Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - Ács Anna: Szőlőművelő és bortermelő gazdaközösségek Tapolcafőn (1759–1943)

10 TANULMÁNYOK mellyik másképpen cselekszik ennek büntetése ötven pénz. Holott pedig az illyen gyümölts fának ága miatt a szomszédok közt veszekedés származnék, akkor az Hegy mester Esküttyivel edgyütt mennyen ki és az ollyan fának azt az ágoit vágja le, hogy köztök ezzel az veszekedés el távoztassék : Holott pedig az ülyen fának Gazdája magát ellenében tenné, és le vágni az Hegy Mesternek és Esküiteknek nem engedné, négy Forintra büntettessék és az utánis azon fa le vágottassék. XV dik Ha valamellyik az Helség béliek közül mulatván az Hegy mester Uram házánál, borral meg elégedvén Szállására el nem mégyen, hanem ott alkalmatlankodik, poharakat s bort döntögetvén, vagy is azt: bötsülettel szólván: ki okádgya, ennek is büntetése ötven pénz. XVI dik Ha Valaki az Szőlős Gazdák közzül a Földes Uraságnak esztendőnként járó árendát a mennyi tudni illik abban reá esik, a Contractusban megirt terminus napokra, felét tudni illik: Sz. György, másik felét pendig Sz. Mihály napra meg nem adná a Collectornak, hogy az ollyatén miatt az Helség is Földes Urnák eleget az tartozó árenda eránt eléget nem tehetne az üly eténnek büntetése dupla Summa lészen, holott pen ig ezzel sem gondolván nagy idő múlva sok kérésre is ugy tsak meg füzetni semmiképpen sem akarna s nem is füzetne, ez illyetén rossz füzctőtül bötsü szerént az Szőleje el vétetődgyék, és másnak jo füzetőnek adattassák, az Földes Uraság akarattyábul. XVII dik Ha Valaki a Szőlős Gazdák közzül, akar Nemtelen Személy Légyen az, az Helség ellen pántálodván, véle mindenekben ujjat húzna s edgyet nem értene, az illyetén először négy Foréntra büntessék: Ha pedig ezzel sem gondolván, továbbis az Helséggel tsak viszálkodni meg nem Szűnnék, az ollyatén viszálkodo és veszekedő embert az Földes Uraságnak bejelentvén, Ugyan az Uraság parantsolattyábul másodszor tizenkét Forintra büntessék, ez sem használván néki ha még tovább is az Helséggel viszsza vonó lenne meg bötsültetvén Szőlejét tőle el vétettessék, s másnak adattassék, idővel is ezen Helségben Szőlőt néki venni és birni Semmiképpen nem lészen szabad, a most meg írt tizenkét forént büntetésnek két része a Földes Uraságé az harmadik penig ugy mint négy Forint az Helségé leszen. XVIII dik Hogy ha valamelly Ember ezen a Dobogói Szőlőhegyen el adná az el ado fél az alkuját meg bánná, azon ember külömben az alkuját fel ne bonthassa, hanem először tegyen le négy foréntokat az Hegy Mester asztalára, és az után ugy bonthattya fel az alkuját. Medgyesi Somogyi Miklós Földes Ur Forrás: Pápai Helytörténeti Múzeum adattára. Ltsz. 71.29.1. II. ,,A Tapolczafői Veszprém megyei község határban fekvő, s a M. Somogyi Ilona grófnő mint volt földes uraságtól örökre megváltott öreg Dobogói nevezett szőllőhegyet képező földterületnek tulajdonosai, mint most már minden földesúri kötelékből kibontakozott szabad közbirtokosság régi hegy-articulusai helyébe ujakat alkot, melyek részint a hegységi elöljáróság mint hatóság belszervezetére és hatáskörére, részint a rend fenntartására, s kihágások megakadályozása vagy fékezésére vonatkozva következő pontokba foglaltatnak : 1. A hegyhatóságot a közgyűlésben választott hegybíró, s évenkint szintén közgyűlésben a szükséghez képest megállapított számban választandó előjárók s jegyző képezik; kiknek megválasztása, s fizetésük meghatározása szavazattöbbség által történik, mi czélból minden évben Szt. György napja táján közgyűlés tartatik, melyre minden szőllőföld tulajdonos személyesen vagy megbízottja által, ki megbízatását igazolni tartozik, 2 frt. büntetés alatt megjelenni köteles. 2. A bíró, s többi tisztviselők választására összehívott közgyűlés mindaddig a választást nem teljesítheti, mig a volt bíró, vagy más, számadással tartozó tisztviselő évi számadása meg nem vizsgáltatik. Az évi számadások tehát ezen gyűlésre elkészítendők, mi ha meg nem történt volna, azok elkészítésére, s egy ujabb közgyűlés tartására határidő tűzendő, azon tisztviselő pedig, ki ujabb gyűlés tartását tette mulasztása által szükségessé, 25 frt. büntetésben elmarasztalandó. 