S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)
KISS Gábor Iván: A városlődi keménycserépgyár edényjegyei a Mayer korszak kezdetétől a gyár megszűnéséig
Egyéb jelzés: benyomott arab szám Méret: 9 x 13 mm Használatának időszaka: 1921-22. Jele: VLK 1. A VL 22-es és a vázás jeggyel is jelzett tárgy pontosan mutatja az átmeneti évek stílusát és minőségi szintjét. (A vázás jegy, mondanunk se kell, egy lapos tálra került.) Végezetül még egy benyomott jegy: A jelzés leírása: Benyomott kör, melynek képzeletbeli vízszintes középtengelye alatt és fölött egy-egy benyomott húr van. A két vonal között kialakuló sávban VÁROSLŐD felirat. A felirat nagy nyomtatott betűi szabálytalanok, olyanok, mintha kézzel lennének rajzolva. Egyéb jelzések: benyomott arab számok Méret: 0 30 mm Használatának időszaka: 1921-22. Jele: VL 23. A jegyet hordozó nagyméretű lapostányér szintén sárgás alapszínű, közepére halvány rózsaszín rózsát festettek, peremén pedig ismét a márványos mintát láthatjuk viszont. Mint már említettük, 1922 végén a gyár tulajdonosai a részvényeik eladása mellett döntöttek. A tulajdonjog megszerzéséért harcba indultak a bérlők, a világháború után Amerikából hazatérő Csizmadia János ajkai lakos, valamint a veszprémi Közgazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. is. A tulajdonosok a részvényeket végül is a banknak adták el. A bank azonban a gyár megvásárlását csak átmeneti pénzbefektetésnek tekintette, így a részvényeket hamarosan továbbadta egyik üzletfelének, Vadász Izidor dénesmajori földbirtokosnak. A vállalat új igazgatója a tulajdonos fia, Vadász Károly lett, a műszaki vezetést, pedig Reé László veszprémi autodidakta keramikusra bízták. Az új tulajdonos kisebb korszerűsítésekkel javította a gyár termelő-képességét, így a masszamalomban új vízikereket szereltek be, és a kemencéken is elvégezték a legszükségesebb javításokat. Az igazgatói lakást rendbe hozták, amelybe Vadász Károly be is költözött. A masszamalomban vízikerékkel hajtott egyenáramú dinamót állítottak fel, ez termelte a gyárépület világításához szükséges áramot. Vadászék kb. ötéves városlődi működése alatt született meg a gyár utolsó benyomott jegye. A jelzés leírása: A jegy függőleges középtengelyét egy felkopaszodott erdei fenyő adja, melyen felül 4-5, lehajló ág-pár található, míg alul öt gyökér ágazik szét. A kopasz törzsrészt felülről-lefelé először egy fölfelé domborodó VÁROSLŐD felirat, majd vízszintesen az 1846-os - alapítási évnek tekintett - évszám, és végül egy homorú HUNGARIA felirat keresztezi. A két szó csupa normál nagybetűvel íródott, míg az évszám antiqua jellegű. Egyéb jelzések: benyomott arab és római számok zöld gumibélyegzővel Méret: 16 x 31 mm Használatának időszaka: 1922-30 k. Jele: VL 24. Az új tulajdonosok időszakában előállított keménycserép jó minőségű, általában hajszálrepedés-mentes volt, de alapszíne a városlődi agyag felhasználása miatt továbbra is többnyire sárgás árnyalatú maradt. Vadászék idején a gyár működését alapvetően befolyásolta, hogy közelében, Kislődön - a városlődi gyár tulajdonjogát megszerezni nem tudó Csizmadia János keménycserép üzemet alapított. Az új - Pannónia Kislőd jelzést használó - gyár nemcsak termékeivel teremtett konkurenciát, hanem a jobb szakmunkásokat időlegesen el is csábította a régi gyárból. Erre a kihívásra a városlődi gyár termékei minőségének javításával, illetve a kislődi gyár sikeres mintáinak és dekorációs stílusának másolásával válaszolt. Az új stílusú termékek közül kiemelendők azok, melyek a gyár legautentikusabb hagyományait testesítik meg, kissé modernizálva, immár jó minőségben. Ilyen például a törökös virágminta új rajzolatú, monokróm (kék) színhasználatú feldolgozása (25. ábra). Mindenféle edénytípus megjelenik, süteményes és kávés készletek, tálcák, tálak, hamutartók, fonott peremű tálkák készülnek nagy szériákban. Továbbra is a geometrikus, törökös minta az uralkodó, de találunk színes, nagyvirágos festést, sőt festékszórásos technikával díszített tár220
