S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

S. PERÉMI Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében IV. Veszprém-Tejüzem (volt Vörös Október utca) késő avar kori sírjai

koporsó oldaldeszkáit, amelyek ÉNy-i vége 47, DK-i vége 38 cm volt. A sírvégeket lemélyítették. 8. sír - koporsótető, téglalap alakú, egységes fekete elszíneződésként jelentkezett, 91 cm mélyen. Rajta szórvány emberi csontok voltak. Feltárás után vékony csík jelezte a koporsó oldaldeszkáit, de a sírvégek nem voltak lemélyítve. II. Ládaszerű koporsó, lemélyített sírvégekkel, tető nélkül 4., 11. és 13 sírokban. Feltárás után a koporsódeszka vékony csíkja látszott, a sírvégek le voltak mélyítve. A 11. sír esetében a sírlapra már nem került rá a koporsó jelzése. Az ásatási naplóból tudjuk, hogy 142 cm hosszú, ÉNY-i végén 40, DK-i végén 37 cm széles koporsó volt. A 13. sír esetében 170 cm hosszú, ENy-i végén 45, DK-i végén 40 cm széles végdeszkákat mértek. III. Lemélyített sírvégek, koporsónyomok nélkül 10., 14., 16., 17. sírokban. IV. Láb nélküli, sima aljú koporsó 3., 7., 9. sírokban. Feltárás után a koporsódeszka oldaldeszkáinak nyomai (7. sírban 71 cm mélyen jelentkezett). A sírvégek nem voltak lemélyítve. A fenti adatok alapján azokban az esetekben, amikor a koporsó nyomokra vonatkozóan több adat is rendelkezésre állt, koporsótetős, ládaszerű, lábakon álló, ácsolt koporsók rekonstruálhatók. Koporsó aljára nem találtam konkrét utalást. Az I—

III. csoportba sorolt sírokban minden bizonnyal ilyen típusú koporsók voltak. Összesen 1 1 alkalommal. Három esetben szintén ládaszerű, ácsolt koporsók voltak, de ezek alja sima volt. A koporsós temetkezések kérdésével több kutató is foglalkozott.

1 A sírok alján megfigyelt mélyedések vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezek magas lábakon álló koporsók lábainak lesüllyesztésére szolgáltak. Ilyen koporsók jellemzik a veszprémieket is. Mellettük az egyszerűbb kivitelű, láb nélküli, ládaszerű koporsókat is használták, vagyis legalább két különböző szerkezetű koporsók ismertek." 4. Étel- és italáldozat 4.1. Állatcsontok A dokumentált sírok közül csupán a szegényes mellékletű 3. férfi (?), a szintén szegényes leletanyagú 6. gyerek sírban nem volt állatcsont melléklet. Úgyszintén hiányoztak a 10. gyereksírból is, amelyben csupán 1 db tojást találtak. A többi sírban átlagban 3-3, különböző állatokhoz tartozó csontok kerültek elő. 2-2 állatcsont volt a 8., 16. és 17. sírokban, a feltárt terület dél-keleti szélén, egymás közelében levő temetkezésekben. 4 db állatmellékelt a 13., míg 6 db a 15. sírban volt. Sajnos az állatcsontokat nem sikerült megvizsgáltatni, így sok esetben a meghatározatlan csontok helyét tudjuk csak jelezni. Azokban az esetekben, ahol sikerült többé-kevésbé azonosítani az állatcsontokat, kiderült, hogy a marhacsontok mellett sertés és csirkecsontok, az 1. sírban kakascsontok, voltak. A marhacsontok zömében a bal vagy jobb comb-, lábszárcsontok mellett, közelében kerültek elő. A sertés- és csirke, valamint egyéb állatcsont mellékletek helye nem volt kötött: általában az alkarcsontok közelében, illetve ezektől lejjebb levő embercsontok mellett kerültek elő. A 15. sír esetében a hat állatcsont melléklet közül az egyik csirke csontjai az agyagedényben voltak. 4.2. Tojás Tojás melléklet csupán a 10. és 14. gyerek és a 1 1. női sírban volt. A 10. sírban a jobb „térd" mellett került elő. A 14. sírban három tojást találtak: a jobb felkarcsont felső végénél, a bal oldalon, a bordacsontok, valamint a lábszárcsontok végénél. A 1 I. sírban a bal kézfejcsontok mellett voltak a tojás héjtöredékei. A három esetszámból nehéz általános temetkezési szokásokra következtetni. Ugyanakkor a temető három dokumentált sírjából származó edénye közül egy-egy éppen e két gyereksírból került elő. A 14. gyermek és a 11. női sírokban a tojáson kívül 3-3 állatcsont melléklet is volt. Ali. női sírban a tojás az állatcsontokkal együtt, egy csomóban, az elhunyt bal kéz-, comb- és lábszárcsontjain volt. 1

7 TOM KA 1979. 53.; WICKER 1990. 35.; legutóbb BENDE é.n. 310-313.; VÁLYI 200.3. 214-217. 1

8 Ugyanerről BALOGH-PINTÉR 1998. 108-109. Hasonló eredményt hozott többek közt a Szentgál-Köves telek temető koporsós temetkezéseinek vizsgálata is. s. PF.RÉMI 2004, 80. 76