S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Perger Gyula: „Honi szoknyám Sümegen volt föstve…” Egy 19. századi devecseri népdalgyűjtemény

gyűjteményében is helyet kapott.6 A Rector uram káposztája-ió\, annak legalábbis kezdősorairól, a Zalai Közlöny tárcaírója 1902-ben már, mint közismert népdalról értekezett.7 Patkó Pista ponyvaízű balladájának töredéke a 20. század elején - más változatban - megjelent Vikár Béla somogyi dalai között.8 Érdekes „elhallás”, hogy az ének más változataiban szereplő Vitya helynévből9 a devecseri variánsban — nyilván értelmezhetetlensége miatt - vita lett. Érdekes eleme a „Devecseri népdalokénak a Piros alma leesett a sárba. .. kezdetű népdal, hiszen „ez a legkorábbi [ 1904 nyarán feldolgozott népdal] a magyar zenetörténet Bartók Béla és Kodály Zoltán fémjelezte újkorában”.10 A Kárpát-medence-szerte közismert Esik eső nagy sár van az utcán... kezdetű dal nemcsak Vikárnál olvasható,11 hanem annak első versszaka - a „kaszárnya és menet nóták” között — bekerült a ludovikások énekes könyvébe is.12 Természetesen a Devecseri népdalok közismert, vagy annak gondolt népdalszövegei is érdekesek, hiszen azoknak a 19. század végi, helyben ismert állapotát, variánsait tükrözi a kézirat.

A Devecseri népdalok mindhárom kéziratos íve 282x220 milliméteres, félbehajtott, vízjel nélküli, finom levélpapír.13 A népdalok szövegét betűhíven - a korabeli helyesírás és tolihibák megőrzésével — közöljük, beleértve az eredeti jegyzeteket is. A kézirat aláhúzással erősített kiemeléseit dőlt betűvel jelezzük, a rövidítéseket pedig szögletes zárójelek [ ] között oldjuk fel.

1. Micsoda, micsoda..?

Micsoda, micsoda madár a pillangó?

Talán bizony nyári dongó? ...

Ej, huj! ne mond azt,

Régen tudtam már én azt! ism. [ételve]

6 erdélyi 1847,202-203. 387. tétel.

7 PÉTERFFY 1902, 1.

8 vikár 1905, 22. 12. tétel: „Patkó Pista és a pandúr.” (Varga Béla, Csoknya)

9 Vitya egykor Somogyvár külső területe, 1993-től önálló település.

10 lászló 2000. Bartók 1904 nyarán, a Gömör megyei Gerlicepusztán hallotta a dalt egy ott nyaraló budapesti család székely cselédjétől, Dósa Liditől.

11 vikár 1905, 54. 35. tétel (Csököl).

12 Katonanóták 1944. „Rózsa Rózsa Bazsaróza” Katonák! Bajtársak! Énekeljünk Újra!

13 Az SzB monogramos lap csupán félíves.

*

Csipkés a szőlő levele,

Szeret engem ez a szölke.

Ha szölke is de de de ism. [ételve] Nem czi-czi-czigány,

Szeret ő engem igazán.*

*

Ugat a kutyám a Rajna,

Jön a szeretőm a barna.

Ha barna is, de, de, de ism [étéivé]

Ne tót, nem német,

Szeret ő engem mig élek. ’14

*

Bognár legénynek beállók Czifra kocsikat csinálok Czifra kocsit csi-csi-csi ism. [ételve] csi-csi-csinálok

A rózsámhoz azon járok.

*

Friss.

Sógorom puff! ism.[ételve]

Hej ne böködje az orrom,

Mert én azért nagyon haragszom.

2. Más.

Esik eső, nagy sár van az utczán Barna kis lány maga mos a kutnál. Sírva mondja az anyjának

Szeretőjét most visszik huszárnak *

Szomszéd asszony tilol a kis kertben, Fel-feltekint a magas egekre.

Jaj Istenem megölöm magamat:

Katonának viszik a fiamat *

Átmentek a magyarok a Tiszán, Törökország egyenes utczáján; Visszajőnek május utoljára;

Retirál a császár katonája.

*

Átmentek a magyarok a Tiszán, Törökország egyenes utczáján. Hoznak velük nemzeti lobogót Megállj német szűk lesz a bugyogód.

E két utolsó verset vagyis sort megfordítva, elcserélve is dalolják.

450