Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - V. Fodor Zsuzsa: A Veszprémi Ipartestület története (1892–1900) II. rész

30 TANULMÁNYOK zső alispán, Vajda Ödön zirci apát, dr. Óvári Ferenc és Szabó Imre országgyűlési képviselők utaztak Budapestre. A Veszprémi Független Hírlapot Balogh Károly helyettes polgármester képviselte. VFH. 1896. május 2. 50. VFH. 1896.június 27. A kisiparosok, kiskereskedők és iparossegédek, munkások tömeges utazását úgy szervezték, hogy a legalább 30 résztvevővel alakult csoportok a kiállítási igazgatóság útján jegyzetfüzeteket szerezhettek be, melyek a III. osztályú menettérti jegyet, a székes főváros által iskolaépületekben berendezett tömeglakásban két napi szállásra jogosító utalványt, a kiállítás területén levő csárdák egyikében két tál ételből álló ebédre szóló szelvényt, s két kiállítási belépőjegyet tartalmaztak. Az igazgatóság ezen kirándulók kalauzolásáról is gondoskodott. MATLEKOVITS 1897. III. 163-164. 51. A vármegyei díszközgyűlést a Veszprémi Független Hírlap 1896. május 2-i száma május 11-rc hirdette. A programban először a székesegyházban tartandó istentisztelet szerepelt báró Hornig Károly megyéspüspök celebrálásában. Ezt követően tervezték a díszközgyűlést a megyeházán. Mindkét eseményen a résztvevőket teljes díszben - díszmagyar, vagy szalonöltözct, vagy frakk fehér nyakkendővel — várták. 52. Erről lelkes hangulatú beszámolót közölt a VFH. 1896. május 30-i száma. 53. A/, összegből 50 Ft-ot a városi tanácsnak adtak át, azért, hogy azt a tanács a városi szegények között ossza szét. 151 frt 98 kr-t pedig az Ipartestület osztott ki a városi szegények között. A maradék 100 frt-ot az elaggott és munkaképtelen ipartestületi tagok segélyalapjához csatolva a veszprémi takarékpénztárban helyezték el. Jkv. 1897. március 28. 54. A virilisek listáján a veszprémi iparosok és kereskedők között előkelő helyen állt 1896-ban 976 frt 98 kr-os jövedelmével. VFH. 1896. október 17. 55. VFH. 1896. június 13. 56. Jkv. 1896. július 4. 57. A törvényszéki elnök irodájában augusztus 24-én megtartott árlejtésre az alábbi ruházat elkészítése és szállítása végett került sor: Téli egyenruházati — 1 db köpeny szürke posztóból, — 6 db attila barna posztóból, fekete zsinórzattal és ún. makk-gombokkal — 9 db nadrág barna posztóból — 7 db mellény barna posztóból — 7 db sapka barna posztóból, bőr napellenzővel Nyári egyenruházat: — 6 db zsávoly-kabát — 7 db zsávoly-nadrág — 5 db zsávoly-mellény A ruhaszállítási ajánlatokhoz mintát is kellett csatolni, s a cikkek egységi és összárát is fel kellett tüntetni. A szövetek beszerzési helyének és a műhelytulajdonos nevének közzététele ugyancsak követelmény volt. 58. VFH. 1896. július 25. 59. VFH. 1896. augusztus 1. 60. VFH. 1896. szeptember 19. 61. RÁTH 117. 62. RÁTH 121-123. 63. VFH. 1896. október 17. A dualizmuskori választások jellegéről, lefolyásáról - melynek szimptómái a megyei, különösen az 1896-os választások esetében is felismerhetők - igen értékes, tényanyagban gazdag leírást ad GERÖ András: Az elsöprő kisebbség с könyvében, Bp. 1988. 64. VFH. 1896. október 31. 65. Keresztes Pál órás (gépipar), Lichter József (építési ipar), Róthauser Mór és fia (vegyészeti ipar), Stern Hermann és fia (néprajz-háziipar), özv. Horváth Istvánná (műkedvelő ipar) elismerő oklevelet, Kiss Lajos asztalos (faipar, bútor, dekoratív ipar) millenniumi nagy érmet, Fehér István-Ligeti testvérek (fonó-szövő ipar), Schröder József (ruházati ipar) kiállítási érmet, Benkő István városi tanácsos közreműködői érmet kapott. 