S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból. 1.

tipokronológiai sorok létrehozása nem lesz elvégez­hető. Fentiek ismeretében a tárgyak feldolgozásához először tárgytípusonként rögzítettem azokat a pa­ramétereket, amelyeknek meghatározását, illetve felmérését a tárgy azonosítása és esetleges keltezése megkövetelte. Ezt követte a méretek felvétele és a tárgyhoz tartozó ásatási információk kigyűjtése. A tárgyak azonosításában a régészeti analógiák mellett bizonyos tárgycsoportoknál nagy segítséget jelen­tettek a gyűjteményekben fellelhető (pl. a fegyver­történeti publikációkban szereplő) párhuzamok. A régészeti szakirodalomban gyakori megállapítás, hogy a fémanyag analógiákkal való keltezése a hosz- szan továbbélő formák miatt nem egzakt módszer. Ez azonban nem egyformán érvényes a különböző tárgytípusokra. A fémeszközök az élet minden te­rületén megjelentek, a különböző funkciójú, ren­deltetésű eszközök között vannak olyan csoportok, amelyek bizonyos időhatárokon belül nagyobb mértékben változtak, igazodtak a kor követelmé­nyeihez, a divathoz, míg más eszközöknél évszáza­dokon átívelően szinte változatlan formákkal talál­kozunk. Ez utóbbiak esetében csak azt vizsgáltam, hogy a korszakban hasonló környezetben fellelhető- ek-e párhuzamaik. A részletek pontos megfigyelése és leírása a fémleletek esetében is jellemző jegyek elkülönítéséhez, akár korhatározást lehetővé tevő eredményekhez is vezethet,39 ez azonban a legtöbb anyagközlés esetében elmaradt. A publikációk egy részénél nem írták le a tárgyakat, vagy ahol leírták, nem értékelték.40 Az elmúlt években azonban meg­jelentek olyan átfogóan elemző munkák is, amelyek részletesen felmért és analizált anyagot mutatnak be. Ezek közül ki kell emelnem Gere László publikáció­ját az ozorai fémleletekről,41 amely mind jellegében, mind a vizsgált időszak tekintetében kiváló összeha­sonlító anyagot szolgáltatott a nagyvázsonyi feldol­gozáshoz. Komoly előnye az ozorai anyagnak, hogy a leletek jól korhatározható rétegekhez köthetőek, így fontos kronológiai támpontokat adhatnak. A tárgyak vizsgálatakor tehát a minél pontosabb részletmegfigyelésekből kiindulva igyekeztem elvé­39 müller 1985,429. 401. m. 430. 41 GERE 2003. gezni az összehasonlító vizsgálatot, rögzítve a fém­anyag keltezési értékének növeléséhez szükséges je­gyeket.42 A táblázatokban az ásatási adatok mellett zárójelben — ha van — az Eri István szerinti keltezést is megadom. Ezt követik a tárgy felmérési adatai, majd az ábrák hivatkozásai. A tervezett sorozat első részében a nagyobb számban előkerült villákat és késeket, valamint a konyhai eszközöket mutatom be. Ezek után lássuk magát a leletanyagot. A fémanyag 1. Evőárak (1. ábra 1-2) Az evőárak (másként árvillák) csoportjával anyag­közlésekben általában ritkán találkozunk, bár ennek korábban oka lehetett az agnoszkálás hiánya is. Az utóbbi évek hazai publikációiban már több darab is felbukkant,43 valamint gyűjteményi párhuzama is ismert.44 Előkerült példányai azt igazolják, hogy az előkelő feudális környezet jellemző tárgytípusá­ról van szó.45 Ezt a tárgyat valószínűleg azok közé a hazánkban a 16. század folyamán megjelenő egyéni evőeszközök közé sorolhatjuk, amelyeket tulajdo­nosai a késhez hasonlóan maguknál hordtak. A villa étkezésre való használata a 15. század végét megelő­zően még főúri környezetben, sőt a királyi udvar­ban sem volt általánosan elterjedt.46 A nagyvázsonyi leletek között két evőárat is talá­lunk, az egyik töredékes, a másik azonban jól mér­hető. A töredék arányaiban az ép darabbal mutat hasonlóságot. Mindkettő kerek átmetszetű, kóni- kusra alakított, hegyes, finoman megmunkált darab. A nyelet úgy alakították ki, hogy a véget laposra kalapálták, két szeglyukat ütöttek rajta, ezután a nyélborítást (az ép darabnál ez csontlemez) két sze­geccsel rögzítették, majd a végén ovális rézlemezzel zárták le. A nagyvázsonyi példányoknál és legjobb párhuzamainál a tüske ívesen megy át a nyéllapba. A hasonló kialakítású sarvalyi és kőszegi leleteket a 42 Lásd müller 1985, 432. 43 holl-parádi 1982a, 76.; holl 1992, 86. kép, 32.; gere 2003, 54. tábla 1-7.; bajcsa-vár 2002, 233. 346. kép; magyar 1974,45. 44 krisztinkovich 1962, 6. kép. 45 holl 1992, 64. 46 BENDA 2004, 458. 354

Next

/
Oldalképek
Tartalom