S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból 2.
tételesen engedi, hogy a lakatkulcsok közé soroljam. Kerek átmetszetű, tömör, kónuszosán vékonyodó, a keskenyebb végén kampósan visszahajtott, a szélesedő végén lyukkal ellátott darab. (13. ábra 5) Temesváry Ferenc bemutat néhány olyan, a 15. századra datált példányt, melyek hegyesedő, tömör szárukkal, egyszerű kiképzésükkel emlékeztetnek a nagyvázsonyira.198 A forma egyébként egy korábbi (14. századra datálható) kulcstípusra vezethető vissza.199 Ami talán lényegesebb, hogy Kovalovszki Júlia csepeiyi anyagában is szerepel egy ilyen darab, azonban meghatározása ott elmaradt.200 * Amennyiben azonosítása helyes, ez a csoport egyik legkorábbra keltezhető darabja. A csoport lezárásaként szerepeltetem itt a 11.5.10. számú tárgyat, ami azonban nem kulcs, feltehetően egy összetettebb lakatszerkezeti rendszer eleme. (13. ábra 4)2m 11.6. Lakatpántok (13. ábra 6-10) Az ajtók (és ládák) lakattal történő zárásához elengedhetetlen az ajtóhoz gyűrűsszeggel rögzített lakatpánt, melynek nagyobbik nyílásán átbújtatva az ajtófélfába rögzített karikás szeget, azt a lakattal rögzíthették.202 Többnyire lapos, hosszúkás vaslemezből kialakított, lekerekített sarkú pántok, amelyek két végén a gyűrűsszegek fogadására alkalmas kerek és általában eltérő méretű hasítékot képeztek ki. Gyakran ezek a darabok a rögzítő gyűrűsszeggel együtt kerülnek elő, mivel készítéskor a kovács a gyűrűszszeg szárait a kisebb hasítékon átbújtatva a pánt köré hajlította.203 A lakatpántok méretben, alakban egymástól igen eltérőek lehetnek. Az 11.6.1. számú pántot téglalap átmetszetű vaspálcából készítették úgy, hogy a kovácsolt pálcát hevített állapotban többször megcsavarták. (13. ábra 6) Ehhez a pánthoz nagyon hasonló tárgyat mutat be Holl Imre is a pilisszentkereszti kolostor anyagából, zabla-tagként, egy csavart pálca két végén egyforma méretű, laposra kalapált fülekkel.204 Amennyiben helyesen végeztem el a nagyvázsonyi lelet meghatározá,,8TEMESVÁRY 1961b, 49. ábr. 18-20. m SZŐKE 1996, 144 kép 8-9. 200 KOVALOVSZKI 1969, 35. kép “'TEMESVÁRY 1958,38. ábr. 8. 2,12 GERE 2003, 125. 203 Pl. BÁLINT 1962, XXXII. tábl. 12. 204 HOLL 2000, Abb. 55. 3. sát, akkor jó példája ez annak, hogy két méretében és kialakításában hasonló, de funkciójában teljesen eltérő eszközt a kovács egyazon készítési metódus alkalmazásával hozott létre. E csoportba sorolását a lakatpántoknál jellemző eltérő méretű lyuk-kialakítással indokolható, használatát jól mutatja a 12.2.6. számú gyűrűsszeg is. A többi esetében a felhasználás módja jól meghatározható, ezek lemezből készültek, a 11.6.4. számú esetében megmaradt helyén a rögzítést szolgáló gyűrűsszeg-töredék is. 12. Épületekhez tartozó vasalatok 12.1. Ajtóforgó pipák (14. ábra 1-4) Az ajtószárnyak megtartására szolgáló, L alakban meghajtott rúdvasak, amelyek rövidebb szárát hengeresre kovácsolták, hogy az ajtópánt ezen elfordulhasson. A publikációkban előforduló ajtópipák alapvetően kétfélék. Az egyik esetben a hosszabb szár sarkainál a kovács bemetszésekkel tüskéssé tette a négyzetes átmetszetű rudat, ezekben az esetekben a szár vége nem kihegyesedő, hanem egyenesen levágott.205 Ilyen kialakítás figyelhető meg a 12.1.2.-12.1.4. számú nagyvázsonyi vasaknál is. Ezek a pipák nyilvánvalóan kőkeretbe illeszkedtek, a tüskék pedig a jobb kapaszkodást szolgálták. (14. ábra 2) A másik típusnál a tüskék hiányoznak, a hosszabb szár viszont kihegyesedik, tehát ezek a pipák az ajtófélfába vert darabok voltak. Ez utóbbi némileg gyakrabban kerül elő régészeti kontextusban.206 Előfordulhat a két ismertetett típus közötti változat is. Ezekben az esetekben a kihegyesedő szár arra utal, hogy fába verték a pipát, de a szár tüskézése is megvan.207 Itt kell megjegyeznem, hogy a második típushoz rendkívül hasonló L alakú vasak is előkerültek Nagyvázsonyban, azonban ezeknél a rövidebb szár nem volt hengeresre kovácsolva, hanem a hosszabbhoz hasonlóan négyzetes átmetszetűek voltak. Ezen állapotában nehéz elképzelni, hogy betölthette volna azt a funkciót, amire az ajtópipákat szánták, nevezetesen, hogy az ajtószárnyak pántjai 205 Pl. ENDRŐDI-FELD 1980, 11. tábl. 2. “HOLL 1992, 79 kép. 10-11.; ÉRI-BÁLINT 1959, XXXIV. tábl.5-7. 207 KALMÁR 1959, XXXII. tábl. 211
