S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

DOHNÁL Szonja - KÁKONYI Anna: Államosított műtárgyak a Laczkó Dezső Múzeumban. I. Egy Veszprém megyei művészetpártoló család

almást telepített. Innen is eredhet a mai elnevezés, ugyanis a források ettől az időszaktól kezdődően nevezik „Szép Almának", majd később már egybeírva „Szépalmának". A birtok történetében az egyik legjelentősebb dátum az 1636-os év, ekkor került az Esterházycsalád tulajdonába, a királytól kapott ajándékként, hűségük jutalmául. Ezt követően közel 300 évig az Esterházy-család birtokolta a területet. A majort kibővítették a környező területekből történt vásárlással, fellendítették a ló- és szarvasmarha tenyésztést, felújították a majorsági épületeket, fejlesztették a gazdaságot. Az ezt követő évszázadokban mindig a család valamely tagja volt Szépalmapuszta tulajdonosa. A 19. és 20. században számos híres politikus is megfordult itt, ki menedéket, ki pedig titkos tárgyalási helyszínt keresett: Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Mackensen tábornok, Gömbös Gyula stb. A 20. század első évtizedeiben II. Esterházy Pál rendelkezett Szépalmapusztával, akinek testvérhúga volt gróf Esterházy Mária Amália, később gróf Pejacsevich-Mikó Endre felesége. Ennek a rokoni kapcsolatnak köszönhetően került a birtok a Pejacsevich-Mikó család tulajdonába. A Pejacsevich család a régi előkelő magyar családok közé sorolható, tagjai már a 17. században bárói, majd 1772-ben Mária Teréziától grófi rangot kaptak.''' Az évszázadok során a család egyes tagjai fontos Horvát-Szlavónországi politikai (általában miniszteri) posztokat töltöttek be. A családnak több ága volt (nasiczi, rumai és budai vonal)' és ebből a nasiczi ág leszármazottai telepedtek le a mai Nógrád megyében. Itt, egészen pontosan Ludányban halt meg gróf Pejacsevich Artúr császári és királyi huszárkapitány 1899-ben." Az ő felesége hídvégi gróf Mikó Anna", aki a közismert erdélyi gróf Mikó Imre és Rhédey Mária lánya volt. Mikó Imre, a híres kultúrapártoló, közlekedési miniszter, Erdély főkormányzója, az Erdélyi Múzeum alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. Számos kitüntetést és érdemrendet tudhatott a magáénak: többek között megkapta elismerő oklevelét a Milánói Akadémia tagságáról

4", a török szultántól az ún. Medsidjeérdemrendet

4

1, a londoni világkiállítás elismerő oklevelét

4

2 és még hosszan sorolhatnánk. Gróf Mikó Imre felesége igen fiatalon, 38 esztendős korában hunyt el 1849-ben.

4

! Gróf Pejacsevics Artúrnak és gróf Mikó Annának két gyermeke született, Mária Alvina Anna és Endre. A fiú, gróf Pejacsevich Endre 1884-ben született Felsőludányban és gyermekkorát is itt töltötte. Még ifjú korában kezdeményezte, hogy felvehesse az édesanyja családjának vezetéknevét is. 1898-ban kapta meg a hivatalos engedélyt, miszerint a Pejacsevich név mellett nagyanyja Mikó családnevét is használhatta, a verőcei előnevet megtarthatta és kiegészíthette a hídvégi előnévvel. A család hivatalos neve ezt követően lett verőcei és hídvégi gróf Pejacsevich-Mikó.

4

4 Gróf PejacsevichMikó Endre 1907-ben kötött házasságot gróf Esterházy Mária Amáliával

4' Pozsonyban. Három gyermekük született Ludányban: Pál 1909-ben, Endre (a forrásokban néhol András néven szerepel) 1910-ben és Mária 1912-ben. A család először Felsőludányban lakott, majd Lengyeltótiba költöztek - ahol szintén volt egy kastélyuk -, itt éltek egészen az 1930-as évek közepéig. Miután a grófnő rokoni kapcsolatai révén a szépalmai birtok a Pejacsevich-Mikó családra szállt, 1935-től már véglegesen Szépalmán tartózkodott a család. Ebben szerepet játszott az is, hogy kiadásaik fedezése végett el kellett adniuk a lengyeltóti uradalmat, hasonlóképpen a ludányit is. Tervezték egy nagyobb, reprezentatív kastélyépület megépíttetését, melyhez 1920-ban elkészültek a tervrajzok is, az építész egy bizonyos Prokisch László volt. A tervrajzból látható, hogy a család valószínűleg úgy 3

6 GUDENUS 1998., 50-60. 3

7 NAGY 1862., 194-196. 3

8 VeML A Pejacsevich-Mikó család iratai, XIII. 16. 1. 1920, 1940, l.d. ' A Mikó családnak Bodokon, Oltszemen és Hídvégen is voltak birtokaik, innen is ered a hídvégi előnév. 4

0 VeML A Pejacsevich-Mikó család iratai, XIII. 16. II/6. 1845. X. 18. 3.d. 4

1 VeML A Pejacsevich-Mikó család iratai, XIII. 16. II/6. 1867. VIII. 5. 3.d. 4

2 VeML A Pejacsevich-Mikó család iratai, XIII. 16. 1871. 3.d. 4' Fennmaradtak gróf Mikó Imre felesége halálára írt levelei magyar, német és francia nyelven. 4

4 GUDENUS 1998., 59. 4

5 A család galánthai ágához tartozott és Rédén született 1880-ban. In: GUDENUS 1998., 59. 187