S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Barati Piroska: A jutasi avar kori temető 116. számú sírja
A temetkezésből előkerült fülbevalók a nagygömbcsüngős fülbevalók (6. ábra 1.) közé, a Szentes típus Páhipuszta altípusába tartoznak. Párhuzamaik a németszentpéteri (Sánpetru German, RO) sírban egy Heraclius és Heraclius Constans éremmel,47 valamint Várpalota-Gimnázium lelőhely 199—200. sírjából származnak. Ezt a csoportot Ormándy János és Garam Éva a 7. század elejére, 20-as, 30-as éveire keltezte, az avarok első-második generációjának idejére.48 A temetkezéshez a publikációk szerint három karperec tartozik. A kihegyesedő végű bronz karperecét Garam Éva a kora avar kor első felére, a 7. század elejére keltezte.49 Párhuzamai Ajka-volt téglagyár lelőhelyről,50 Kölked-Feketekapu B. 398. sírból,51 és Érsekújvár (Nove Zamky, SK) 204. temetkezésből52 ismertek. További párhuzamok kerültek elő Szeged-Kundomb 288,53 Jászapáti 154.54 és Alatytyán 414. sírokból.55 A 116. sír karperecét Garam Éva a kora avar kor első felére, a 7. század elejére keltezte.56 Két ellaposodó végű karperec is előkerült a temetkezésből. Az egyik egyszerű, diszkeden példány. Párhuzama ismert a Budapestről, a FO:III. Királyok útja-Munkácsy Mihály utca lelőhely 1. sírjából,57 valamint Szeged-Kundomb 9. sírjából, ez a temető legkorábbi fázisához tartozik, ami a kora avar korra datálható.58 A másik példány végeit poncolással díszítették (5. ábra 5.). A gyöngysor (6. ábra 2.) Pásztor Adrienn meghatározása szerint a következő gyöngytípusokból tevődik össze:- lapított gömb alakú, vörösesbarna alapon három-négy kiugró fehér szemmel és körülöttük három-négy fehér hurokfolyatással ellátott szemesgyöngy, 47 616—625. között készült. SOMOGYI 1997,77. 48GARAM 1992,148-149; ORMÁNDY 1995, 158. 44 GARAM 1992, 152-153. 50 PERÉMI 2001,202. 51 KISS 2001, 91. 77. tábla. 52 ÍILINSKA 1966, 281, 39. tábla. 53 SALAMON-CS. SEBESTYÉN 1995, 51. 54MADARAS 1994, 209. 22. tábla. 55 KOVRIG 1963, 27. tábla. 58 GARAM 1992, 152-153. 57 NAGY 1998a, 30. tábla. 58 SALAMON-CS. SEBESTYÉN 1995, 57.- lapított gömb alakú, vörösesbarna alapon négy fehér-kék, kiugró pávaszemmel díszített szemesgyöngy,- lapított gömb alakú, vörösesbarna alapon öt fehér-kék kiugró pávaszemmel, körülöttük öt fehér hurokfolyatással ellátott szemesgyöngy,- lapított gömb alakú, barnás-fekete alapon négy fehér-kék, domború pávaszemes és négy hurokfolyatásos szemesgyöngy,- lapított gömb alakú, fekete alapon valószínűleg négy fehér-vörösesbarna-fekete kiugró pávaszemes szemesgyöngy.- nagy, deformált gömb alakú, fekete alapon vörös színű, szórtan pettyes és a furatok körül egy-egy vörös, szabálytalan vonalfolyatással díszített millefiori szemesgyöngy,- gömb alakú, zöld alapon vörös-fehér-kék lapos pávaszemes millefiori szemesgyöngy,- lapított gömb alakú, középen egy fehér sávban zöld kereszt díszítéssel ellátott millefiorigyöngy,- áttetsző kék színű, négyzetes, lecsiszolt sarkú hasáb alakú üveggyöngyök. A gyöngysor vegyes összetételű, germán és frank hatásokról tanúskodik, megtalálhatók benne hoszszan élő típusok is. Összességében a 6. század közepére-7. század első harmadára, második negyedére keltezhető a gyöngyanyag, az eltemetésre a 7. század első harmadában, második negyedében kerülhetett sor.59 A küllős-villás koronghoz (5. ábra 1.) hasonló példányok, de csak három küllővel Zamárdiból a 82. és 151. sírból,60 valamint a güttingeni alemann temető 26. sírjából ismertek.61 A sírból egy egyenlőszárú, díszítetlen ólomkereszt (5. ábra 3.) is előkerült. Az avar kori egyszerű, ólomkeresztek bizánci kapcsolatokat mutatnak, a birodalom több területén is megtalálhatóak. Hasonló kereszt ismert Alattyánról a 14., Tatabánya-Alsógalla 241., Környe 106. és Várpalota-Unió 54 PÁSZTOR 1995.73-79. “BÁRDOS 1996,48. 61 FINGERLIN 1971, 12. tábla. 74
