeléket). Több közös ős­től származó és azonos nevet viselő család volt. Ezek közül a legkiterjed-

Next

/
Oldalképek
Tartalom