S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Pálffy Sándor–Horváth Gábor: Szovjet Iljusin IL_2 M3 Sturnovik csatarepülőgép lezuhanási helyének meghatározása Szentkirályszabadján. 1944.12.20

PÁLFFY SÁNDOR SZOVJET ILJUSIN IL-2 M3 STURMOVIK CSATAREPÜLŐ­GÉP LEZUHANÁSI HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSA SZENTKIRÁLYSZABADJÁN 1944. 12. 20. Jó pár éve egy szép napos tavaszi hétvégén Szent­királyszabadja felé vezetett gyalogtúrám útvona­la. A községtől nyugatra található Meggyes-puszta déli oldalán haladtam el egy honvédségi radarállo­más mellett. A fbldútról kissé letérve, a szántásban összegörbült szegecselt alumíniumdarabokat és szétrobbant lőszerhüvelyeket találtam. Ekkor még nem foglalkoztam aktívan repülőgéproncs-kuta- tással, de azért elgondolkodtattak a leletek. Akkor még a radarállomásról kihajított szemétnek, fém lőszeresládák maradványainak gondoltam a fellelt alumíniumdarabokat. A rajtuk lévő deformitásokat pedig a mezőgazdasági művelést végző traktoroknak tulajdonítottam. Eltelt egy-két év és már-már elfeledtem a rejtélyes fémdarabkákat. Míg 2000-ben - az egyre gyakrab­ban megjelenő helytörténeti monográfiák olvasása után - megpróbáltam összeállítani a hozzáférhető szakirodalomból a Veszprém megyei 1944-45-ös, még beazonosítható repülőgép-lezuhanási helyszí­neket. Elekor került a kezembe Veress D. Csaba A balatoni csata című kötete, ami minden hadtörténet iránt érdeklődő számára alapmű. Ennek A Margit- vonal áttörése (1944. dec. 20-25.) című fejezetében olvashatjuk: „...A szovjet csata-és vadászrepülőgép kötelékek délelőtt 08-11 óra között egymást követő hullámokban bombázták és lőtték a Várpalota, Ber- hida és Veszprém körzetében lévő utakat. A támadó szovjet kötelékek ellen harcba vetették a jutási repülő­térről a magyar 101/1. és német 53/2. vadászrepülő osztályok kötelékeit. A légi harcok során a magyar va­dászok (Szentgyörgyi Dezső zászlós) lelőttek egy szovjet IL-2-es csatarepülőgépet, amely Szentkirályszabadjától délkeletre, a Berektó dűlőben zuhant le, és kétfónyi sze­mélyzetével együtt felrobbant. ”* Vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós kb. 220 bevetéssel és 29 igazolt és 6 nem igazolt légi győzelmével a háború végére min­den idők legeredményesebb magyar vadászpilótája lett (1. ábra). A helyszín precíz megjelölése okán nem tűnt ne­héz feladatnak a becsapódás pontos helyének fel­keresése. Ebből a célból a faluban több idős helyi lakost meghallgattam a repülőgép 1944. december 20-ai pusztulásáról. Meglepve tapasztaltam, hogy a falutól DK-i irányban — mint ahogy a Balatoni csata c. kötetben olvashatjuk — senki sem emlékezik repülőgép-lezuhanásra, valamint semmiféle Berek- tó-dűlőre. Ezzel ellentétben Szentkirályszabadjától DNy-ra az esemény akkori szemtanúi felelevenítet­ték egy szovjet „vadászgép” becsapódását az 1944. december 20-ai időpontban, Meggyes-puszta kör­zetében. Amikor pedig a könyvben megjelölt Berek- tó-/Berektavi-dűlő felől érdeklődtem, azt szintén a községtől délnyugatra, ugyancsak Meggyes-puszta térségében jelölték meg. Ezt követően jutottam hozzá Veress D. Csaba Szentkirályszabadja évszázadai című kötetéhez, eb­ben pedig ezt olvashatjuk: „...a szovjet repülőgép a községtől DNy-ra (!) a Pósa-domb keleti oldalán, a Berektói-dűlöben, a Mészáros-féle földön lezuhant, miközben a földre csapódáskor egy - a gépben maradt — bomba felrobbant. A gép kétfónyi személyzete meg­halt. Adataik ismeretlenek, csak személyleírásuk ismert (a halotti anyakönyvből): az egyik 30 év körüli, vörö­ses szőke hajú, beretvált, hosszas arcú kék szemű, ma­gas, szikár termetű férfi volt (ö volt a pilóta), a másik veress 2ooo, 49. 579

Next

/
Oldalképek
Tartalom