3. A megválasztott, s felhiteztetett bíró, s elöljárók kötelessége a közgyűlésnek határozatait végrehajtani, s a hegyszabályok megtartása fölött őrködni, rendre, vagyonbiztonságra, köz-illedelemre felvigyázni, gyepük, utak, hidak, kapuk s egyébb közös tulajdont képező tárgyak jó karban tartására felügyelni, minden kár lehető eltávolitására a szükséges előintézkedéseket megtenni, származott hiányokat pótolni, vagy pótoltatni, hernyók és egyébb kártékony férgek pusztítására nézve intézkedni, a szőlőföldnek rendeltetéséhez képesti munkáltatására vigyázni, - a birtok nyilvántartást vezetni, eladásoknál bevallásokat elfogadni, öröklés esetén az átírást eszközölni, megyék állandóságára őrködni, uj megyeköveket lerakni, károkat megbecsülni, kárvallottnak elégtételt szerezni, kivetett, valamint büntetéspénzeket beszedni, azokról számot adni, - a hegység irataira gondot viselni, közmunkákat vezetni, s mindent mi a közbirtokosság közös javát gyarapíthatja megtenni, — nagyobb fontosságú esetekről a hegybíró által bármikor öszszehivható rendkívüli közgyűlésnek tartozván jelentést tenni. 4. Az elöljáróság mellé segedekül Egy hegyesküdt, s Egy hegypásztor adatik; ezek a közgyűlésben választatnak, mely meghatározza fizetéseiket is. A hegypásztor kötelessége már a névvel jár; hit alatt szolgál, s feljelentései hitelt érdemlő tanúsítás erejével birnak, e miatt a választásnál az általánosan ismert becsületesség, kell, hogy előnnyel birjon. Hogy pedig az elöljáróság, esküdtek, és hegyőrzők kötelességük teljesítésében kellőleg eljárhassanak s azok határait ismerhessék: következő szabályok állapítatnak meg: 5. Az eddig létező tőkést kiirtani nem szabad; részletes kiirtást ujabban leendő beültetés kötelezettsége mellett az elöljáróság megengedhet. A még tökével be nem rakott, de szőllőmivelésre alkalmas földterületet a tulajdonos részletenkint tőkékkel beültetni köteles. Gyümölcsfákat ugy nevelni, hogy azok ágai a szomszéd szőllőjére áthajoljanak, meg nem engedtetik, ha mégis történnék, az ily ágak lemetszendők, ez által a gyümölcs fölötti viták elkerültetvén. 6. Ajándékkal bárki részére való kedveskedés általában megszüntetik, senkinek se gyümölcséhez, se szőllőterméséhez az elöljárók vagy pásztorok hozzá nyúlni ne bátorkodjanak, a kártérítés és hivatal vesztés terhe alatt. 7. A ki elöljáróság, vagy pedig közigazgatási hatóság által kitűzött szüretelési idő előtt engedelem nélkül szüretelni bátorkodik, 10 frt. büntetést fizet. Engedelmet az elöljáróság adhat különös okoknál fogva. 8. Gyepük a birtokosok közt aránylag kiosztandók, s a rá osztott részt mindenki jó karban tartani köteles. - Árkok és kapuk közköltségen készítendők, és kijavitandók. A hegybeli kocsiutak pedig az illető birtokosok által eddigi szokás szerint kiállítandó közmunkával jó karban tartandók. A ki gyepürészét kellőképen el nem készíti, vagy rést csinál, avagy csináltatni enged, kapukat maga után nyitva hagyja, utcsinálásra munkást kiállítani vonakodik, a hiányt az ő költségére az elöljáróság pótolja, s azon fölül 2 frtot fizet büntetésül. 9. A ki barmot szántszándékkal legeltet a szőllőhegyben, a kár és költség térítésen felül 10 frttal büntettetik. Ha pedig a marha véletlenül szabadul a hegybe, csak a kárt s költséget tartozik gazdája megtéríteni. 10. A szőllőkben utón kivüli szerteszét járás, léczek alatti bujkálás vagy azoknak kifeszegetése, gaz és saláta szedés, valamint a szüret utáni böngészet is til tátik 2 frt. büntetés alatt. 11. Vasárnapokon, és ünnepeken mindenféle munka tiltatik 4 frt. büntetés alatt Ünnepek neve alatt azonban csak az Anyaszentegyház által bevett s megtartani rendelt ünnepek értetnek, községi fogadásos ünnepeket a hegybirtokosság gyepün belül kötelezőknek nem ismer. 12. Bármely néven nevezhető lopások a kárnak s költségnek megtérítésén felül 4-12 frtig terjedő pénzbirsággal büntettetnek; nagyobb fenyíték alá eső lopások, pinczetörések stb. járás bírói hivatalnak adatnak át, s ha ezeknek elkövetői szőllőbirtokosok volnának, ismétlés esetében a szőlőhegyből is kitiltatnak. 13. A szőllőhegyben garázdáikod ók, káromkodók, fajtalankodók 2-6 frtig terjedő büntetéssel lakolnak. 14. Az elöljáróknak oknélküli gyalázása, becstelenitése 4-10 frt. terjedő pénzbirsággal büntettetik, melynek fele a sértett felet, másik fele a közpénztárt illeti. 15. A ki megválasztván, a hegybiróságot, vagy esküdtséget el nem vállalná 4 frt. büntetést fizet a pénztárba. 16. Az uraság vadászati joga az örök váltság következtében elenyészvén, a vadászat az évnek bármely részében általyán fogva eltiltatik, fejenként értendő 4 frt.