Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - V. Fodor Zsuzsa: A Veszprémi Ipartestület története (1892–1900) II. rész
TANULMÁNYOK 19 különféle könyvkötői munkák elvégzésére, 29 de komolyabb munkákra, vagy szállításokra is felhívta a figyelmet. A veszprémi iparosok — többek között a túlkínálat miatt — nem túl gyakran élhettek ezekkel a lehetőségekkel, így ezen az úton sem jutottak jelentősebb jövedelemhez. Az Ipartestület is szigorú takarékoskodást vezetett be, amely a vidéki társszervezetekkel való kapcsolattartást is korlátozta. Sem a salgótarjáni, sem az aradi, sem a nyíregyházi zászlószentelési meghívásnak nem tettek eleget, mert — amint az elöljáróság megfogalmazta — „ ... az Ipartestület anyagi helyzete miatt semmiféle rendkívüli kiadást nem tehet, így a zászlószegért rendszeresen szokásos ajándék összeget nem küldheti el". 30 Hasonló okokból álltak el a vallás- és közoktatásügyi miniszter által rendeletileg lehetővé tett, az iparos segédek továbbképző tanfolyamára vonatkozó szervezettől is. Kisebb kiadásokat vállaltak, ha az valóban hasznos ügyet szolgált: a győri kamara ajánlatára megrendelték az Iparosok Olvasótábora című kiadványt, amely 10 füzetből állt és az 1894-95-ös évre 2 frt-ba került. 31 Különös események nélkül Miután a kedélyek valamelyest megnyugodtak, s az iparosok egy részének figyelmét lekötötte a Millenniumra való készülődés, 32 a testületen belül nem került sor rendkívüli eseményekre. Az ügyvitelben érződött némi javulás, ami abban is megnyilvánult, hogy az elnökség tartózkodott az önkényes megmozdulásoktól, s a tagok tájékoztatását is komolyan vette. 1895 februárjában egyenesen a győri kamarához fordult az Ipartestület Krebsz Antal, Kovács Mihály és Weisz József iparosok beadványával, amelyben a 20 frt-os belépési díj elengedését kérték. Győrben sem tettek engedményt, s úgy határoztak, hogy a szóban forgó összeget nyolc napon belül be kell fizetni az érintetteknek. 33 A február 23án megtartott ülésen pedig az elnök arra utasította az elöljáróságot, hogy a közgyűlésre 600—700 példányban meghívókat nyomtassanak ki, amelyben a számadásoknak és a pontos tárgysorozatnak is szerepelnie kell. A március 31-én összehívott közgyűlésen 34 ahol a tagokat az elnök fegyelmezettségre, higgadt és tárgyilagos nyilatkozatok megtételére kérte — összefoglalták az előző év eseményeit. Megállapították, hogy a tervbe vett temetkezési egylet létesítése a tagok határtalan közönyössége miatt megbukott. Kidolgozták a ,,mi viszonyainknak megfelelő"vásártartást, 35 amelyet az I. fokú iparhatósághoz terjesztettek fel jóváhagyás végett. A tan- és munkaviszony rendezésére vonatkozó szabályrendelet módosítása ügyében az illetékes központi szervet keresték meg. A testületen belül megindult az elaggott és munkaképtelen iparosok nyugdíj ügyére vonatkozó mozgalom, de ebben nem tudtak előre lépni. Ennek oka az volt, hogy a testület külön e célra nem rendelkezett alappal, adakozásra pedig senki nem vállalkozott. A rászorulók esetenkénti segélyezését a jövőre nézve is megerősítették. A létszámkimutatásból kiderült, hogy 1894-ben — a lemondott, eltávozott, vagy üzletét megszüntető 46 iparost leszámítva — összesen 464 tagot tartottak nyilván, akik 57 féle különböző ipari foglalkozást űztek. Az ügyfélforgalom jelentős volt, melyre az ügyek változatos fajtája és jelentős száma is utalt. A Veszprémi Ipartestületet érintő helyi érdekű ügyekből 30-at, a vidéki ipartestületekkel kapcsolatban 29-et, a győri kamarától 27-et, Veszprém város tanácsától, mint I. fokú iparhatóságtól 89-et, Veszprém járás főszolgabíróságától 