S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)

Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból 2.

kettős borda, amely tulajdonképpen a borítéklemez szerkezete, ill. a rugótípus függvényében alkalmazott megerősítése.168 (Analógiák: Temesváry 1961b, 53. ábra; 16-23. kép) Többnyire a nagy, vagy középméretű lakatok esetében alkalmazták169, hozzá kell azonban fűzni, hogy a nagyvázsonyi leletek között vannak nagyobb méretűek bordázat nélkül, valamint olyan átlagosnak mondható merevítő bordázattal ellátott darabok is, mint pl. a 11.1.14. számú lakat. (11. ábra 6) Utóbbi az ozorai 1/d típusnak feleltethető meg, amely a kísérőleletek és a lelőkörülmények alapján a

16. század harmadik harmadában kerülhetett földbe.170

A téglalap testű lakatok közé tartozik még egy különleges darab, a 11.1.15. számú, amelynek analógiáját a vonatkozó szakirodalomban eddig nem sikerült fellelni. Ennél ugyanis a félgömb alakú kulcsházat egészen szokatlan módon a lakattest felső oldalán (!), a kengyel alatt helyezték el, ami nem csak a megszokottól eltérő megoldás, de használatának értelmezését is nehezíti. (11. ábra 7)

11.2. Háromszög alakú lakatok (11. ábra 8-10)

A másik fő típusnál, a háromszög alakú lakatoknál, a szerkezet tekintetében nem figyelhető meg lényeges eltérés a hossznégyszög alakú lakatokéhoz képest171, méreteiben azonban meglehetősen eltérő darabokat tartalmaz ez a csoport. Temesváry Ferenc szerint a hossznégyszögű és a háromszög alakú lakatok egymás mellett élése hosszú időn át bizonyítható, korhatározásuk azonban — főként az egyszerű, alig változó kialakítás miatt - pusztán tipológiai alapon rendkívül bizonytalan.172 A nagyvázsonyi példányokon megfigyelhető pántszerú merevítés a kulcsházzal együtt már a 15. század folyamán megjelenik, a következő két évszázadban pedig lényeges változás nem következik be a háromszögű lakatok külső megjelenésében.173

A 11.2.3. számú lakathoz (11. ábra 10) igen hasonlót aló. század utolsó harmadából Bajcsáról is‘“I. m. 171.0.

I6,GERE 2003, 123.

1701. m. 121.

171 TEMESVÁRY 1961.41.0. 1771.m. 44.0.

'«TEMESVÁRY 1963, 127.

merünk,174 de létezik ilyen kialakítású 17. századi környezetből is.175

Két nagyvázsonyi lakaton is megfigyelhető a lakattestnek rézlemezzel való díszítése, ill. annak maradványai. Ezek az árucikkek különböző minőségben és eltérő árszabásban készültek, hiszen a készítőknek többféle igény kielégítését kellett ellátni egyidejűleg. 17-18. századi árszabások alapján a háromszögű lakatok ára 6-8, illetve 30 dénár között is mozoghatott.176

11.3. Hengeres testű lakatok (12. ábra 1-3)

A hengeres testű un. béklyólakat gyakori lelet középkori ásatásainkon, széles körben elterjedt, közkedveltsége és egyszerű szerkezete miatt hosszú ideig használt tárgytípusról van szó.177 Ezek a lakatok szintén szolgálhattak pl. ajtóreteszek, ládák zárására, de felhasználásuk igen széleskörű volt.178 Előállításukat a szakirodalom részben a cigánykovácsokhoz szokta kötni179, de a nagyvázsonyi lakatoscéh 1675-ös előírásában is megemlékezik erről a típusról.180 A nagyvázsonyi anyagban három példány képviseli a típust. Komoly korjelző szerepük nincs.

11.4.1. Zárlemez (12. ábra 4)

A bemutatott zárlemez egy négyzetes lemezből domborúan kiemelkedő formájú zárfedő lemez, kulcslyukkal, szegecslyukakkal, belső oldalán a rugós szerkezet korrodált maradványaival, amellyel szinte teljesen egyező darabot közölt Temesváry Ferenc181, de elterjedtségét mutatja, hogy a korszakból ugyanezt a formát ismerjük Muhiról182, valamint Bajcsáról is.183

A fentieken kívül a zárak, lakatok csoportjába tartozik még a 11.4.2. számú, visszahajtott pácából kovácsolt, zárszerkezethez tartozó rugótöredék (12. ábra 6) és a 11.4.3. számú töredékes lakatkengyel is. (12. ábra 5)

174 Bajcsa-vár 2002, 117, 29. kép

175 HOLL 1992, 86. kép 19.

176 NAGY 1871, 229.0.

177 PL: KOVÁCS-RÓZSÁS 1996, 16. tábl. 7.; MÜLLER 1976, 3. kép 9-10.; 1974, III. tábl. 5.

178 Lásd: TEMESVÁRY 1961b, 50. ábr. 2.

'«TEMESVÁRY 1963, 144.

1801. m. 146.

""TEMESVÁRY 1961b, 50. ábr., 6a-6b.

182 ÉRI-BÁLINT 1959, XX. tábl. 9.

183 Bajcsa 2002, 119. 37 kép

209