S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei
majd ezt követően 1969-ben az alsó várban folytatódott.6 A feltárások elsősorban a falmaradványok feltárására és értelmezésére koncentráltak.7 A régészeti kutatás az 1970-es évek közepén régészeti felügyelet nélkül megkezdett tereprendezéseket és felfalazásokat követve 1979-ben folytatódott László Csaba vezetésével.8 A felső várban a középső traktus még visszatemetetlenül álló alapfalainak megtisztításán és hitelesítő vizsgálatán túl csak kisebb feltárásokra került sor; az 1981-ig, összesen három évadban folyó kutatás elsősorban az alsó várra és az újkori alsó várra koncentrált. A ciszterna betöltésének kiásására még a régészeti kutatások előtt, régészeti felügyelet nélkül került sor. A felső várhoz kapcsolódó legfontosabb új ásatási eredményt a déli falszoros feltöltésének átvágása jelentette. A felső várban ezt követően a 2001-ben kezdődő újabb építészeti beavatkozások kapcsán indult meg a régészeti kutatás, 2002-ben a belső falszoros falainak konzerválása és rekonstrukciója kapcsán László Csaba vezetésével feltárás folyt a falszoros több pontján a járószintek tisztázására. A 2003-as és 2005-ös feltárást László Csaba konzultációja mellett a szerző vezette. A keleti torony belsejét a vár pusztulása után nem lehetett megközelíteni. 1957-ben, amikor a váron elsőként romkonzerválási munka folyt, állványt építettek, a torony belsejét kitisztították a növényzet és az omladék egy részétől, s a hídpillér falazatát kiegészítették.9 6 A kutatás eredményeinek összefoglalása: pamer 1975. 7 A feltárás során ugyanakkor sajnos nem került sor a rétegek kellően pontos megfigyelésére, a dokumentálás nagyrészt a régész közreműködése nélkül történt, és a régészeti leletanyagot nem rétegenként gyűjtötték. A felső vár nyugati és középső traktusának nagy részére kiterjedő ásatás leletanyaga csak ezekre a korlátokra tekintettel értékelhető. 8 Az ásatási eredményeket további történeti kutatási eredményekkel együtt László Csaba szakdolgozatában foglalta össze: lászló [1982], 9 Ezt követően csak 1994-ben került sor átfogó állagvédelmi beavatkozásra. (A tervező Gál Tibor volt.) Ekkor kiegészítették a sérült, illetve elpusztult záradékokat és nyíláskávákat, parapetfalakat építettek a nyílásokban és a faltetők letisztítása után betonnal kiegészített egységes új falkorona készült, kívül téglából falazott párkánnyal. A felső szint ablakainak könyöklőmagasságában található, szimmetrikusan elhelyezkedő, korábban részben téglákkal befalazott 2. írott és képi források A vár elsőként 1281-ben szerepel írott forrásban helymegjelölésként.10 Epíttetőjének Jakab királyi kardhordozó tartható, akinek fiai 1300-ban megosztoznak a birtokaikon, és ekkor felosztatlanul maradt birtokukként szerepel a Chesnuk-i vár a hozzá tartozó földdel. A vár egy része a hozzá tartozó területtel és erdőőrökkel 1323-ban került a Csákok, Márk fia István fia Péter és István birtokába,11 de kiderül, hogy ezt megelőzően már elfoglalva tartották a várat. A Csákok birtoktömbjének megbontását célzó nevezetes 1326-os oklevelében I. Károly több másik várral és számos birtokkal együtt Csesznek várát is átvette a Csák nb. Pétertől és Istvántól és cserébe délvidéki birtokokat adott nekik. Ezt követően Cseszneken királyi uradalom és várispánság jött létre. A cseszneki várnagyok többsége egyben a bakonyi ispáni tisztséget is betöltötte.12 A várat és az uradalmat 1392-ben kapta adományul Zsigmondtól a két Garai fivér, Miklós és János. A Garaiak építkezésére utalnak a várból származó kőfaragványok. Az építkezés fő szakaszának lezárultára utalhat az 1424-es datálású építési felirat: Anno domini Millesimo CCCCXX quarto tempore domini regis Sigismundi Romanorum Hungarie Bohemie etcetera regis. A várból származó kapuszemöldökkövön a Garai-címer két oldalán az NP (Nicolaus Palatínus) monogram és Garai Miklós nádorra utaló felirat található (Nicolai de Gara regis Hungarie palatini filii palatini). A kapuszemöldökkő egyik végén a Garai—Ciliéi egyesített címer utal Garai Miklósra és feleségére, míg a másik oldalon levő címerpajzsot levésték. Ezt Garai János feleségének, a férje halála után házasságtöréssel és férje meggyilkolásával vádolt Hedvig mazóviai hercegnőnek perével és elítélésével hozzák összefüggésbe.13 János halála (1428) után nagyméretű gerendafészkekben 1,5 m-re kiálló gerendákat helyeztek el rekonstrukció gyanánt. Ez a kétes hitelességű beavatkozás azóta is rányomja bélyegét a torony látványára. 10 fügedi 1977, 117-118. 11 „[C]astro Chesnuk seu turribus et munidonibus in monte Cesnuk vocato constructis ... custodum silvarum ... sub eodem castro seu monte. "AO. VII. 516. 12 ENGEL 1996, 294. 13 héjj 1959, 139. 386
