S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében VI. A Balatonszőlős-Tsz major temető részlete
1.2. Az eltemettetek nem és életkor szerinti megoszlása Amennyire a mellékletek alapján megállapítható, e csoportban a 2., 3., 3., 8., 9. sírokban nők nyugodtak. Mellékletek híján bizonytalan az 1. sír nemének meghatározása. A méretek alapján felnőtt. Aló. sírban fiatal felnőtt korú volt eltemetve, melléklet nélkül. 1.3. Sírgödrök A sírlapok alapján az 1. sír esetében Ny-i végénél lekerekített sarkú volt a sírgödör, a többi esetben, ahol az megfigyelhető volt, mindkét végén szögletes záródású lehetett. A terület bolygatottsága miatt a sírmélységeket már nem lehetett rögzíteni. 1.4. Tájolás A 10-11. századra keltezhető temetkezések tájolása, a késő avar kori síroktól eltérően, NyDNy-KEK-i voltak. A 8. sír esetében a tájolás NyENy-KDK volt, kis mértékben tért el a Ny-K-i iránytól. Aló. sír tájolása Ny-K-i volt.109 Összességében a Ny-K-i főirányhoz képest kisebb-nagyobb eltérések mutathatók ki, ami a hasonló korú temetkezésekben gyakori.110 A NyDNy-i irányba történő eltérés általában ritkább, de éppen a dunántúli területeken jellemző.111 1.5. A sírba helyezés módja A csontvázak hanyatt fektetett, nyújtott helyzetben kerültek elő. Az 1. és 9. sír esetében mindkét alkarcsont a medencecsontra volt helyezve, míg a 8. sírban a jobb alkarcsont derékszögben a vázra volt hajlítva. A karok különböző helyzete és az elhunyt (vagy közösség) vallása, illetve az alkarok medencére, mellre való behajlításának szokását Szabó János Győző a keleti, bizánci kereszténységgel hozta kapcsolatba.112 Gallina Zsolt véleménye szerint „Mivel ez a szokás jelentős számú 10-11. századi temetőből ismert szerte 109 A sír helyét a feltárt területen belül nem ismerjük, mellékletek nem kerültek elő. ,,0K. VÉGH 1993, 60.; TETTAMANTI 1975, 93. Az eltérő tájolások nem tekinthetők külön rítusnak. 1,1 TETTAMANTI 1975,91. 112 SZABÓ J. 1980,74-104. az országban, itt sem a bizánci kereszténység nyomáról lehet szó.”m Esetünkben, a feltárt sírok kis száma miatt, nem tudunk állást foglalni, de nem zárhatjuk ki, hogy a kartartások összefüggésben voltak az elhunyt vallásával. 1.6. Bolygatás Korabeli bolygatást nem figyeltek meg. Ugyanakkor, ahogy arról már feljebb is szóltunk, a leletmentés helyszínét az újkori földmunkák jelentős mértékben tönkre tették, a sírok nagy részét elpusztították. 1.7. Ételmelléklet A sírok egyikében sem került elő állatcsont vagy edény melléklet. 2. Mellékletek A 10-11. századra keltezett temetkezések közül a 2., 3., 5-, 8., 9. sírok tartalmaztak leletanyagot. Ezek zömében fülbevalók/hajkarikák, gyűrűk, egy esetben karperec, amelyek a köznépi temetkezésekre jellemzők. 1. Fülbevalók, hajkarikák balatonszőlősi temető 3., 5., 8., 9. sírokból kerültek elő. Az 5. sírt kivéve a többiben párban kerültek elő, a koponya jobb és bal oldalán, azaz minden bizonnyal fülbevalóként viselték ezeket.* 114 1.1. Egyszerű huzalkarikák A 8. sír karikái egyik végűkön elvékonyodó, kerek átmetszetű bronzhuzalból készült példányok. 2,7 cm-es átmérőjűkkel a többi megmentett darabhoz képest nagyok, esetünkben talán hajkarikák voltak. Ez az ékszertípus a 10. században nemtől, életkortól függetlenül kedvelt volt.115 Szőke Béla az egyszerű, nyitott karikákat a 10. században használt ékszertípusnak tartja, amelyeket a 960—970-es években az egyszerű S végű karikák szorítanak ki a divatból.116 Ezt cáfolja Révész László, aki a Heves megyei anyag '"GALLINA 2000, 21. 114 Hasonló többek közt BENCZE — SZIGETI 2009-2010, 57.; 115 Avar kori környezetben is igen gyakori. A balatonszőlősi temető 12. sírjából, illetve szórványként is előkerült egy-egy darab. Lásd fent. "‘SZŐKE 1962. 35., Hasonló SZŐKE B. 1996b, 611. 107