66. Jkv. 1897. január 2. 67. VFH. 1897. április 10. 68. 4 db kettős vaságy elkészítésére Kiss Istvánt bízták meg, darabonként 30 frt-os árban. Pokrócokat a bemutatott minta szerint Berger Sámueltől rendeltek, 8 db-ot, egyenként 33 frt 40 kr-os árban. 100 m lepedőt és 80 m szalmazsákot Husvéth Márton ígért. 69. Husvéth Mártonnak 88 frt-ot készpénzből utalványoztak az utasfogadó számára készített 32 db lepedőért és 12 db törülközőért. Jkv. 1897. február 6. 70. Jkv. 1897. március 6. 71.GELLÉRI631. 72. Jkv. 1897. április 3. 73. Jkv. 1897. május 6. 74. Jkv. 1897. május 18. 75. Jkv. 1897. július 3. 76. VH. 1897. július 11. 77. Jkv. 1897. szeptember 4. 78. VH. 1897. október 10. 79.Jkv. 1897.október 30. 80. BEREND-RÁNKI 82. 81. Tahy István a konjunkturális gondokhoz az 1897. év rossz gabonatermését is hozzászámítja a Budapesti Kamara 1897—98. évi jelentésére hivatkozva. TAHY 101. 82. LAKY 73. 83. Jkv. 1898. március 26. 84.Jkv. 1898. május 7. 85. Posch Endre számvizsgáló kimutatása szerint az 1897. évben az 535 iparos tag után 1 forinttal számolva 535 forintnak kellett volna befolyni tagsági díj címén. Ennek csak alig több, mint a fele, 285 frt 25 kr került befizetésre. A belépett 46 tag 920 frt helyett összesen csak 414 frt-ot fizetett be belépési díjként. Tanoncszegó'dtetéskor és szabaduláskor csupán ,,a kényszerűség következménye miatt" folytak be pontosan a díjak. Jkv. 1898. március 27. 86. 1898. május 14. 87. Elisabeth von Österreich. Sonderausstellung in Hermesvilla, Lainzer Tiergarten. 22. März 1986 bis 22. März 1987. Ausstellungskatalog. Wien. 334. 88. Jkv. 1898. október 8. 89. Magyar Törvénytár V. Bp. 1912. 407-416. 90. SUGÁR 120. 91. A Magyar Ipar Almanachja. Bp. 1929.40. 92. GERSTER 140. 93. SUGÁR 120. 94. VH. 1899. január 8. 95. Jkv. 1899. január 7. 96. Jkv. 1899. március 26. 97. Jkv. 1899. április 8. 98. RÁTH 136-137. 99. Jkv. 1899. szeptember 23. 100. LAK Y 80. 101. Jkv. 1899. november 19. 102. Széli Kálmán a tekintélyes zalai középnemesi család sarja, Deák veje, 1899 február végétől miniszterelnökként - igaz korlátok között - az ipar és a kereskedelem érdekeit is melegen pártolta. Magyarország története II. Bp. 1964. 153. 103. Jkv. 1899. december 20. 104. BEREND-RÁNKI 65. 105. BÉRES Katalin: Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón. In. Zalai Gyűjtemény 21. Zalaegerszeg 1985. 127. 106. VH. 1900. február 11. 107. VH. 1900. március 4. 108. Jkv. 1900. március 25. 109. Jkv. 1900. április 28. 110. RÁNKI 425-426. 111. HORVÁTH Zoltán: Magyar századforduló Bp. 1974. 134-135. 112. RÁNKI 432. 113.MATLEKOVITS 1911.51. 114. Az 1900. évi népszámlálási MStk. II. Bp. 1904.314-317. ZSUZSA V. FODOR GESCHICHTE DER VESZPRÊMER GEWERBEKORPORATION TEIL П. 1891-1900 Die kapitalistische wirtschaftliche Entwicklung in Ungarn in den letzten Jahr zehnten des 19. Jahrhunderts kann mit bemerkenswerten Erfolgen, doch auch mit eigenartigen Merkmalen gekennzeichnet werden. Diese Eigenartigkeit bezieht sich in grossem Masse auf die Industrie, wo nebst langsamer Entwicklung der Grossindustrie eine sehr intensive Entfaltung des Gross- und Kleingewerbes wahrzunehmen war. In den Jahren zwischen 18901900 hat sich die Zahl der hierher gehör-