S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Tóth Gábor: Egymás mellett, vagy együtt? (Veszprém: Jutas, Kádártai úti lakótelep és Vörös Október úti (Tejüzem) késő avar kori lelőhelyek)
14. sír (38—44 éves férfi): felkarcsontokon, sarokcsontokon fizikai stressz okozta elváltozások. Nyaki csigolyákon ízületi gyulladás nyomai, háti csigolyákon minimális peremképződés, ágyéki csigolyákon gyulladásos nyomok és peremképződés. 15. sír (36-45 éves nő): a bal kulcscsont gyógyult törése. 16. sír (27-34 éves nő): mindkét comb- és sípcsonton enyhe periostitis, felkarcsontokon fizikai stressz okozta elváltozások. 17. sír (36-42 éves, valószínűleg férfi): állkapocs bal oldali fején ízfelszíni degeneráció (fogazat állapota magyarázza). A bal oldali singcsonton gyógyult csuklótáji törés. Mindkét felkarcsonton és a térdkalácsokon fizikai stressz okozta elváltozások. Nyaki csigolyákon degeneratív elváltozások, háti csigolyákon jobb oldalon peremképződés. 21. sír (36-40 éves férfi): mindkét kulcscsonton és sarokcsonton fizikai stressz okozta elváltozások. A jobb oldali sípcsont megrövidült, középső harmadában kerületnövekedés, periostitis — gyógyult törésre utaló elváltozás. Háti- és ágyéki csigolyákon Schmorl-hernia, ágyéki csigolyákon mérsékelt peremképződés. 22. sír (30-40 éves, nem meghatározható nemi hovatartozás): felkarcsontokon fizikai stressz okozta elváltozások. 23. sír (25-31 éves nő): ágyéki csigolyák tömegvesztése. Az egyes személyek fogászati státuszának meghatározását nehezíti a nagy mértékű post mortem foghiány, és több esetben a sérült-hiányos fogív. A felnőtt személyektől mindössze 124 fogat lehetett vizsgálni, ebből 4 teljesen lepusztult, foggyökér, illetve 3 esetben a fog szuvas volt. Az igazolható életbeni fogvesztések száma 48. Megjegyzendő, hogy a gyermekek fogain is több esetben volt fogszuvasodás. Kóros elváltozások a Vörös Október út (Tejüzem) csontanyagán: 1. sír (26-32 éves férfi): felkarcsontokon, térdkalácsokon, sarokcsontokon fizikai stressz okozta elváltozások. Háti csigolyákon Schmorl hernia, ágyéki csigolyákon ízfelszíni degeneráció. A jobb oldali szárkapocscsonton a külboka területén sérülés utáni degeneratív elváltozások. 4. sír (25-30 éves nő): mindkét oldali alkarcsontok görbülete. 5. sír (50-59 éves nő): homlokcsont belső felszínén postmenopausalis elváltozások. Nyílvarrat vonalában depressio. Háti csigolyákon minimális peremek, ágyéki csigolyákon ventrális peremképződés. Felkarcsontokon és sarokcsontokon fizikai stressz okozta elváltozások. 7. sír (43-47 éves férfi): Pacchiono gödrök. Háti és ágyéki csigolyák bal oldalán erős csőrképződés. Felkarcsontokon fizikai stressz okozta elváltozások. A bal térdízület sérülés utáni degeneratív elváltozásai a sípcsonton, a combcsonton és a térdkalácson (8. ábra). 8. sír (23-30 éves nő): mindkét felkarcsonton, kulcscsontokon és sarokcsontokon fizikai stressz okozta kis fokú elváltozások. 9. sír (28-34 éves nő): minimális szülésnyomok. Fizikai stressz okozta kis mértékű elváltozások a felkarcsontokon. Ágyéki csigolyák bal oldali magasságvesztése - 2 mm különbség. 12. sír (30-36 éves, nem meghatározható nemi hovatartozás): fogazat állapotára visszavezethetően mindkét állkapocsfej erőteljes degenerációja, tompult állkapocsszeglet 13. sír (23-30 év): felkarcsontokon és sarokcsontokon fizikai stressz okozta elváltozások. Ágyéki csigolyákon Schmorl hernia. Mindkét combcsont diaphysisének proximalis harmadábana lateralis oldalon minimális csonthártyaizgalom. 16. sír (27-36 éves nő): az életbeni fogvesztésekkel összefüggve az állkapocsfejek aszimmetriája. Felkarcsontokon és sarokcsontokon fizikai stressz okozta kis fokú elváltozások. Ágyéki csigolyákon ventrális irányú peremképződés. Az egyes személyek fogászati státuszának meghatározását nehezíti a jelentős mértékű post mortem foghiány, és több esetben a sérült-hiányos fogív. A felnőtt személyektől 254 fogat lehetett vizsgálni, ebből 14 teljesen lepusztult, foggyökér, illetve 20 esetben a fog szuvas volt. Ehhez 2 esetben a csontállományt pusztító tályog is járult. Az igazolható életbeni fogvesztések száma 62. Összefoglalás Az 1931-ben embertanilag közölt jutási temető közelében feltárt két kisebb késő avar kori temető antropológiai vizsgálatának célja az volt, hogy igazolja, vagy cáfolja azt a lehetőséget, miszerint a két kisebb széria embertanilag kötődik a jutási nagy temető népességéhez. A koponya méreteiből számított jelzők (indexek) összehasonlítása alapján a jutási koponyák jellemzően a középhosszú- és a hosszúfejű kategóriákba tartoznak, ezzel szemben a másik két temető népességeinek koponyaalkata a középhosszú- és rövidfejű csoportokba sorolható. Az agykoponyák és arckopo300
