S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében VI. A Balatonszőlős-Tsz major temető részlete
Nagy valószínűséggel egy műhelyben készültek, a Kisalföld késő avar közösségeinek vezetői számára. Az állatfejű botvégek a kora avar kortól a késői időszakig megtalálhatók az avar tárgyi anyagban. Ahogy a csontgömbök, úgy az állatfej alakú botvégek is az avarság keleti hagyatékának bizonyítékai.83. A téma szempontjából elkerülhetetlen a honfoglalás kori csont botvégek rövid áttekintése. Az avar koriakhoz hasonlóan jellemző a madár ábrázolás: bagoly, kanalas gém, tőkésréce. Bagolyfej díszíti a hajdúdorogi (34. ábra 2.) és a szeghalmi (34. ábra 1.) példányokat. Az ábrázolás kapcsán felmerült, hogy a keleti, fémből készült párhuzamok alapján talán lovaglókorbács nyelét díszíthették, a felső kerek lyukak a csuklószíj számára voltak kialakítva. Ugyanakkor a szintén bagolyfejet ábrázoló Szeghalom melletti Czebe pusztán feltárt lovassír lelete alapján, amely esetében a bot másik végére húzott csontfaragvány is előkerült84, kiderült, hogy eredetileg egy 1,2 méter hosszú botot díszíthetett, azaz nem korbács nyelén volt. Fodor István a bagolyfejjel díszített botvégeket az egykori táltosok vagy sámánok felszerelésének, ún. sámánbotnak tekinti, revideálva korábbi nézetét.85 Szabadbattyán-Külcsapda, Heréskerti dűlő lelőhelyen hosszú csőrű gémfélét (lovassírból) (34. ábra 3.)86, Földeák-Mártírok útja 1. gazdag mellékletű lovas férfi sírban, minden bizonnyal tőkés récét ábrázoló botvég került elő. (34. ábra 4.)87 A botvégek viszonylag hosszú szárúak, keresztben átfúrtak. Apatin-Szikes lelőhelyen erősen stilizált madarat ábrázoló, hosszában átfúrt botvég került elő. (34. ábra 5.)88 Végül egy a szabadbattyánihoz hasonló botvég került elő férfi lovassírból Üllés-Árpád-dűlő lelőhelyen, amely végül nem került be a múzeum gyűjteményébe.89 A honfoglalás kori emlékanyagban, az avar kor-83 Az állatfejű sasos botvégek jó párhuzama a voznyeszenki lelet együttes gyakran idézett, ezüstből készült, egész alakos sas figurája, de ami a balatonszőlősi lelet szempontjából érdekesebb, a leletek között volt egy elég rossz állapotú, ezüst oroszlán figura is. Grincsenko signum-пзк tartja. GRINCSENKO 1950, 25-26., Puc. 6. “FODOR 1996. 227; MRT 6, 155-156, 11/82 lh.; MEDGYESI 2015,151. 85U.o.; FODOR 1982, 1183. 86PETKES 2012, 90., az irodalom összefoglalásával 87 BÁLINT 1991, 221, No. 75.; A Sárrétudvari-Hízóföldek temető 130. és 160. sírjából előkerült vádlód csontokat M. Nepper Ibolya a hitvilágra utaló mellékletként említi. M. NEPPER 2002, 358. 88U.o. 85 BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 355-356 ban viszonylag gyakori csontgömbök nagyon ritkák. A felsorolt hat állatfejes díszt kivitele és pontosabb ásatási megfigyeléseknek köszönhetően, botvégnek határozta meg a kutatás.90 Akárcsak az avar botvégek esetében, ezek szintén a keleti hagyományok továbbélésének bizonyítékai, amelyek inkább a honfoglalók hitvilágához kapcsolódnak. Az avar és a honfoglalás kori darabok közötti kapcsolatokról Dienes István fogalmazta meg a legszemléletesebben gondolatait: „ ...A kérdés fiitó lagos áttekintése inkább arról győzött meg, hogy az ősibb formájú gömbös botfejeket a X. században már nem használták, ugyanakkor az állatfejet mintázó botvégek már korábban megjelennek és egy ideig párhuzamosan együtt léteznek. A fejlődés tehát éppen fordított, mint a jogargömb sugallná: az ősibb, sima, buzogányszerű gömböket fokozatosan kiszorítják a változatos, állat és madárfejeket megjelenítő faragványok. (...) Vicsorgó állatfej alakú csont botvég került elő a balatonszőlősi avar temető késői szakaszából, amely hosszú nyélköpűjével már egészen közelről emlékeztet a honfoglalás kori példányok megformálására, magunk azonban ebből nem következtetnénk népi folyamatosságra vagy kapcsolatra.”91 6. Csatok 6.1. Bronz csatok A 7. és a 13. férfi sírok mellékletei között kerültek elő. Ezek mellett más csat nem volt. A 7. sírból előkerült szíjszorítós lemezpántos, öntött bronz csat a szeméremcsont végénél volt, amelyet a lemezek egy-egy szegecsével erősítettek az övre. (20. ábra 6., 9.) A nyelvtartó taggal kialakított ovális alakú szárnyas csathoz eredetileg vas tüske is tartozott. A csattípussal Fancsalszky Gábor foglalkozott részletesebben. Véleménye szerint az ovális karikájú lemezpántos csatok 6. századi, germán jellegűek. A típus továbbélését jelzik azok a példányok, amelyek lemezpántos felerősítésűek, de a csatkarika már szárnyas kiképzésű.92 A legkorábbi példányok közé tartoznak az általa elemzett Csákberény-Orondpuszta 61. sírjában és 272A. sírban (préselt öweretekkel, akasztóhoroggal, íjcsontokkal, nyíllal, ezüst fülbevaló karikával, bogozóval, vaskarikával) előkerült pél"KOVÁCS 1986, 23., 115-117. jegyzet 91 DIENES 1973,181. 92 FANCSALSZKY 2017, 159. 104
