S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

KISS Gábor Iván: A városlődi keménycserépgyár edényjegyei a Mayer korszak kezdetétől a gyár megszűnéséig

kvalitású, nagyméretű, gazdagon aranyozott dísztárgyakat is (13. ábra). A korszak másik alapjegye tartalmilag egyezik az előzőekkel. A jegy leírása: LÁNG ÉS MAYER egyenesen, csupa benyomott, antiqua nagybetűvel (az „ÉS" itt is jóval kisebb betűmérettel). Alatta VÁROSLŐD felirat, normál nagybetűkkel, kisebb betűmérettel. Egyéb jelzések: esetenként benyomott arab számok Méret: 35 x 10 mm Az alkalmazás időszaka: 1884-98. Jele: VL 6. LANG és MAKER VAROSLŐD A jellegzetes városlődi minták ekkor is jellemzőek, de néhány újítás is feltűnik: pl. a típusos virágminta néhány varázsos szépségű darabon immár tengelyesen, vagy központosán szimmetrikus kompozícióban tűnik fel (14. ábra). Nagyméretű csörgőkorsók is készülnek ezzel a jelzéssel (15. ábra), melyek formája, mintája és színei merőben eltérnek a csörgőkorsó népi változatától, így mondhatni - annak „szalonváltozatai". Gyakorivá válnak a Zsolnay, illetve a budapesti Fischer gyárban készült tárgyakkal rokon darabok, néha a fehér helyett sárgás alapszínnel. A magyar gyárak közül szinte csak Városlődre és Körmöcbányára jellemző a domborított, plasztikus felületű - a más gyáraknál is gyakran megfestett faágak és levelek mellett - szitakötőket, pillangókat, gyümölcsöket ábrázoló domborítások sora (16-18. ábra). Ennek a stílusnak csúcsdarabja egy Vadász tál (19. ábra), melyen szürke, pirossal márványozott alapfelületen kidomborodó, lábánál fellógatott, természetes színű mezei nyulat és foglyot láthatunk. Pereme is domború, naturalisztikusan megformázott tölgyfalevél és makk füzérrel. Érdekesség néhány e jeggyel jelzett kisméretű tárgy, mely talán gyerekjátéknak készülhetett. Ebben az időszakban is készültek kézírással jelzett, illetve jelzetlen tárgyak. Ékes példa erre két tál, mely egymás párja (egy időben, egy helyen bukkant fel), az egyik mégis kék ceruzával, kézírással, máz alatt jelzett, míg a másik jelzetlen (20-21. ábra). Ha egymás mellé tesszük őket, akkor testvér voltukhoz nem férhet kétség. A jelzés leírása: Láng és Máyer Városlőd felirat, kézírással, kék ceruzával, két sorban, a Városlőd felirat jobbra elcsúsztatva. Egyéb jelzés: nincs Méret: 88 x 36 mm Használatának lehetséges időszaka: 1884-98. Jele: VL 7. éfcünc^ ib Jflcuyerr Mielőtt rátérnénk a városlődi gyár következő korszakára, érdemes egy rövid kitérőt tenni. Láng Mihály 14 évig volt társtulajdonos Városlődön, miközben az üveg- és edénykereskedésen kívül porcelánfestéssel is foglalkozott. A külföldön, vagy esetenként itthon megvásárolt fehérárut látta el többnyire matricás dekorációval, majd tette rá saját jelzését eleinte kézírással, később bélyegzéssel, majd matricával. Van azonban egy sajátos, többnyire kézzel, rendkívül változatos stílusban festett tárgycsoport Láng jelzéssel, mely nem illeszkedik a cég általános tevékenységi körébe. Ezek mind keménycserép tárgyak, benyomott jelzéssel: VÍWG IV/ BUDAPEST E tárgyak minden kétséget kizáróan Városlődön készülhettek, de csak a társtulajdonos jelzésével kerültek piacra. Művészileg teljesen függetlenek, semmilyen rokonságot nem mutatnak más városlődi tárgyakkal. Feltehetően Láng Mihály egyszerűen élt a kínálkozó lehetőséggel, hogy pályafutása során először teljesen saját termékeket állítson elő, melyeket kedvére, teljesen egyedi módon festethet meg, méghozzá magas színvonalon, és feltehetően igen kis szériában. 1910-ben bekövetkezett haláláig Mayer György özvegye a gyáralapító unokaöccsével és fiaival közösen vezette tovább a gyárat. Közben Láng Mihály 1898-ban kilépett a társaságból. Ez az újra önálló 12 év- 1898-1910 - a Mayer családhoz kötődő időszak harmadik periódusa. A századforduló után a gyár életében ismét válságos évek következtek, a wilhelmsburgi konkurencia fehér edényeivel - a városlődi tárgyak sárgás alapszínűek, a helyi nyersanyagok adottságai miatt - és olcsó áraival egyre jelentősebb teret nyert a magyar piacon. Ennek ellensúlyozására megpróbálkoztak beregszászi kaolinnal fehér alapanyagot előállítani, de ezen meg a máz lett igen gyakran repedezett. Végül visszatértek a helyi anyagokhoz, de a kísérletezés évei tetemes veszte214