S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Galambos Csilla: Orientalista ihletésű tál restaurálása
porcelán elégítette ki. Tatán 1758-ban gróf Esterházy József alapított fajanszmanufaktúrát. A 18. század végén, a nyolcvanas években hazánkban is megjelent a korszak kerámiaiparának angol találmánya, a kőedény, más néven keménycserép. A kerámia történetében a 19. század a porcelán és a keménycserép versengésével telt. Sorra alakultak hazánkban is a kőedénygyárak. Ez a kerámia égetés után porózus marad, viszont fehér vagy kissé sárgásfehér színű. Ugyan vastagabb és törékenyebb a porcelánnál, ráadásul nem áttetsző, de olcsóbb volt, így a piacon nagyobb keresettségnek örvendett. Több műhely, amely porcelángyártásra alakult, később átállt kőedénygyártásra. A korábban fajanszot készítő manufaktúrák is sorra áttértek a korszerűbbnek és használhatóbbnak bizonyuló keménycserép gyártására. 1819-ben került Tatára az a Stingl Vince, aki később az első kerámiaüzemet alapította Herenden. Stingl fejlesztésbe kezdett, ám pénzzavarba került. Ekkor lépett kapcsolatba Fischer Mózes Áron posztókereskedővel, aki kölcsönökkel segítette, így egyenrangú cégtársa lett. 1824. június 12-én létesült az új kerámiaüzem a tatai Tóvárosban, ahol a szakember Stingl volt. Kettejük között azonban hamarosan nézetkülönbségek támadtak. Stingl már 1824 őszén vagyonát hátrahagyva távozott Tatáról.5 6 7 A tatai Fischer gyár 1845-ben császári és királyi szabadalmat kapott, a következő évben pedig Pesten lerakatott létesített.6 A gyári tömegcikk olcsósága által teljesen megbénította a környék virágzó, nagy múltú fazekas iparát. Fischer Mózes Áron később maga mellé vette fiát, Károlyt, aki 1861-től egyedül vezette a tatai gyárat. Az 50-es években az addig használt TF, TOTIS, TATA jelzést megváltoztatta, és a kétsoros M. A. FISCHER UND SON bélyegzőt használta gyártmányainak megjelölésére.7 Fischer Károly készítményeinek jelzete: C. FISCHER vagy FISCHER KAROLY TATA. A 19. század kerámiatörténetében meghatározó szerepet játszott a Fischer család, nevükhöz számos 5 BALLA G.: Herend. A Herendi Porcelánmanufaktúra története. Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., Herend, 2003. 8-45. 6GROFCSIK J. — REICHARD E.: A finomkerámiaipar története. Finomkerámiaipari Művek, Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest, 1973. 9-56. 7 RÉVHELYI E.: A tatai majolika története. In: Bibliotheca Humanitatis Historica. VIII. Budapest, 1941. 9-86. kerámiagyár alapítása és működtetése fűződik. Az első generáció képviselői két unokatestvér, akik kerámiaművességgel foglalkoztak, Fischer Mózes Áron a tatai keménycserép gyár, és Fischer Mór a herendi porcelángyár alapítója. Ebben az időszakban említésre méltó hazai párhuzamnak tekinthető munkálatok folytak Fischer Ignác pesti, valamint Zsolnay Vilmos pécsi gyárában. Utóbbiban a Zsolnay nővérek 1874- től terveztek ún. keleties-magyaros díszítményeket. Készítéstechnika A kőedény legfontosabb összetevője fehérre égő tűzálló agyag, melyhez finomra őrölt kvarcot és földpátot kevertek (Angliában), magyar területen mészpáttal (kalcium-karbonát) dúsították. Alapanyaga kiégetés után is fehér színű, törésfelülete egyenletes, de nem tömör, hanem porózus, vízfelvevő képessége 10% körüli. A kőedényt keménycserépként is említik, összetételük gyakorlatilag megegyezik. A rideggé váló masszát nem lehetett úgy formálni, mint a fazekasagyagot, ezért a keménycserép tárgyak készítése többnyire mintában formázással, sablonba préseléssel történt. Jelen tárgy esetében az alaptest kialakítása után még képlékeny állapotban, szabadkézzel vágták ki a mintát. A töredékek rajzát összehasonlítva nem található két egyforma. A megformált edényeket — szakirodalmi adatok szerint8 — 1100-1200°C-on keményre égették. Röntgen-pordiffrakció (XRD)9 eredményei alapján a kerámia fázisösszetétele: kvarc > diopszid > plagioklász > gehlenit > káliföldpát > Sn02 + „röntgenamorf”. A diopszid és a gehlenit jelenléte fontos információkat nyújt. Mindkettő 800°C felett jelenik meg. A diopszid mennyisége a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan nő, a gehlenit mennyisége 1000°C alatt eléri csúcspontját, “BIHARI-HORVÁTH L.: A keménycserép dísztányérkultúra. Kézirat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából megvalósítandó ,Л Kurucz Albert Falumúzeum keménycserép dísztányérgyűjteménye” című műtárgykatalógushoz. 2010. 1-5. 9 Röntgen-pordiffrakció (XRD): A módszer segítségével meghatározhatók a jelenlévő polikristályos anyagok ásványai. A röntgen diffraktogramok értelmezésével információhoz jutunk az adott minta átalakulási fokáról, amihez közelítő hőmérsékleti értékek is rendelhetők, azaz következtethetünk az égetési hőmérsékletre. 340