6-ot, a Veszprémi Rendőrkapitányságtól 2-t, vidéki szolgabíróságoktól és iparhatóságoktól 82-t, szaklap szerkesztéssel kapcsolatban 2-t intéztek el. Ezen felül 8 budapesti központi levelezést, 45 ipari kihágási ügyet és 84 kontárkodó elleni eljárást számoltak össze. A segédlajstromból kitűnt, hogy a segédek munkaviszonyával 869 esetben foglalkoztak. Ebben szerepelt a 167 db munkakönyv kiállítása, 281 belépés bejelentése. A foglalkozásban állt segédek száma 331 fő volt. 1894-ben 239 tanoncot tartottak nyilván, közülük 146 tanuló szegődött, 93 felszabadult, átmeneti nyilvántartást 292 tanoncról vezettek, akik az ipariskolába is be lettek iratva. A közgyűlésen ismételten felhívták a mesterek figyelmét arra, hogy a tanoncokat az Ipartestületnél be kell jelenteni, mert ennek és a szerződésnek az elmulasztása az iparos megbüntetésével járhat. A tanoncviszonyok rendezése minden iparosnak érdeke. Az elöljáróság panaszos éllel állapította meg, hogy a testületnek nem sikerült lényegesen előre vinni az ipa rosok ügyét, mivel ,, . . . a tagok a testület irányában nem tanúsítanak kellő érdeklődést és támogatást, hogy nemcsak közömbösen, de rossz hiszemüleg nézik saját ügyeiket, s az alkotáshoz — teremtéshez nemcsak hogy nem mernek, de lerombolják mindazt, amit a józan gondolkodó elem drága költségen és időáldozattal felépített." Igen jelentős összeget tett ki a tagdíjhátralék - 875 Ft 90 kr -, sokan évek óta egyáltalán nem fizettek tagdíjat. Az Ipartestület kiadásait ez év december 31-ig az alábbi tételek mutatták: házbérre 150 frt, a jegyző fizetésére 360 frt, a pénztáros tiszteletdíjára 100 frt, a szolga évi fizetésére 144 frt, 5 m tűzifa vásárlására 18 frt 75 kr, nyomdai költségekre 27 frt 43 kr, a Kossuth lobogó öszszes számláira 117 frt 58 kr, falragasznyomatás —és kiragasztásra 14 frt, Kossuth szoborra 30 frt. Keresztes Istvánnak bemondásokért 16 frt, Farkas cipésznek segély 13 frt, Endrédi lakatosnak segély 10 frt, Országos Iparegyesület két évi tagdíja 10 frt, iparügyekre 6 frt, temetési bemondásra 8 frt 50 kr, kályha javításra 2 frt 50 kr, üveges számla 1 frt 90 kr, apró kiadások 2 fn 25 kr, összesen 1252 frt 35 kr. A testület összes vagyona — szintén december 31-én lezárva — 3289 frt 44 kr-t tett ki a következők szerint: pénztári maradványban 185 frt 50 kr, takarékbetétben 1300 frt 01 kr, illetve 649 frt 83 kr, beiratási és tagdíj hátralékban 875 frt 90 kr, irodai berendezésben 165 frt 70 kr, Kossuth-féle selyem lobogóban 100 frt, előre fizetett házbérben 12 frt 50 kr. Az 1895 évi költségelőirányzatot takarékossági okokból 1223 frt 50 krajcárra tervezték. A tagok szakmai munkáját segítendő, a költségeket ezúttal nem nézve, 10 forintért megrendelték az „Iparosok Mintalapja" című folyóiratot, amelyben szakrajzokat is közöltek. 36 Az 1895. május 4-én tartott elöljárósági ülésen bemutatták a kereskedelemügyi miniszter körrendeletét, amely a tanonciskolák látogatását szigorúan és pontosan az ipartestületi kiküldöttek el nem mulasztható feladatává tette. Országosan is, helyileg is szükség volt a szigor fokozására, mert még mindig nagy hanyagság volt tapasztalható a tanoncok iskolalátogatása terén. A Veszprémi Ipariskola — tanulóinak száma az 1895-96-os tanévben 321 fő 37 vezetése maga is példás szigort tanúsított mulasztások esetén, így Nagy Gábor cipésztanuló szabadítását sem engedélyezte az Ipartestületnél, mivel a tanuló az évzáró vizsgán nem jelent meg. Zámbó István cipészmester tanoncát azonban mégis felszabadította a testület, annak ellenére, hogy az iskola tájékoztatása szerint a szeptemberi pótvizsgán min-