S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)

Regenye Judit - T. Bíró Katalin: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga II.

a 359 kőeszközből 249 darab (69,36 %) sorolható ide. Ezek között a leggyakoribb a szentgáli típusú vö­rös radiolarit (121 darab biztosan meghatározott és négy valószínűleg ide sorolható eszközzel; (pl. 21/02, 21/03, 21/04 ábra). Jelen van a dunántúli radiolarit összes elkülönített színváltozata61, így a hárskúti vagy az úrkút-eplényi radiolarit jellemző színváltozatai (pl. 21/11, 21/16 ábra). Az ismert fenotípusok mellett a lelőhelyen gyakori a feltehetőleg Zirc határában gyűj­tött sárga radioláriás tűzkő62, amely a földtani térké­pek szerint63 idősebb, mint a középső jura korú tipi­kus radiolaritok. Ez a típus a korábbi vizsgálatok során nem volt önálló fenotípusként elkülönítve, általában az „egyéb dunántúli radiolarit” (15 kód) alatt szere­pelt. Ez a nyersanyag a Jutási úti településen már a korábbi feldolgozásban is feltűnt64, szerepe a település középső sávjában kiemelkedően jelentős (pl. 21/14, 21/15 ábra). A nyersanyag azért is nagyon fontos a te­lepülés kapcsolatrendszere szempontjából, mert egyes jó minőségű változatai emlékeztetnek az ún. „Balkán kovára”, amely a Várna és Gumelnitza kultúrák hosz­­szúpengéinek nyersanyaga.65 A Dunántúlon először a Veszprém-Jutasi úti lelőhely középső sávjának anyagá­ban véljük feltalálni ezt a nyersanyagot: korábban a DK Alföld egyes késő neolitikus lelőhelyén figyeltük meg előfordulását.66 A távolsági nyersanyag és a vele makroszkóposán egybeeső helyi nyersanyag elkülöní­tése a jövő kutatásának feladata lesz. Hasonló problémával szembesültünk a krakkói jura tűzkő és annak „pótlásaként / kiváltására” hasz­nált áttetsző-átlátszó limnokvarcit féleségek eseté­ben67 pl. Aszód pattintott kőeszköz anyagában.68 Tág értelemben szintén a dunántúli radiolaritok körébe sorolható, alsó kréta korú sümegi kova (ra­dioláriás tűzkő) előfordulása a lelőhelyen mindössze egy darab, bizonytalanul azonosított magkőmara­­dékra korlátozódik.69 61 BÍRÓ 1988; 1998. 62 A jellegzetes sárga kova lelőhelyét Zirc—Pintér-hegyen Fodor József út­mutatása alapján ismertük meg. A gyűjtött anyag a MNM Litotéka gyűjteményében L 2010.21.1.-23.1. leltári számon szerepel. 63 BENCE etal. 1990 M REGENYE-BIRÓ 2014. 65 BONSALL et al. 2010; BIAGI - STARNINI 2013 “BÍRÓ 1998 e.g„ Szegvár-Tűzköves p. 55-56 67 BÍRÓ 1989 “BÍRÓ 1998 p. 50-51. ®ltsz.:Ő 2016.7.992. A Bakony hegységből származó, tehát helyi nyers­anyagnak tekinthető további kovakőzetek között a vizsgált leletanyagban egyetlen darabbal előfordul a teveli szürke, koncentrikus mintázatú tűzkő70, va­lamint a világos szürke liász tűzkő (2 darab, 20/03, 24/13 ábra). Valószínűleg szintén a helyi nyers­anyagok közé sorolható a 21/18 képen látható nagy szilánk, feltehetően triász szarukőből. Származási helye feltehetően a Keszthelyi hegység (Rezi kör­nyéke). Szintén a helyi nyersanyagok körébe sorolható az egyetlen bazalt csiszolt kőeszköz nyersanyag (21/06 ábra) és valószínűleg ide sorolható a 25/04 képen látható töredékes csiszolt trapéz alakú ékvéső. Ba­zalt nyersanyagú csiszolt kőeszköz készítő műhe­lyek dokumentumait találhatjuk Wolf Ernő Zirc környéki gyűjtéseiben71 és ide sorolható a megelőző feltárások során Litér határában talált félkész eszkö­zökből álló raktárlelet is.72 Darabszám szerint is jelentős, de tömegét te­kintve elsöprően dominál a különféle, elsősorban a Balaton felvidéki vörös homokkővel azonosítható, különféle szemcseméretű homokkövek aránya. En­nek helyi feldolgozása, a talált kőeszközök forma­kincse alapján, erősen valószínű. Hasonlóképpen fontosak az ilyen leletek a felsőörsi Bárókért nyers­anyag-spektrumában. A Veszprém-Jutasi úti lelőhely bővelkedik egzo­tikus nyersanyagokban is. A lelőhely középső sáv­jában ezek mennyisége jelentős, és nagyobb válto­zatosságban fordulnak elő, mint a település északi sávjában. A távolsági nyersanyagok a következőek: obszidi­­án (6 darab, 1,67%, valamennyi a szlovákiai (Cl) változathoz sorolható (1 kód, 23/04, 23/23, 24/14 ábra), pruti kova (43 és 943 kód), egy darab bizto­san (22/18 ábra) és két bizonytalanul azonosított darabbal (22/12,, 23/03 ábra), krakkói jura tűzkő (23 és 923 kód, 23/24, 24/22 ábra), egy bizony­talanul meghatározott csokoládé kova73 (926 kód) és egy szintén bizonytalanul meghatározott Lessini kova (990 kód, 22/20 ábra). Valamennyi a lengye-70ltsz.:Ő 2015.31.557. 71 BÍRÓ et al. 2017., 2019 72 ANTONI 2012. 74tsz:Ő 2015.31.179. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom