S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Fogl Krisztián Sándor: A plébános és az egyházközség kapcsolata a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között az egyházkormányzati iratok tükrében
Tót Móricz nevű egyén, katolikus egyház ellen támasztott néplázító cikkére reagál. Szabó már mondanivalója elején leszögezi, hogy a Katolikus Néplap célja és hivatása az egyház védelme, és a hívek felvilágosítása. Fő célja volt Tót úrnak a katolikus népet arra bírni, hogy az úgynevezett katolikus kérelemlevelet alá ne írja, s hogy erre rábírhassa elmondd e népnek sokat, mi e tárgyhoz nem tartozik elmondd sokat igen nyersen és sértőn a főpapságra nézve.A katolikus püspöki kar által megfogalmazott négy pontból álló petíció, az utolsó rendi országgyűlésen 1848. április 7-én megbukott, mely kérelemlevél az állam és az egyház viszonyának átalakítását célozta, semmi köze nem volt az úrbéri rendszer visszaállításának kísérletéhez.74 Szabó Imre cikkében megemlíti, hogy a katolikus egyház petíciójával kapcsolatos rágalmakat a Veszprém vármegyében található Gecse község (pápai járás) lakossága miként vette magára. Csodálom, hogy még azt nem mondta valaki, hogy a muszka is ezen petíció miatt készíti katonáit. Mert azt már mondták, hogy a robotot, dézsmát akarják visszahozni, s ezt az igazán otromba hazugságot úgy elhitték a gecseiek (Veszprém vármegye), hogy a már aláírt leveleket elvitték a bírótól és eltéptékP Elszasszer Ferdinánd városlődi plébános és veszprémi alesperes 1848. július 11-én jelentette Zichy Domonkos megyéspüspöknek, hogy a városlődi, ajkarendeki, beréndi hívek tartozásaikat megtagadták. Városlőd hívei a földesúrnak teljesített robotszolgálat és a dézsma eltörlését követően, a plébánosuk iránti kötelezettségeiknek még eleget tettek, de miután tudomást szereztek arról, hogy a környékbeli parasztok, a papnak járó szolgálatokat is megtagadták, ezért a helyiek is ugyanígy cselekedtek. Ennek az lett a következménye, hogy a plébános földjén az ugarszántás elmaradt, ami azt jelenti, hogy az aratás is. Ha mostan hozzá nem láttatik szörnyű kárt szenvedek(...) — írta levelében Elszasszer, továbbá megjegyzi, hogy még a csibéket és a tojásokat is vonakodtak megadni.76 Lenes József ajkarendeki plébános is hasonló okok 73 Katolikus Néplap, 3. szám. 1848. július 20, 23. 74 Lásd. HERMANN E. 1973. 75 Katolikus Néplap, 3. szám. 1848. július 20, 24. 76 VFL I. 01. 44 650/1848 A városlődi plébános előterjesztvén hívei és az ajkarendeki, beréndi hívek is tartozásaikat megtagadták. miatt panaszkodott az egyházmegyei hatóságnál.77 Kötelezettségeik nem teljesítésével veszélyeztették a hívek a lelkipásztor megélhetését. Mlinárik László szolgabíró 1849. június 22-i jelentéséből kiderül, hogy járásában főként Kislődön, Polányban, Csehbányán és Városlődön a lakosok körében, a felsőbb rendeletek ellenére, az engedetlenség szinte a tetőfokára hágott. Több hivatalos felszólításra, intésre a szerződött zsellérek az uradalmi munkát, lelkészeiknek végzett munkát, emellett az adófizetést is megtagadták.78 A Veszprém vármegyei állandó bizottmány Papp Ferencet és Mlinárik Lászlót bízta meg, hogy menjenek ki az említett helységekbe és vizsgálják ki az ügyet. Azokat a személyeket, akik tartozásaikat nem voltak hajlandóak kiegyenlíteni, felelősségre vonták. Papp Ferenc küldöttségi elnök, Gál Péter szentgáli nemzetőrségi századossal együtt megjelent Városlődön. A lakosok ellen beadott panasz két részből állt. Az adót nem fizették és az illető lelkész felé köteles szolgálataiknak sem tettek eleget. Elszasszer Ferdinánd plébános és veszprémi alesperes tájékoztatta a küldöttséget, hogy miután a makacsul ellenszegülőket, Freund Jánost, Fábián Jánost és Stein Jánost időközben a járásbeli szolgabíró a Vásárhelyi börtönbe vitette, azóta a lakosokra semmi panasz nem volt, sőt dicséret illette őket, hogy egy napszámos helyett hatot is adtak.79 A probléma, ami konfliktus helyzetet teremtett Elszasszer plébános és a hívek között egy év alatt, ha nem is zökkenőmentesen, de megoldódott. Zöch Fridolin aszófői plébános 1849. június 22-én kelt panaszlevelében arról számolt be, hogy hívei megtagadták tőle a tűzifát.80 * A Balaton-kisszőlősi leányegyház katolikus vallású lakosainak egyházlátogatási jegyzőkönyvekben lefektetett kötelezettsége volt a rendes lélekpénzen kívül négy szekér tűzifa biztosítása a plébános számára. Zöch Fridolin állítása szerint január 18-án jelent meg nála a parókián egy hívő, aki a község burájától hozott üzenetet: (...) a biró a helység tanácsával ülést tartván, azt határozták, 77 VFL I. 1. 44 651/1848; 618/1848. 78MNL VeML IV. 101a 642/1849. Mlinárik László felterjesztése a Vármegyéhez. Veszprém, 1849. június 22. 79 MNL VeML IV. 101b 780/1849. Papp Ferenc küldöttségi elnök beszámolója. Veszprém, 1849. július 6. 80VFL I. 01. 44 23/1849. Aszófói lelkész panaszkodik, hogy filiája Kis Szőlős hívei megtagadták a tűzifa illetékét. 268
