Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - V. Fodor Zsuzsa: A Veszprémi Ipartestület története (1892–1900) II. rész

TANULMÁNYOK 19 különféle könyvkötői munkák elvég­zésére, 29 de komolyabb munkákra, vagy szállításokra is felhívta a figyel­met. A veszprémi iparosok — többek között a túlkínálat miatt — nem túl gyakran élhettek ezekkel a lehető­ségekkel, így ezen az úton sem ju­tottak jelentősebb jövedelemhez. Az Ipartestület is szigorú takarékosko­dást vezetett be, amely a vidéki társ­szervezetekkel való kapcsolattartást is korlátozta. Sem a salgótarjáni, sem az aradi, sem a nyíregyházi zászlószentelési meghívásnak nem tettek eleget, mert — amint az elöl­járóság megfogalmazta — „ ... az Ipartestület anyagi helyzete miatt semmiféle rendkívüli kiadást nem te­het, így a zászlószegért rendszeresen szokásos ajándék összeget nem küld­heti el". 30 Hasonló okokból álltak el a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter által rendeletileg lehetővé tett, az iparos segédek továbbképző tan­folyamára vonatkozó szervezettől is. Kisebb kiadásokat vállaltak, ha az valóban hasznos ügyet szolgált: a győri kamara ajánlatára megrendelték az Iparosok Olvasótábora című kiad­ványt, amely 10 füzetből állt és az 1894-95-ös évre 2 frt-ba került. 31 Különös események nélkül Miután a kedélyek valamelyest meg­nyugodtak, s az iparosok egy részé­nek figyelmét lekötötte a Millenni­umra való készülődés, 32 a testületen belül nem került sor rendkívüli ese­ményekre. Az ügyvitelben érződött némi javulás, ami abban is megnyil­vánult, hogy az elnökség tartózko­dott az önkényes megmozdulásoktól, s a tagok tájékoztatását is komolyan vette. 1895 februárjában egyenesen a győri kamarához fordult az Ipar­testület Krebsz Antal, Kovács Mi­hály és Weisz József iparosok bead­ványával, amelyben a 20 frt-os belé­pési díj elengedését kérték. Győrben sem tettek engedményt, s úgy hatá­roztak, hogy a szóban forgó össze­get nyolc napon belül be kell fizet­ni az érintetteknek. 33 A február 23­án megtartott ülésen pedig az elnök arra utasította az elöljáróságot, hogy a közgyűlésre 600—700 példányban meghívókat nyomtassanak ki, amely­ben a számadásoknak és a pontos tárgysorozatnak is szerepelnie kell. A március 31-én összehívott köz­gyűlésen 34 ahol a tagokat az elnök fegyelmezettségre, higgadt és tárgyi­lagos nyilatkozatok megtételére kér­te — összefoglalták az előző év ese­ményeit. Megállapították, hogy a tervbe vett temetkezési egylet létesí­tése a tagok határtalan közönyössége miatt megbukott. Kidolgozták a ,,mi viszonyainknak megfelelő"vásártartást, 35 amelyet az I. fokú iparhatósághoz terjesztettek fel jóváhagyás végett. A tan- és mun­kaviszony rendezésére vonatkozó sza­bályrendelet módosítása ügyében az illetékes központi szervet keresték meg. A testületen belül megindult az elaggott és munkaképtelen iparosok nyugdíj ügyére vonatkozó mozgalom, de ebben nem tudtak előre lépni. En­nek oka az volt, hogy a testület kü­lön e célra nem rendelkezett alappal, adakozásra pedig senki nem vállal­kozott. A rászorulók esetenkénti se­gélyezését a jövőre nézve is meg­erősítették. A létszámkimutatásból kiderült, hogy 1894-ben — a lemondott, el­távozott, vagy üzletét megszüntető 46 iparost leszámítva — összesen 464 tagot tartottak nyilván, akik 57 féle különböző ipari foglalkozást űztek. Az ügyfélforgalom jelentős volt, melyre az ügyek változatos faj­tája és jelentős száma is utalt. A Veszprémi Ipartestületet érintő helyi érdekű ügyekből 30-at, a vidéki ipar­testületekkel kapcsolatban 29-et, a győri kamarától 27-et, Veszprém vá­ros tanácsától, mint I. fokú iparha­tóságtól 89-et, Veszprém járás főszol­gabíróságától 6-ot, a Veszprémi