Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: 16–17. századi kéttornyúlaki párták és párhuzamaik
TANULMÁNYOK 33 2—2,5 cm-re kiemelkednek, fémsodronyból (fórizs, rezgő), gyöngyből és islógokból alakították ki valamennyit. Némelyeknél a gömb felületét selyemzsinórral dúsan behálózták. Hátul kb. a tarkónál, vagy valamivel fölötte 10—15 cm széles, 50—75 cm hosszú, egy ágba lefutó szalag lógott viselője hátára. A szalag selyemből vagy bársonyból készült, vászonnal kibélelve 4—5 cm széles fém csipkével szegve. A szalag bokra csaknem befödte a fejtetőt, s a csokor közepét is hamisgyönggyel és aranybrokáttal díszes boglár díszítette. Hátul, a tarkó alatt volt megköthető, s a szalag is a hajhoz erősíthető. 42 A Nyírségben és Szatmárban már a múlt században sem emlékeztek a pártára. 4 3 Erdélyben a mai napig a tisztaság jelképeként és az eladósorú állapot kifejezőjeként viselik Kalotaszegen a konfirmált nagylányok férjhezmenetelükig a pártát vasár- és ünnepnapokon. Ez is abroncspárta, amelyet gyöngyökkel, gyöngyházcsigákkal és gyöngyösboglárokkal ékítenek. Hátul nyitott, itt kötik össze fejre tétel után. Innen különböző díszes selyemszalagok csüngenek le. A Felszegen homlok felett viselik közvetlenül, míg az Alszegen és Nádas-mentén kissé hátrább, a fejtető közepe felé. A széles, súlyos párták mindig előbbre, a homlok felé, a keskeny, könnyebbek pedig hátrább kerültek. Ezek a párták szélesebbek az alföldieknél, díszítésük falvanként, falucsoportonként változó. 44 A legtöbb néprajzi adattal a kalotaszegi pártákról rendelkezünk. 45 A Mezőségen ünnepi alkalomra 1—2 cm széles, rózsás, gyöngydíszes fekete bársonyszalagot viseltek a lányok a fejtető közepén. 46 A menyasszony fejét rozmaringból és művirágból készített koszorú díszítette 4 7 Széken a leánypárta 15 cm széles volt, piros szalagrózsákkal és aranyfüsttel díszes. A menyasszonyé ma is drótabroncsból hajlított diadém, piros pántlikával, rozmaringból és apró papírrózsákból kötve. 48 A torockói párta bársony alapra dolgozott csipke volt, magas, boglárokkal díszes, arany paszomántos. Jankó János még látta ezeket a belül piros klottal bélelt, kívül fekete bársonnyal fedett, fémcsipkével díszített islógsorral szegett pártákat. Hátul voltak megköthetők innen lógott le 19—23 gazdagon hímzett, bélelt pántlika. Ezek is abroncspárták voltak, ámbár szélesebbek az alföldieknél. Hasonló volt a múlt század ele jéig a Tordán, Aranyosszéken viselt is. Ujjnyi széles selyem vagy bársonyalapú gyöngyöspártát viseltek a múlt században Alsó-Fehér megyében is a lányok, majd a század végén pedig már bársony homlokszalagot. 5 ! Székelyföldön ezekkel szemben a menyasszony fejére díszpártát tettek, amelyet tenyérnyi széles, fekete bársonyszalag fölé boruló hármas virágkoszorú váltott fel, s a kontyra helyezett, vászonra varrt gyöngyös pártát is feltették mellette egyes helyeken. Egyébként az islógokkal, fémszálas hímzéssel és gyönggyel díszített, a kontyot három oldalról körülfogó kontypárta volt általános Székely föld-szerte . s 2 A barcasági magyar lányok is kontypártát viseltek, amelyet fehér gyöngyökből fűzött, egymást félkörben követő füzérekkel díszítettek. 53 Ezek a párták azonban falvanként némiképp különböztek egymástól. 