Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - Veress D. Csaba: A Kál-völgy története (1711–1792) III. rész
68 TANULMÁNYOK következők voltak: négy és fél icce vaj, kilenc kappan, tizenhat csirke, hetvenkét tojás. Házat, földet az uraság tudta nélkül nem adhattak el, idegeneket a faluba be nem fogadhattak. 29 A panasztétel után, több mint tíz év telt el, mire 1780. december l-jén a veszprémi káptalan szerződést kötött a kisfaludi jobbágyaival: 1. A robotot és a karácsonyfahordást pénzben váltják meg; a kocsma és a mészárszék jövedelméért a füstpénzzel együtt 100 rénes forintot fizetnek Szent György és Szent Mihály napján. 2. A dézsma (tized) és a hegyvám borát kötelesek Veszprémbe szállítani, majd az üres hordókat visszavinni. Ábrahámba is kötelesek a hordókat kivinni. Behozni Ábrahámból csak akkor kötelesek, ha az 350 akónál kevesebb. Egyszerre más helyről nem kötelesek többet behozni. Tized gabonát és más terményt a maguk zsákjában kötelesek Veszprémbe vinni. Ezért nem adnak tizedet lenből és kenderből. A székesegyház 12 kapás szőlejét kötelesek megművelni, s annak termését - amely legfeljebb 24 pozsonyi akó (bor) - Veszprémbe szállítani. Az ábrahámi pusztára nádvágásra 25 embert kötelesek kiállítani reggeltől estig. A gabona kilencedet 12 forinton kell megváltaniuk. A vajat, kappant, csirkét, tojást Veszprémbe kell vinniök. Senki a házát, földjét az uraság értesítése nélkül nem adhatja el, vagy zálogba nem teheti; idegent a faluba nem fogadhatnak be. A szerződés 1781. január l-jétől 6 évig van érvényben. ° Valóban, öt év múlva, 1785. január l-jén új szerződést kötött a veszprémi káptalan kisfaludi jobbágyaival. Ebben megállapodtak, hogy a káptalan jövedelme a falutól: 43 forint „füstpénz"; a négy és fél sessiótól (telektől) jár: 523-, a házas zsellérektől 576-, összesen 1099 gyalogrobot. (Ennek megváltása 10 krajcárával összesen: 183 forint 16 krajcár.) Az egyéb szolgáltatások vakságai: borjú-váltság 23 forint 3/4 krajcár; hosszúfuvar váltság 4 forint 75 krajcár; kilenced váltság 19 forint. A félévi kocsma és egy évi mészárszék jövedelme: 22 forint 80 krajcár. Az összes pénzjövedelmek: 272 forint 95 krajcár. Az új szerződés 1785. január l-jétől volt érvényes három esztendőre. 31 A II. (Habsburg) József császár által elrendelt kataszteri felmérések irataiból ismerjük (1786. április 13-i helyzetnek megfelelően) a veszprémi püspökség kál-völgyi tiszttartóinak nevét. Mindszentkállon a veszprémi püspökség és a káptalan kisfaludi birtokán a sümegi uradalom tiszttartója: Babos György látta el hivatalát. Ugyanő látta el a szentbékkállai püspöki uradalom tiszttartói hivatalát is. Az összeírás szerint Szentbékkállán birtokosok voltak: a veszprémi püspökség, gróf Eszterházy Károly, Kiss Ferenc, nemes Körmendy és Varga családok. 32 A kataszteri összeírásban szerepeltek a falvak leírásai is: Szentbékkálla (Szent Békállya): 125 ház volt a faluban; ezekben 120 család élt: ebből 25 nemes, egy polgár (iparos), 21 jobbágy-paraszt és 79 zsellér család. Összesen 246 férfi és 226 nő. A falu határa: Atai-dűlő (földek, csordacsapás), Öreghegy (szőlők, kősziklás csalit — legelőkkel és vízállásokkal), Kis-hegy (szőlők, boros legelő és vízállás), Veléte (szőlők, szántók, ,haszontalan kősziklák" és csalitos legelő), Körtvéles (szántók, rétek, káposztáskertek, legelő.) Mindszentkálla (Mindszentkállya): 109 ház van a faluban. Határ: Mező-Derék (szántók, rétek, káposztáskertek, libalegelő), Rost-kuti telek (szántók, kertek, marhalegelők, szőlőhegy), Öreg-hegy (szántóföld, csalitos, temető). Kü Hegy alatti telek (szántók, csalitos), Köves Hegy alatti Telek (szőlőhegy, szántó, csalitos.) 