S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból 2.
A funkció meghatározása egyelőre még nem tisztázott, hiszen irtókésként, ill. ág- és vesszővágóként való értelmezése is felmerült.144 Müller Róbert a típust inkább középkorinak tartja.145 Ez utóbbi esetében a nagy formai változatosságból adódóan bizonyos példányaik szőlőmetszésre is alkalmasak lehettek, ahogy azt néprajzi példák is igazolják.146 A nagyvázsonyi kissé nyomottabb sarló alakot formáz. Ez az eszköz is lehetett tehát ág- vagy szőlőmetsző kés. A penge esetlegesen baltás hátkiképzését a töredékessége miatt nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani. Hasonló problémával találkozunk a 10.7.3. számú szerszámnál is. A nyéltüskés kés pengéje a nyél felett sarkosan előreugrik, a penge felső része enyhén ívelt. (9. ábra 5) A penge végződése töredékessége miatt nem megállapítható. Formája alapján a kétsarkú pengék közé sorolható. A néprajzi anyagban a hasonló kisméretű pengéket német eredetű szőlőmetsző késként, az un. budai típusként azonosították.147 Müller Róbert az un. kivágott élű vesszővágóknál megjegyzi, hogy azok szoros kapcsolatban állhatták a szőlőműveléssel, a kisméretűeket inkább szőlőszedésre használhatták.148 Ezek alapján itt is feltételezhető a kettős funkció. A nagyvázsonyi példányhoz hasonló darab - meghatározás nélkül - a csepelyi leletanyagban is megvan.149 Feltételezhető, hogy az íves forma annak is köszönhető, hogy az eredetileg egyenes pengét a hosszú ideig tartó használat alatt egyenetlenül, többnyire a penge alsó részén élezték. Ez esetben azonban a penge élének alsó részénél gyakoribb, vagy erőteljesebb használatot kell feltételezni, pl. toló mozdulatot, ami megint csak a szőlőmetsző szerszámok esetében merülhet fel.150 11. Zárszerkezetek, lakatok, kulcsok A késő középkori, újkori lakatok, kulcsok, egyéb zárszerkezetek csoportját Temesváry Ferenc több publikációjában mélyrehatóan vizsgálta151, a nagyvá1441. m. 506. 24. kép 1451. m. 507. 1461. m. 505. 147 VINCZE 1957, 12. ábr. 148 MÜLLER 1982, 48. 145 KOVAI.OVSZKI 1969, 35. kép 150 MÜLLER 1982, 517. 151 TEMESVÁRY 1961; 1961b; 1963. zsonyi ásatásból származó leletek egy részét is közölve. A zárszerkezetekre vonatkozó megállapításainak egy részét a nagyvázsonyi anyagban talált leletek vizsgálata alapján tette. A leletek közlésekor természetesen válogatott, elsősorban a mechanikailag is jobban tanulmányozható zárszerkezeteket, ill. a csoportjukat jól reprezentáló példányokat mutatta be (ajtó- és ládazárak, tornyos-, kosaras- és béklyólakatok, kulcsok, stb.). Mivel a fémleletek vizsgálatakor a teljességre törekedtem, az általa kihagyott példányokat belevettem a tanulmányba, az általa feldolgozottakat azonban nem, hiszen a hivatkozott anyagban azok megtalálhatóak. Különösen a téglalap alakú lakatok esetében találtam nagyszámú, közöletlen példányt, mivel Temesváry Ferenc ezt a csoportot elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye alapján vizsgálta.152 Ügy tűnik, a nagyvázsonyi anyagból az egyszerűbb formákat kevésbé tartotta bemutatásra érdemesnek, mert a téglalap alakú lakatokból csupán négy darab rajzát közölte153, a háromszögletű lakatok közül pedig összesen háromét.154 Lakatok A lakatokat ládák zárása mellett természetesen ajtókon is használták, amint az egy 1631-es inventáriultiból is kiderül.155 A nagyvázsonyi ásatáson legnagyobb számban a különféle téglatest alakú lakatok kerültek elő. Ennek a típusnak a 15. századi meglétét a kutatás igazolta, alakjuk évszázadokon keresztül követte a megközelítőleg szabályos téglalapot.156 Mivel a jó rétegmegfigyelésekkel alátámasztott ozorai anyagban több nagyvázsonyi darabnak is megtaláltam a párhuzamát, így a lakatok vizsgálatánál elsősorban Gere László csoportosítására támaszkodtam. 11.1. Téglalap alakú lakatok (10. ábra, 11. ábra 1-7) Temesváry Ferenc megállapítása szerint a 15. században a lakat bal oldalán elhelyezkedő kulcsház a '»TEMESVÁRY 1961b, 53. ábr. ’»TEMESVÁRY 1961, 7. és 14. ábr. 1541. m. 8. és 14. ábr. '»TEMESVÁRY 1963, 126. 156 TEMESVÁRY 1961b, 168. 207