S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

ERDEI T. Lilla - EGERVARI Márta: 16-18. századi fémfonalas csipkék elemzése a VMMI gyűjteményéből

választott hat darab különböző 16-18. századi fémfonalas vertcsipke készítéstechnikai elemzés és anyagvizsgálata során a bélfonalak mindegyike se­lyemnek bizonyult, míg a fémfonalak sodrása „S" irányban történt. A fémszalagok közül kettő ezüst­ből, három aranyozott ezüstből készült, közülük a legkorábbit csak egyik oldalán aranyozott, vékony lemezből vágták ki. Csipkeverés szempontjából elemezve őket, a kettő legkorábbi a fonatos típusúak közé sorolha­tó, kettő a háló alappal szerkesztett alakvetésesek közé, kettő pedig a genovai típusba tartozik. Kö­zülük az egyik hálós szerkesztésű, legyezős, alakvetéses unikális darab. A másik a genovainak egy későbbi, módosult változata. Az I. táblán látható dupla fonalas , 16. századi fonatos vertcsipke töredéke a veszprémi Szent Benedek-hegy feltárásakor került elő 1903-ban. Mérete: 1,4cm x 4,8 cm. Fonala úgy készült, hogy selyem bélfonal köré aranyozott ezüst szalagot tekertek „S" sodrattal. A vert csipke legkorábbi típusába, a fonásos vagy más néven fonatolt típus­ba tartozik. 8 párral, azaz 16 orsóval készült, mivel duplán használja a szálakat. Amint az 1/2. ábrán jól látható, a csipke alapvetően geometrikus szerkezetű. A széltől-szélig átfutó, középen találkozó l-l pár adja az egyenes vonalú csipke feszességét, mozgalmassá pedig az egyik oldalra kiugró, 3-3 pikóval díszített kis „A" formájú fülek teszik. Ezek a kis pikók nemcsak díszítőelemek ­csipkés hatást adnak -, de a munka során kitűzési pontok is. A fémfonalas csipkék sokkal jobban tartják a formájukat, mint a fémszálat nem tartal­mazó, pusztán len-, kender-, gyapjú-, selyem-, pamutból készültekhez képest. Merevebbek, ezért elkészítésük során más szempontokat kell figye­lembe venni. A korai fonott vert csipkék nagy számban ismertek mind magyarországi, mind pedig nyugat­európai használatban a 16. század második fele és a 17. század első felének időszakából, de természe­tesen a divatnak megfelelően más-más formában. A korai fémszálas fonásos csipkék számtalan változat­ban, egyszerűbb-bonyolultabb formában rátétként és - a textil külső széléhez rögzítve - szélcsipkeként is használatban voltak ingvállakon, szoknyákon, kötényeken, nadrágokon, gallérok szélén, válto­zatos kendők és keszkenők szélén, fátylakon, párnákon, szuperiátokon, stb. A keskeny, egyszerű fonott csipkék általában belső, vagy külső szélen keretezték a díszítendő felületet, ez a darab pl. keszkenőszélt, zsebkendőszélt, fátylat vagy főkötőt díszíthetett. Hasonló korú, fonatolt darabok ismertek - a teljesség igénye nélkül - a debreceni Dobozi temetőből', az Iparművészeti Múzeum úri­hímzés gyűjteményéből ', a tapsonyi 1" és a nagylózsi ásatásból", a prágai zsidó Múzeum" tórafüggö­nyeiről, de a svéd" és dán" királyi öltözetekről. A II—IV. tábla ábrái a 63.355.21 leltári számú csipke elemzését mutatja. Szintén egy dupla fona­las, fonatos darab, 12 párral verték. Veszprémben a Szent László kápolna feltárásakor találták. Mérete: 6,5cm x 20,5cm. Kora: 16. század, 17. század eleje. Nagy valószínűséggel kézelő lehetett. Több különböző, ún. fonatolt vertcsipke-sáv összeál­lításával készült. A két szembetűnő nagyobb, lazább szerkezetű, „hálós" rész - az előző csip­kéhez hasonlóan - geometrikus szerkezetú'15, mely feszesen tartja a szálakat. Széleken és középen sűrű, dupla párás négyesfonás van. A két szélen „V", a közepén egyenes fonás található. A „hálós" részeket pókoláshoz hasonló négyes csoportokba rendezett apró kör alakú hímzések egészítik ki. A csipke egész felületét csepp formájú fiitterek, isló­gok díszítik a tűzéspontokba rögzítve. Az egész csipke különlegességét a finom összhatás adja. A 17. században jellemző volt mind az islógos, mind a hímzett díszítés, sőt még drágakövekkel és féldrágakövekkel is gazdagították az egyébként is rendkívül drága fémszálas csipkéket. Fonatolt Egy-egy fonal helyett két-két fonalat összefogva, fonalpárokból készült. 8 ERDEI 2002-2003., 285-304. 9 1.ÁSZLÓ 2001. 1 0 Feldolgozás alatt " MOJZIS 1984. ' 2 DANA - VESALKA 2004., 18-19. 1 3 DAHRÉN 2010. 1 4 KRUSE 1988. " A későbbi századokban ugyanezzel a technikával, de vékonyabb szálból és ritkább tűzéssel készültek az ún. recekitűzéses hálók. 248

Next

/
Oldalképek
Tartalom