S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei
RÁCZ MIKLÓS A CSESZNEKI FELSŐ VÁR ÁSATÁSÁNAK (2003, 2005) ÉS A KELETI TORONY KUTATÁSÁNAK (2002-2003) EREDMÉNYEI Bevezetés A tanulmányom első felében a cseszneki felső vár 2003-ban és 2005-ben végzett régészeti ásatásainak eredményeit foglalom össze.1 A felső várnak és az azt körülvevő belső falszoros ásatási eredményeinek a vár többi részétől külön való tárgyalását - a feltárások szakaszolása mellett - az indokolja, hogy ez a középkori vár magja, ahol a vár későbbi építéstörténete során nagyobb mérvű beavatkozás nem történt, s ugyanakkor ezen a területen kívül a vár középkori időszakára jóval kevesebb régészeti információval rendelkezünk. Szintén különválasztom a régészeti ásatási eredmények elsődleges bemutatását a felmenő falak kutatásának tárgyalásától, valamint az építéstörténet és az épület egésze rekonstrukciójának bemutatásától.2 A kutatások és a feldolgozás során a korábbi kutatások eredményeire is támaszkodhattam és ezek eredményeit a kutatási dokumentációk és a leletanyag áttekintése alapján röviden összefoglalom.3 A veszprémi múzeumban őrzött leletanyagok részletes vizsgálatára korlátozott lehetőségem volt, így a feldolgozás és a levonható következtetések a korábbi ásatási dokumentációk mellett elsősorban a 2003-ban és 2005-ben folytatott ásatások eredményein alapulnak, illetve azokra korlátozódnak. 1 A két szakasz eredetileg két külön tanulmányként íródott, ez az oka többek között a rajzformátumbeli eltéréseknek is. A korábbi kutatásokra lásd pamer 1975, lászló [1982], lászló-amberger 1993. A kézirathoz fűzött hasznos észrevételeiért K. Németh Andrásnak tartozom köszönettel. 1 A felmenő falak vizsgálatának eredményeit és az épület- együttes összefoglaló rekonstrukciós értelmezését külön tanulmányokban készülök feldolgozni. 3 Ezúton köszönöm Pamer Nórának és László Csabának, hogy lehetővé tették közöleden kutatási eredményeik felhasználását. A tanulmány második fele a keleti torony feltárásának és dokumentálásának eredményeit mutatja be. A vár épületegyüttesének ma is meghatározó eleme a délkeleti sarkon egy különálló sziklaoromra épült, 7,3 m x 8,0 m alapterületű, nagyrészt a falkoronáig épen megmaradt, mai formájában két szinten nagy ablakokkal rendelkező torony. A torony alsó szintjének feltárására, egyúttal a belső falfelületek felmérésére és a falazatok összehasonlító habarcsvizsgálatára 2002-ben került sor. Az épület kimutatható átépítései jól reprezentálják a vár fő korszakait, a tanulmány második felében ezeket az eredményeket kívánom bemutatni. I. A felső vár ásatásának (2003, 2005) eredményei 1. Kutatástörténet A várból származó, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött gótikus kőfaragványokat Héjj Miklós 1959-ben megjelent tanulmányában ismertette.4 A vár kutatásának alapjait az 1960-ban készített geodéziai és építészeti felmérés és Koppány Tibor 1962-ben megjelent tanulmánya teremtette meg. Koppány Tibor a máig mérvadó összefoglalást készítette el a vár történetéről, és a helyszíni megfigyelések alapján a vár építéstörténetével és rekonstrukciójával is foglalkozott.5 A várrom jobb megóvása és idegenforgalom céljára alkalmassá tétele céljából kezdődött 1967-ben a vár területének tereprendezése. A munka régészeti felügyeletét és az ehhez kapcsolódó régészeti ásatás vezetését Pamer Nóra látta el. A felső várban és a belső falszorosban 1967-68-ban folyt a munka, 4 héjj 1959. 5 KOPPÁNY 1962. 385
