S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Regenye Judit–T. Bíró Katalin: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga. I. Kerámia, kő
ábra 5, 7-9). Mindössze egy pengén lehetett sarlófényt megfigyelni (15. ábra ll.42). Trapéz és szegmens formájú élbetétpengéket is találunk a pengék között (15. ábra 8, 25, 17. ábra 15). A pattintott kőeszközök nyersanyaga jellemzően helyi eredetű (dunántúli radiolarit különféle változatai, elsősorban szentgáli radiolarit). A Bakony hegység további kova nyersanyagai, így a liász korú tengeri kova és a teveli tűzkő csak néhány bizonytalan darabbal képviseltek. Különleges jellemzője a településnek és az itt elemzett északi résznek az obszidián szám szerint jelentős előfordulása (12 darab, 4,1%). Az obszidiánleletek (22. ábra 6., 15. ábra 1-8) 2 objektumra koncentrálódtak: a 103. objektumban 7, a 73 objektumban 5 obszidián volt, többnyire apró szilánkok és vágóélek. A 22. ábra 6. képén ábrázolt obszidián nyersanyaggumó megerősíti azt a képet, hogy a Jutási úti település a lengyeli kultúra korábbi fázisában kivételes helyzetű település lehetett. Hasonló lokális obszidiánbőség jellemző például Zengővárkonyra vagy Villánykövesdre is.43 A retusált eszközök között leggyakoribb típus a vakaró, mind a klasszikus szilánk- és pengevakarók (szilánkvakarók: 16. ábra 7, 12, pengevakarók: 16. ábra 3,13), mind a csonkított penge/vakaró közötti átmeneti forma (16. ábra 2, 4, 5). Egy retusált szélű csonkított penge is van az eszközök között (16. ábra 1), viszont a neolit leletegyüttesekben gyakori egyszerű retusált szilánk és penge nem található meg a leletanyagban - valószínűleg ez a viszonylag kisebb mintaszám következménye lehet. Ezzel szemben jelentős az árvésők (16. ábra 6, 9, 10, 16), közte egy kettős árvéső (16. ábra 10) előfordulása. További eszköztípus a leletanyagban egy apró kaparókés (16. ábra 11). A retusált eszközök megoszlását a 18. ábra mutatja. A csiszolt kőeszközök száma jelentős, de nem kiemelkedő. Valamennyi erősen használt és töredékes (17. ábra 1—4). A csiszolt kőeszközök között egy darabbal képviselt a helyinek tekinthető bazalt, a többi távolsági nyersanyag: zöldpala, kontakt metabázit és szerpentinit (23. ábra 1-4.44). 42 ő 2013.6.0667. 43 t. bíró 1998, XLIV a-b, XLV a-b táblázat. 44 ő 2013.6.1233., ő 2013.6.1577., ő 2013.6.1578., ő 2013.6.1580. A szerszámkövek között domináns és „felülreprezentált” az őrlőkövek száma, mennyisége. Miután nyersanyagtömböket és teljes, illetve darabolt őrlőköveket nagy számban találtunk a lelőhelyen, feltételezhető, hogy az őrlőkövek nem csak helyi felhasználásra készültek, hanem távolabbi területeket is elláttak vele. Az őrlőkövek túlnyomó része homokkőből, leggyakrabban helyi nyersanyagnak tekinthető Balaton-felvi- déki vörös homokkőből készült. Egészen biztosan jelen van az őrlőkőkészletben a Balaton-felvidék másik jellegzetes homokkő nyersanyaga, a Kékkút környéki (Kőtenger) kvarchomokkő is. Formájukat tekintve leggyakoribb a cipó alakú, egy őrlőfelülettel ellátott típus, de gyakori a vaskosabb-vékonyabb lapforma is két őrlőfelülettel, és a cipó alakú nagyobb őrlőkőből levágott, darabolt szegletes forma is (24. ábra 1-3.). Jellemző méret és dimenziók A leletanyag statisztikai jellemzőit a 19-21. ábrán mutatjuk be. A felvett adatok a hossz/szélesség/ma- gasság, illetve a mért tömeg voltak. A legalapvetőbb dimenziók a hosszméret és a tömeg. Ezeknek megoszlását a 19. ábrán láthatjuk. Ugyanitt láthatóak a vizsgált kőeszközök „populációjának” a legfontosabb statisztikai értékei is. Az átlag (mean) mind a hosszméret, mind a tömeg szempontjából magas (hosszméret átlaga: 50,9 mm, tömeg átlaga: 313,5 g). Ennek oka az őrlőkővek nagy száma, amelyek „felviszik” az átlagértéket. Ha csak a pattintott kőeszközöket vizsgáljuk, az átlagméret 28,3 mm illetve 7,2 g lesz. Jobban jellemzi a populációt a médián (median) érték, amely azt mutatja, hogy a leletanyag fele milyen érték alatt/felett helyezkedik el (hossz: 31,1 mm, tömeg: 4,7 g).45 A kőeszközök hosszúság/szélesség megoszlását a 20. ábrán mutatjuk be, a teljes leletanyagra (20a), illetve a szerszámkövek nélkül (20b). Ezekből az adatokból számítható a laminarizációs index is, amelynek a retusált eszközök (V. típuscsoport) esetén van értelme, mert a szerszámkövek és a szilánkok/pattintékok ebből a szempontból nem értelmezhetőek (Ilam= 1,59). A 4. táblázat tartalmazza a főbb típuscsoportok és a leletegyüttes egészének hosszúság/szélesség adatait. 45 t. bíró 2011. 35