Rendőrkapitányságtól 2-t, vidéki szolgabíróságoktól és iparhatóságok­tól 82-t, szaklap szerkesztéssel kap­csolatban 2-t intéztek el. Ezen felül 8 budapesti központi levelezést, 45 ipari kihágási ügyet és 84 kontár­kodó elleni eljárást számoltak össze. A segédlajstromból kitűnt, hogy a segédek munkaviszonyával 869 eset­ben foglalkoztak. Ebben szerepelt a 167 db munkakönyv kiállítása, 281 belépés bejelentése. A foglalkozásban állt segédek száma 331 fő volt. 1894-ben 239 tanoncot tartottak nyilván, közülük 146 tanuló szegő­dött, 93 felszabadult, átmeneti nyil­vántartást 292 tanoncról vezettek, akik az ipariskolába is be lettek iratva. A közgyűlésen ismételten felhív­ták a mesterek figyelmét arra, hogy a tanoncokat az Ipartestületnél be kell jelenteni, mert ennek és a szer­ződésnek az elmulasztása az iparos megbüntetésével járhat. A tanonc­viszonyok rendezése minden iparos­nak érdeke. Az elöljáróság panaszos éllel álla­pította meg, hogy a testületnek nem sikerült lényegesen előre vinni az ipa rosok ügyét, mivel ,, . . . a tagok a testület irányában nem tanúsítanak kellő érdeklődést és támogatást, hogy nemcsak közömbösen, de rossz hisze­müleg nézik saját ügyeiket, s az alko­táshoz — teremtéshez nemcsak hogy nem mernek, de lerombolják mind­azt, amit a józan gondolkodó elem drága költségen és időáldozattal fel­épített." Igen jelentős összeget tett ki a tag­díjhátralék - 875 Ft 90 kr -, sokan évek óta egyáltalán nem fizettek tag­díjat. Az Ipartestület kiadásait ez év de­cember 31-ig az alábbi tételek mu­tatták: házbérre 150 frt, a jegyző fi­zetésére 360 frt, a pénztáros tiszte­letdíjára 100 frt, a szolga évi fizeté­sére 144 frt, 5 m tűzifa vásárlására 18 frt 75 kr, nyomdai költségekre 27 frt 43 kr, a Kossuth lobogó ösz­szes számláira 117 frt 58 kr, falra­gasznyomatás —és kiragasztásra 14 frt, Kossuth szoborra 30 frt. Keresztes Istvánnak bemondásokért 16 frt, Far­kas cipésznek segély 13 frt, Endrédi lakatosnak segély 10 frt, Országos Iparegyesület két évi tagdíja 10 frt, iparügyekre 6 frt, temetési bemon­dásra 8 frt 50 kr, kályha javításra 2 frt 50 kr, üveges számla 1 frt 90 kr, apró kiadások 2 fn 25 kr, összesen 1252 frt 35 kr. A testület összes vagyona — szin­tén december 31-én lezárva — 3289 frt 44 kr-t tett ki a következők sze­rint: pénztári maradványban 185 frt 50 kr, takarékbetétben 1300 frt 01 kr, illetve 649 frt 83 kr, beiratási és tagdíj hátralékban 875 frt 90 kr, irodai berendezésben 165 frt 70 kr, Kossuth-féle selyem lobogóban 100 frt, előre fizetett házbérben 12 frt 50 kr. Az 1895 évi költségelőirányzatot takarékossági okokból 1223 frt 50 krajcárra tervezték. A tagok szakmai munkáját segí­tendő, a költségeket ezúttal nem nézve, 10 forintért megrendelték az „Iparosok Mintalapja" című folyó­iratot, amelyben szakrajzokat is kö­zöltek. 36 Az 1895. május 4-én tartott elöl­járósági ülésen bemutatták a keres­kedelemügyi miniszter körrendele­tét, amely a tanonciskolák látogatá­sát szigorúan és pontosan az ipar­testületi kiküldöttek el nem mulaszt­ható feladatává tette. Országosan is, helyileg is szükség volt a szigor foko­zására, mert még mindig nagy ha­nyagság volt tapasztalható a tanon­cok iskolalátogatása terén. A Veszp­rémi Ipariskola — tanulóinak száma az 1895-96-os tanévben 321 fő 37 ­vezetése maga is példás szigort ta­núsított mulasztások esetén, így Nagy Gábor cipésztanuló szabadítá­sát sem engedélyezte az Ipartestü­letnél, mivel a tanuló az évzáró vizs­gán nem jelent meg. Zámbó István cipészmester tanoncát azonban mégis felszabadította a testület, annak elle­nére, hogy az iskola tájékoztatása szerint a szeptemberi pótvizsgán min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom