S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

S. PERÉMI Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében IV. Veszprém-Tejüzem (volt Vörös Október utca) késő avar kori sírjai

sír már ovális karikájú gyöngycsüngős fülbevalói is. Eredetileg e fülbevalótípushoz tartozhatott a 6. sírból előkerült egyik bronz fülbevaló is, amelynek gyöngycsüngője már hiányzott. A vele párban viselt vashuzalból készült fülbevalóval együtt a tulajdonos anyagi helyzetére utalhat. Az üveggyöngy csüngős fülbevalók megjelenése a Kárpát-medencében a közép avar korra tehető, de ezek különböző változatai a keltezéshez nyújtanak támpontot. 2.1. Kerek fülkarika, gömbölyű gyönggyel A temető 4., 5. és 17. sírjaiból kerültek elő. A karikák minden esetben bronzhuzalból készültek. Az 5. sír fülbevalója esetében a gyöngycsüngő granulátumokkal díszített hengeres tag, míg a 4. és 17. sírok darabjai esetében egyszerű pántok segítségével vannak felerősítve a karikához. A4, és 5. sírok fülbevalóinak karikáját, ezek egyik végét és a karika közepét granulátum szemekből álló gyűrűk díszítik, illetve az 5. esetében a karika felső ívén, akárcsak a csiingőt rögzítő karika belső ívén, kisebb gömbölyű gyöngydísz van. Érdekes a 4. sír gyöngycsüngőjének kúpos, granulátumkkal díszített lezárása. A kerek karikájú, különböző kivitelű gyöngycsüngős fülbevalók a 7. század végétől válnak széles körben kedvelt ékszerekké.

2' 2.2. Ovális fülkarika, hosszúkás gyönggyel A feltárt sírok közül csupán a 8. sírból került elő egy bronz, ovális karikájú, hosszúkás, hasáb alakú gyöngycsüngővel díszített fülbevaló. Divatját a 8. század második felére tehetjük. 3. Szőló'szemcsüngős fülbevaló A fülbevalónak egyetlen darabja került elő a 12. sírból, aranyból, a koponya jobb oldalán. A fülbevalótípus megjelenése a Kárpát-medencében a 7. század második felére, az adott időszak vezérleleteivel (Igar III. lelet

2

6, Dunapentele I. 7. sír

2 Dunapentele III. 11. sír

2*, Iváncsa

2") jellemezhető időszakra tehető. Ettől kezdve a gazdagabb, de a szegényebb temetkezésekben is gyakran felbukkannak, egyesével vagy párosával, aranyból, ezüstből vagy bronzból készültek. A típus eredete a bizánci, Pontus-vidéki műhelyekben kereshető'

0 és az egész 8. század folyamán, különböző változatokban készítették. '

1 II. Gyöngyök A feltárt tizenegy női sírok közül hat esetében (4., 9., 12., 15., 16., 17. sírok) volt gyöngymelléklet. A három gyerek sír közül csupán a 10-ben volt gyöngylelet. Típusok: 1. Kásagyöngyöket a 10. és a 15. sírban találtak. A fekete, sárga, fehér gyöngyök minden esetben dinnyemag alakú gyöngyökkel vegyesen kerültek elő, vagyis a közép avar korban kedvelt kásagyöngyök temetőnkben már egy későbbi divatot képviselnek. Különösen a 15. sír kisméretű, áttetsző dinnyemag alakú gyöngyei utalnak erre, amelyek a 7. század utolsó harmadában jelentek meg. " E sír gyöngyei kapcsán a feltáró megjegyezte, hogy a gyöngyök két sávban, 1,5 cm vastag, fekete csíkban szétszóródva találta, de a nyak mögött már nem kerültek elő, illetve elől középen sem értek össze. Ezek alapján feltételezte, hogy valószínűleg a hajfonatba voltak fonva. 2

3 PÁSZTOR 1986, 128. 2

6 FETTICH 1929, 70., X. t. 18-19.; BÓNA 1971, 248-249; FÜLÖP 1988, 168.; FÜLÖP é.n. 18.; 20. 7. ábra 19-20. 2

7 MAROSI-FETTICH 1936, 1 1-15. II. t. 6.; BÓNA 1982-83, 120-125. 2

8 MAROSI-FETTICH 1936, 17-18. VI. t. 3-4. 2

9 BÓNA 1970, 243., 5. kép 1., 8. kép 1. 3

0 Ezzel kapcsolatban: BÓNA 1970, 251.; BÓNA 1979, 27, 30. BÓNA 1980, 39-42. BÁLINT 1989, Abb. 36. 3

1 A számos lelőhely közül csak néhányat említünk meg a Veszprém megyei anyagból: a szomszédos Jutas-Seredomb 21., 91/b. sírok (RHF.-FETTICH 1931, 14., 22.; FETTICH 1964, 27. kép 1., 3. és 98.) Várpalota-Gimnázium 194. sír (ERDÉLYI-NÉMET 1969, XII. t. 10., 185.), Halimba-Cseres 274. sír Taf. 30.; 423. sír Taf. 44., 426. sír Taf. 45. (TÖRÖK 1998. Ugyanitt több férfi sír jellegzetes lelete is.) 3

2 PÁSZTOR 1996, 49. 78