S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Regenye Judit - T. Bíró Katalin: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga II.
vizsgált leletanyag 18,3 %-a. Itt sem került elő csiszolt kőeszköz, viszont a legmagasabb a magas feldolgozottságú pattintott kőeszközök (retusált eszközök, pengék) aránya. Kevés a nyersanyag és a szerszámkő. A település egészét tekintve változatlanul kiemelkedő a szerszámkövek mennyisége, elsősorban az őrlőkövek és az ehhez szükséges nyersanyag tömbök fordulnak elő a hagyományos településeknél megszokott mennyiség felett. Ennek oka lehet a megfelelő begyűjtési stratégia, de kétségtelenül szerepet játszik a nyersanyagforrások, elsősorban a Balaton felvidéki vörös homokkő közelsége.51 A tipológiai főcsoportok megoszlása utal a nyersanyagforrások közelségére (nyersanyag: 32 darab, 8,9 %, magkő: 50 darab 13,9 %) és a helyi eszközkészítés jelentőségére (szilánk: 109 darab, 30,3 %), de jelentős a feldolgozott formák (penge (59 darab, 16,4 %) és a retusált eszközök (48 darab, 13,3 %) száma is. Fontos a szerszámkövek kiemelkedő száma és minősége, sok a félkész vagy szerszámkő nyersanyagként használható darab is (56 darab, 15,6 %). A nyersanyag közelsége a méretadatokon is tükröződik (35. ábra, 36. ábra) A jellegzetes magkő formák a gömbölyded és szabálytalan, elhasznált szilánk- és pengemagkövek (pl. 21/11, 21/21, 23/17 ábra)), ritkábban kúpos vagy hasábos jellegű pengemagkövek ((pl. 18/11, 18/16, 19/13 ábra). A szilánkanyagban kiemelkednek a magkő megmunkálást dokumentáló nagyobb szilánkok (19/02, 21/01, 21/18 ábra), gyakran „gerincretussal” (23/07 ábra) vagy a magkő peremének további nyomaival (19/12, 24/07 ábra). Megfigyelhetünk magkő-talp szilánkot (22/02 ábra) és a magkő csúcsát tartalmazó, süveg-szerű (ún. „cusp”) szilánkot is (23/05 ábra). A technológiai típusok nagy száma és változatos formája a telepen folytatott eszközkészítő tevékenység fontos dokumentumai. A bányahelyekkel való közvetlen kapcsolatra utaló darabokat is találunk a leletanyagban (20/29, 21/12 ábra) ami az ismert bányahelyek közelsége folytán52 nem meglepő. A nyersanyagdarabok között képviselt a dunántúli radiolarit szentgáli típusa (pl. 21/03, 21/25 ábra), valamint a Hárskút-Edesvíz-majorra jellemző tarka foltos radiolarit 51SZAKMÁNY-NAGY 2005; MAJOROS 1980 52 BIRÓ-REGENYE 1995; REGENYE-BIRÓ 2001; BÍRÓ 2012. (21 /26 ábra) és a lelőhely jellegzetessége, a Zirc környéki sárga-narancssárga radioláriás tűzkő (21/14, 21/17 ábra). Ugyancsak a nyersanyagdarabok közé sorolható egy bazalt darab (21/06 ábra), feltehetőleg csiszolt kőeszköz nyersanyagként került a telepre. A bizonytalan funkciójú mészkő (nyersanyag (?) tömbök szintén jellemzőek a lelőhelyre, annak vizsgált szakaszán is (25/05 ábra). A magasabb feldolgozottságú formák közül a pengék többnyire a mikropenge - közepes méretű penge kategóriák határán mozognak (átlag: 31,18 médián53: 30,0), néhány nagyobb penge jellegű forma mellett (19/01, 21/04, 21/07, 21/15 ábra). Az élek kopása gyakran megfigyelhető, sarlófényes penge 3 darab akadt (rajz: 19/08, 20/03 és foto: 21/04, 23/21, 24/13 ábra), melyek között egy szabályos trapéz is van (19/08 illetve 23/21 ábra) Az eszköz alapformák közül 31 db (64,6 %) pengén (ebből 5 kés jellegű pengén), 17 db (35,4 %) szilánkon készült. Magkőmaradékon / magkövön készült eszköz nem fordult elő a település középső részén sem. A jellemző típusok (34. ábra) változatos formákat mutatnak, darabszám (48 db, a teljes vizsgált anyag 13,3 %) és típus szerint is gazdagabbnak mutatkoznak, mint a település korábban feldolgozott északi részén (20 db, 6,9 %).54 A morfológiai típusba sorolható eszközök között leggyakoribb a pengevakaró (18/12, 18/15, 19/16, 19/19, 19/22, 20/14, 20/20, 20/22, 20/31, 20/33 ábra), amit a különféle szilánkvakarók követnek (18/07, 18/14, 18/17, 18/24,19/06, 19/15, 19/23, 20/02, 20/12, 20/23, ábra). Jellegzetes darab egy vakaró / csonkított penge átmeneti típus (18/19 ábra), amelynek párhuzamait a lengyeli kultúra Tolna és Baranya megyei anyagaiból (Lengyel, Mórágy stb.) ismerjük.55 Vakaróval kombinált eszköz a 20/05 ábrán ábrázolt aszimmetrikus lapos vakaró, bázisán atipikus vésővel. Jellegzetes formák az árvésők, többnyire szintén penge alapformán (18/03, 19/04, 20/28, 20/30 ábra), de két esetben szilánkon is előfordulnak (18/04, 19/11 ábra). Az egyedi típusok között említhetünk egy fúrót (22/20 ábra), egy sarlófényes 53 A médián (median) érték azt mutatja, hogy a leletanyag fele milyen értek alatt/felett helyezkedik el. 54 REGENYE-BIRÓ 2014. 2. táblázat és 18. ábra 55 BÁCSKAY-BIRÓ 1984; BÍRÓ 1998. 16
