Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - V. Fodor Zsuzsa: A Veszprémi Ipartestület története (1892–1900) II. rész
26 TANULMÁNYOK 5. Dolgozzák ki az országos vásár rendtartási szabályzatot, s a vásározó iparosok meghallgatásával emeljék azt törvény erőre. 6. Szüntessék meg a helypénzszedések körüli visszaéléseket". 1 ° 1 A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta, s megbízta az elöljáróságot, hogy hívja fel csatlakozásra Magyarország összes ipartestületét a beadvány mielőbbi felterjesztésére. Különös érdeklődést keltett — még az iparos osztályhoz nem tartozók körében is — az Ipartestület elöljáróságának és az Iparoskör választmányának azon indítványa, hogy a testület terjesszen egy köszönő és elismerő feliratot Széli Kálmán miniszterelnökhöz 102 a magyar ipar irányában tanúsított érdeklődéséért. Ennek jelét többek között az 1899. július 25-én az 502 14/ VII. szám alatti rendeletének kibocsájtásával adta, melyben az ország összes törvényhatóságát, rendezett tanácsú városát és nagyobb községét arra szólította fel, hogy azok a készpénzből beszerzendő szükségleteiket csakis hazai iparosoktól vásárolják meg, s ez iránt kötelező szabályrendeletet is alkossanak. A Veszprémi Ipartestület köszönő feliratát dr. Kőszeghy József ügyész fogalmazta meg, amelynek átnyújtására Bauer Károly elnök Szabó Imre országgyűlési képviselőt kérte meg. 1 ° 3 Nacionalizmus — hazai iparvédelem A század utolsó évtizedében lezajlott gazdasági fejlődés az ipar területén is kétségtelen eredményeket produkált, azonban az ipari kibontakozásnak, az ipar izmosodásának a felszínen is könnyen felismerhető hátráltatójává lett az Ausztria és Magyarország között fennállott közös piac, az ipari vámvédelem hiánya, ami az ipar legtöbb ágában az erősebb osztrák ipar fölényét juttatta érvényre, s az ország ipari struktúráját egészen sajátossá formálta. Mivel az iparosítás számos belső akadályának elhárítása közvetlenül is beleütközött a magyar birtokos osztály érdekeibe, sokkal könnyebb volt az iparosodás problémáit kizárólag a közös vámterületből származó előnytelen helyzetre visszavezetni, s ezzel kapcsolatban nacionalista érzelmeket felkelteni. Ez a kérdés kiváltképp a századforduló idején mindenféle politikai ellenzéki demagógia fegyverévé vált, így a kis- és középpolgárság is aktívan felzárkózott ezen ideológia mellé. 104 A magyar nacionalizmus felerősödését persze nemcsak az ipari fejlődés elégtelensége, hanem annak bizonyosfokú előrehaladása is ösztönözte. A politikai, nacionalista megnyilvánulások sorának egyik sajátos mozzanata volt Gelléri Mórnak az országos iparvédő akció megindítására tett javaslata, amely az Országos Iparegyesület igazgatósági ülésén hangzott el 1899. december 3-án. Mellette többen is szót emeltek a hazai iparosérdekekért, s a hazafiságra apellálva fordultak a közönséghez a magyar iparcikkek előnybe részesítése végett. E felhívásoknak helyenként konkrét szervezeti eredményei is voltak, így pl. Zalaegerszegen, ahol a Kereskedő Ifjak Önképző Köre helyiségében 1900. január 14-én megtartott közgyűlésen elhatározták az iparvédő egyesület létrehozását. 105 A hivatalosan csak március 4-én megalakult egyesület már februárban felhívást tett közzé a veszprémi sajtóban, amelyben a hazai ipar pártolására, s hazai cikkek vásárlására buzdított. 106 Országos felhívás érkezett a veszprémi iparosokhoz a Kereskedelmi Múzeumtól is, amely az Országos Iparegyesület közreműködésével egy kiállítási ciklus megrendezését tervezte azon célból, hogy minél szélesebb körben megismertesse a hazai ipari termékeket a hazai közönséggel. A kiállítással olyan házi-, kézmű és gyáripari termékek szerepeltetését vállalták, amelyek közvetlen fogyasztás tárgyát képezték. A május elején a városligeti Iparcsarnokban tervezett kiállításhoz — amelyen elsőként a fonó-, szövő-, ruházati és bőrdíszmű áruk bemutatását propagálták — katalógus készítését is vállalták. Ezzel kívántak reklámot csinálni a hazai iparnak és minden egyes iparosnak telepeik, berendezéseik, termékeik, védjegyeik bemutatásával. A szervezők az iparosokat a kiállításon való részvételre a termékek 50%-os szállítási díjkedvezményével is ösztönözték. 10>J A hazai iparpártolás kérdésében a veszprémi iparosok konkrét kollektív megnyilvánulása a március 25-én megtartott ipartestületi közgyűléssel datálható, amikor az elnök felkérésére Széli István jegyző az alábbiakban foglalta össze a testület álláspontját: ,,. . . a kiegyezés megtörtént (azaz a gazdasági kiegyezés hatályának 1904-ig történt meghosszabbítása, — kiemelés: F. Zs.) a közös vámterület alapján. S ezzel füstbe ment abbeli reményünk, hogy iparunk felszabadul az osztrák verseny öldöklő nyomása alól. Reánk nézve ezen kedvezőtlen közgazdasági viszonyok közepette . . . némi vigasztalást nyújt ama még nem tapasztalt élénk tevékenység, amely iparügyi kormányunk körében — ipari helyzetünk, idült bajaink orvoslása körül történik. Most már bizonyosra vehető, hogy sorra kerül az ipartörvény módosítása, ... folyamatban van továbbá az ipartestületek hatáskörének kibővítése is. Mindezek mellett az Országos Iparegyesület kezdeményezésére s vezetése alatt társadalmi úton országos jellegű iparpártolási akció indíttatott meg a hazai ipartermékek pártolása s a külföldi ipartermékek kiszorítása céljából. S hogy e cél e részben eléressék, okvetlenül kívánatos, hogy e tekintetben mi, iparosok magunk menjünk elöl a jó példával, vagyis bevásárlásainknál legyenek azok nyersanyagok, avagy félkészítmények, mindenkor a hazai származásúaknak adjunk előnyt a külföldiek felett. Roppant sokat tehetnének e tekintetben kereskedő polgártársaink ...ott, ahol, s amennyiben lehetséges a hazai termelésű cikkek ajánlásaival, terjesztésével kivennék részüket az érintett hazafias mozgalomból." 108 Házvétel A közgyűlés nemcsak az iparpártolás eme testületi kinyilatkoztatása miatt vált emlékezetessé, hanem azért is, mert ekkor született érvényes döntés egy saját ház megvételére, „ . . .ahol a hivatal rendes elhelyezést nyerhet, s hol az utasszálló is megfelelne tulajdonképpeni hivatásának, ahol a külön betegsegélyező pénztár is elhelyezhető volna, sőt megférhetne ott az Iparoskör és más hasonló intézmény is." A testület vagyona szépen gyarapodott, elérte a közel 5000 forintot, s a Bauer-féle millenniumi alap folytonos és örvendetes növekedése miatt — a februárban a Korona szállóban az alap javára rendezett bál jövedelmével az összeg 1920 koronára emelkedett — az elaggott iparosok segélyezését is biztosíthatták. Ezáltal végre elrendelhették az elhalt, elköltözött, vagy elaggott iparosok díjhátralékainak eltörlését, ugyanakkor sürgették a fizetésképesnek tartott iparosok díjhátralékainak közigazgatási úton való behajtását. A közgyűlést követő, április 7-én tartott elöljárósági ülésen személyi változást jelentettek be, mivel dr. Kőszeghy József lemondott az ügyészi megbízatásáról. Helyére a közakaratnak megfelelően dr. Csomasz béla ügyvédet választották meg, aki ígéretet tett a megtisztelő feladat maradéktalan ellátására. Határozat
