S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Molnár Jenő: Adalékok a szovjet csapatkivonás és a veszprémi volt szovjet laktanya történetéhez
MOLNÁR JENŐ ADALÉKOK A SZOVJET CSAPATKIVONÁS ÉS A VESZPRÉMI VOLT SZOVJET LAKTANYA TÖRTÉNETÉHEZ Szovjet alakulatok hazánkban „Ez a háború más, mint a régi háborúk; bárki foglal is el egy területet, saját társadalmi rendszerét is ráerőlteti. Mindenki addig terjeszti ki rendszerét, ameddig csak eljut hadseregével. Ez nem lehet másképp. ’’(Sztálin)1 I. időszak 1944. szeptember 23-án a Battonyánál belépő szovjet haderő három hadműveleti lépcsőben elfoglalta hazánkat. Az 1947. február 10-én kötött párizsi békeszerződésekben a Szovjetunió meghatározta a Magyarországon állomásozó haderő erejét és összetételét az Ausztriában állomásozó csapataik támogatásához. II. időszak Az 1947-es párizsi békeszerződések aláírását követően Magyarország utánpótlási útvonal lett. Az 1955. május 15-én ratifikált osztrák államszerződés értelmében a szovjet csapatoknak 1955. december 31-ig el kellett hagyniuk Magyarország területét. A magyar pártvezetés azonban hozzájárult a szovjet fél kéréséhez, hogy a kivonást prolongálják. Létrehozták a Különleges Hadtestet, ami nem a Varsói Szerződés parancsnokságának, hanem a Szovjet Vezérkar Fegyveres Erők miniszterének volt alárendelve. Átmenet 1956. november 4-én a szovjet Különleges Hadtest (a 8. gépesített hadsereg, valamint a 38. össz- fegyvernemi hadsereg — mintegy hatvanezer fő) 1 m. DjiLAS: Conversations with Stalin. New York: Harcourt, Brace and World, 1962, 114. Idézi: Henry Kissinger — Diplomácia, Panem-Grafo, Budapest, 1998, 400-401. harcok során megkezdte a magyar területre történő diszlokálását. 1956. november 5-én Eisenhower Dulles külügyminiszternek a tanácsára tájékoztatta a szovjet államvezetést, hogy nem avatkozik be a magyarországi eseményekbe. 1957. május végén szovjet kormánydelegáció érkezett hazánkba. Szükségessé vált ugyanis a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok jogi és gazdasági helyzetének, valamint állomásozásának törvényes keretek közötti szabályozása. 1957. május 27-én kormányszinten írták alá a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetét rögzítő egyezményt.2 * Az okmányt a Magyar Népköztársaság részéről Horváth Imre külügyminiszter és Révész Géza honvédelmi miniszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya részéről pedig A. A. Gromiko külügyminiszter és G. K. Zsukov honvédelmi miniszter írta alá (1. ábra). A dokumentumban rögzítették, hogy a szovjet csapatok ideiglenes állomásoztatása nem érinti a magyar állam szuverenitását, a szovjet csapatok pedig nem avatkoznak be a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Külön egyezmény szabályozta a Magyar- ország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok létszámát és azok feladatait. Rögzítették, hogy a vendégalakulatok által használt objektumokon kívüli csapatmozgáshoz, gyakorlatokhoz a kormány által kijelölt hatóság jóváhagyása szükséges. A bűncselekmények, szabálysértések és a felek által elkövetett 2 A dokumentum az 1957. évi 54. sz. törvényerejű rendelet alapján jelent meg. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között, a Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten 1957. május 27-én aláírt egyezmény kihirdetéséről. (A kihirdetés napja: 1957. szeptember 15.) Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye 6. kötet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 117-119. 593
