S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Molnár Jenő: Adalékok a szovjet csapatkivonás és a veszprémi volt szovjet laktanya történetéhez
Az átadás-átvétel A részleges csapatcsökkentés és az azzal párhuzamosan folyó csapatkivonás során felszabaduló ingatlanokat a tanácsok, a Magyar Néphadsereg vagy az egykori tulajdonosok kapták meg.22 Az ingatlanok hasznosítása csak kis részben valósult meg, őrzés és gondozás nem volt, az állapotuk jelentős romlásnak indult. 1989. január 1-jén létrehozták a Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményt. Ennek a szervezetnek volt a feladata a szovjetek által elhagyott objektumok átvétele. Az objektumok átadásához elengedhetetlen volt azok előzetes bejárása, mentesítése, fölmérése és valós értékük fblbecslése. A hivatalos eljárás szerint a szovjet fél az objektumot kiürítve, kitakarítva átadta a Magyar Honvédség elhelyezési szolgálatának, majd az MH a ZÁVKHI-illetékesnek. Mivel az MH a volt veszprémi szovjet laktanyára nem tartott igényt, az zárolt állami vagyon lett. A veszprémi laktanyát 1990. május 25-én a ZÁVKHI vette át (6. ábra). A veszprémi Napló 1990. június 5-én azonban arról számol be, hogy a veszprémi objektumot június 4-én adták át a világ minden tájáról ideérkező katonai attasék jelenlétében.23 Az azt követő napon megjelent tudósítás bővebben fejti ki az átadás körülményeit, miszerint Matvei Burlakov vezérezredes - a DHCS akkori parancsnoka - Veszprém tanácselnök-helyettesének adta át az objektum kulcsait az MH helyett (7. ábra). Az eredetileg Honvéd tiszthelyettes képző intézet épületei kincstári tulajdonban voltak és jogszerűen a helyi önkormányzathoz kellett, hogy kerüljenek. Bizonyos épületek kezelői az egyetem és a levéltár lettek. A felmérések nem készültek el az átadás idejére, a feladattal megbízott Agrár- és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Közös Vállalat (AGROTERV) a laktanya állapotfelmérését és hasznosítási javaslatát 1990 novemberére készítette el. Röviddel az ünnepélyes átadást követően, 1990. 22 A magyar haderő megnevezése 1990. március 15-ig Magyar Néphadsereg, ezt követően Magyar Honvédség. 23 kovácsi m.: Isten veletek magyarok! Napló, 1990. június 5. 3. június 14. és 16. között, elvégezték a terület vegyvédelmi átvizsgálását. A feladatot 7 fő a Magyar Honvédség Petőfi Sándor Önálló Vegyvédelmi Zászlóaljából hajtotta végre Bihacsy Győző alezredes vezényletével. Az objektum minden épületét (tárolókat, raktárakat, bunkert, gépkocsimosót és gazdasági épületeket) műszeresen is átvizsgálták 23,5 ha területen. Az átvizsgálás során az alábbi vegyi anyagokat és eszközöket találták:- 2 db légtisztító szelence,- 2 db PG-4 szelence,- 1 csomag szománkimutató cső,- 2 csomag mustárkimutató cső,- 4 csomag foszgénkimutató cső,- 19 db sisakálarc. A jegyzőkönyv egyéb jelentésében az is szerepel, hogy a laktanya ÉK-i dózerolt területét nem volt lehetőségük átvizsgálni.24 Ezzel párhuzamosan 1990. június 11-től 16-ig tartó időben történt meg a laktanya tűzszerész átvizsgálása. Az átvizsgálást a Magyar Honvédség 5286. alakulata 28 fővel hajtotta végre Kalmár László vezetésével. 55 épületet vizsgáltak át, valamint végrehajtották a 23,5 ha-os terület műszeres vizsgálatát 20 cm-es mélységben. Az átvizsgálás során az alábbi lőszerek és eszközök kerültek elő:- gyalogsági lőszer 7,62 mm-es 174 db- gyalogsági lőszer 5,45 mm-es 3370 db- 9 mm-es pisztolylőszer 24 db- 12,5 mm-es lőszer 1 db- 20 mm-es lőszer 2 db- jelzőrakéta 2 db- hangjelző rakéta 1 db- gyakorlóakna 44 db- gyakorlógránát 5 db- lőszerhüvely 1157 db- rákász hevederrel 8 db. A lőszereket és robbanótesteket 1990. június 21-én Győr mellett megsemmisítették. A jegyzőkönyvben kiegészítéseként megjegyezték, hogy a laktanya ÉK-i területén kocsironcsokat temettek be, valamint a lakóépületek 80%-nak bejárati ajtóit feszítővassal már beszakított állapotban találták.25 24 HM 241/1990-1. 25 HM D/35-9/1990. 597