33 Az úrbéri rendelkezések nem érintették a hűbéres falvakban lakó kisnemeseket. Az urbáriális törvényeket követően csak 1790. augusztusban írták össze a Kál-völgy falvainak nemességét. Szentbékkállán: 14 nemesi család élt ebben az időben: Horváth István (apja: György), fia: Ferenc és József; Körmendy István esküdt (apja: János), a fia: János, István, József; Körmendy József (apja: János), fia: Péter, László, József, János, Ferenc; Körmendy András (apja: János), fia: János, István; Pálffy Mihály (apja: István), fia: — Pálffy József (apja: István), fia: — Pálffy László (apja: István), fia: Szálai József (apja: István), fia: — Szálai Ferenc (apja: István), fia: — Varga István, János, Ferenc, Péter (apjuk: Ferenc), fiuk: — Mindszentkállán négy nemesi család élt ebben az időben: Kovács Ferenc (apja: Mihály), fia: József, Szálai György (apja: György), fia: Ádám, József; Szántó Pál (apja: Pál), fia: Varga László (apja: József), fia: — A hűbéres falvak egyházi központja Szentbékkállán volt, ahol a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére felszentelt római katolikus plébániatemplom állt. A községben 475 lélek volt katolikus. A szentbékkállai plébániához tartozott Mindszentkálla, ahol a Mindenszentekről elnevezett templom állott, s a faluban 294 katolikus lélek lakott. A szentbékkállai plébániának volt filiáléja a protestáns többségű nemesi falvakban is. Köveskállon a Krisztus mennybemenetelének tiszteletére felszentelt templom állott, s a faluban 187 katolikus élt (ugyancsak a községhez tartozott - másfél órányi járásra — két malom is az ott élő kilenc lélekkel. Kisfaludon nem volt katolikus templom, de a faluban 246 katolikus élt. Henyén sem volt templom, de itt is 174 katolikus élt a faluban, valamint a falutól egy órányi járásra volt egy malom, ahol három katolikus élt. 3 '' Nemesi falvak (Köveskál, Kővágóörs) A Kál-völgy két nemesi falujában élő nemességre nem volt érvényes az úrbérrendezés, csak a két falu nem nemesijobbágy lakosságára. Egy 1770. november 15-i feljegyzés szerint Kővágóörsön négy olyan taxás nemesi család élt (olyan nemesi családok, akiknek fizetnie kellett a vármegyei adót, illetve a taxának nevezett állandó adót, amely lényegileg azonos volt a jobbágyok állami adójával, a rovásadóval vagy dikával). Ezek a nemesi családok a veszprémi káptalan ábrahámhegyi birtokán béreltek szőlőket: Kisörsi Mihály a keresztfánál" bérelt két pozsonyi mérőnyi szőlőt; ugyanott és ugyanannyit bérelt Sülé József és Tóth Mihály is; Szabó Péter a ,,Rétre dűlőben" bérelt ugyancsak két pozsonyi mérőnyi szőlőt. A veszprémi káptalan utasította tiszttartóját, hogy ellenőrizze a földeket, s tudassa a bérlőkkel, hogy ők is a rendes censust fizetik, akárcsak a jobbágyok. 35 Hét évvel később Zala vármegye összeiratta a köveskáli és kővágóörsi nemeseket vagyonukkal együtt (1777): Köveskál: Deli László: egy tehén, két ló, két urna bort (25—25 pint) termő szőlő; Bonz András özvegye: egy urna (25 pint) bort termő szőlő; Szily János: egy ló, öt urna (125 pint) bort termő szőlő. Kővágóörs: Bolla István: két ökör, egy ló, négy urna (100 pint) bort termő szőlő; Hőgyészi Nagy Ferenc: két ló, négy urna (100 pint) bort termő szőlő. 5 Az 1790. évi Zala vármegyei nemesi összeírás adatai szerint Kővágóörsön 96 nemesi család lakott (Lásd a 3. sz. függeléket). Több közös őstől származó és azonos nevet viselő család volt. Ezek közül a legkiterjed-