54 A néprajzi adatokból az a következtetés vonható le, hogy az egész magyar nyelvterületen általános volt a pártaviselet a 18. században és a 19. század elején. Egyes helyeken meg maradtak tárgyi emlékei is, másutt azonban csak viseletének emlékezete. Két fő típus különíthető el: az abroncs, koszorú- vagy karikapárta. Ez és változatai voltak a legelterjedtebbek. Mellettük létezett a kontypárta, amely azonban a magyarságnak csak a keleti csoportjainál (székelyek) fordult elő. II. A párták a halottkultuszban A párták a lányok, a néprajzi módszerekkel vizsgálható időszakban pedig a nagylányok viseletének voltak elszakíthatatlan részei olyannyira, hogy az eladósorban levő, elhalt lánynyal pártáját is eltemették. A pártavitel és feltevés szertartása a halott lakodalma szokásegyüttesnek volt egyik legjelentősebb mozzanata A párta ezesetben halotti koronaként szerepelt. Gomboson a halottnak készített koszorút koronának nevezték, ez jelezte az elhunyt szüzességét, menyaszszonyságát ugyanúgy, amint az élő menyasszonynak a szűzkoszorú . s s Kalotaszegen a meghalt pártás lányt korábban (a 19. században és a 20. század első felében) pártával temették el általánosan (Farnason a halotti párnára helyezték. Sztánán a fejre tett párta szalagjai kilógtak a koporsóból.) Ez utóbb a módos családok szokásává vált (Ma már alig fordul elő pártával temetés.). Mivel a lány esküvőjén viselheti utoljára a pártát, ezért a halott lakodalmának a párta egyik fontos velejárója lett. 56 Kalotaszentkirályon, de más kalotaszegi faluban is, a temetőben több olyan sírkő található, amelyre ráfaragták a pártát, jelezvén, hogy eladósorban lévő, pártás hajadon nyugszik alant. Széken, bár nem viselik a lányok a pártát, azonban az elhunyt leány számára még ma is elkészíttetik a pártakészítővel. A halottas házhoz vitele, feltétele, majd a koporsó tetejére, a fej vonalába szegezése a halott lakodalmának középponti cselekménye . 5 7 Tehát a halottkultuszban úgy szerepel, mint mikor a viseletnek állandó alkotóeleme volt. Ahol a pártaviselet már kiveszett, az elhunyt lánynak ott is készítettek koszorút. Úgy véljük, hogy a menyasszonyi koszorú a párta utóda. Bálint Sándor szerint a magyarságnál általános szokás volt, hogy az eladólány halottat menyasszonyi ruhába öltöztetve, homlokát koszorúval Övezve temették el. 58 A szűzi párta korona volt, éke a tisztaságnak. A szűzeket Krisztus jegyesének tartották, akiket, mint királyi jegyeseket, megilletett ako/ona. Egyrészt ez volt a pártával temeíés alapja. Másrészt az a hiedelem, hogy életében kijárt volna számára a lakodalom, megillette volna a menyasszonyi dísz. Ha ezt a korai halál miatt nem kaphatta meg, akkor holtában kell megadni, hogy sírbeli pihenése nyugodt legyen. A pártának a halottkultuszban, a temetési szokásokban betöltött szerepe minden bizonnyal a korábbi évszázadokban is létezett. Ezek a régészek által feltárt, 15—17. századi sírokból előkerült viseleti darabok halotti koronaként is funkcionálhattak. Jóllehet, a 16—17. században nemcsak lányok, hanem asszonyok is viseltek pártát, azonban utóbbiaké kontypárta volt, amit a 17. századra már felváltott a koronka vagy korona, ez a fejtető alatt- a nyakszirt fölött hátrafüggve viselt fejék. 59 A lányok pártája abroncs- vagy karikapárta volt, minden bizonnyal ugyanúgy jelkép, mint későbbi utódai. Ezért és így őrizhették meg a 15—17. századi temetők a viselettörténet e fontos elemét. III. A kéttornyúlaki párták Kéttornyúlak Pápától 8 km-re fekvő, ma 520 lelkes község. Lakosai a 16. században protestánssá lettek. 1618ban már református volt a község, akiknek első ismert lelkésze Szeli Gergely. Középkori eredetű, volt római katolikus templomát a 16. századtól a protestánsok használták. A 17. század végén, s a 18. század első felében 322 lakosából 28 nemes, a többi jobbágy, de zsellér is található volt közöttük. Az összlakosságból ekkor mindössze 74 volt csak katolikus, a többi református. Utóbbiak