S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)
DOHNÁL Szonja - KÁKONYI Anna: Államosított műtárgyak a Laczkó Dezső Múzeumban. I. Egy Veszprém megyei művészetpártoló család
szubjektív elképzeléseknek abban a tekintetben, hogy ki számított liáztulajdona állandó lakójának, illetve mennyiben használta az egész ingatlant. Az 1. §-ban foglaltak szerint a háború előtti elit tagjaitól automatikusan elkobozták házukat és ingóságaikat is abban az esetben, ha tulajdonosuk az ingatlanban vagy annak egy részében nem állandóan lakott. 1" A szépalmapusztai kastély példája alapján valószínűsíthetjük, hogy amennyiben a tulajdonos nem az ingatlan egészét használta, a nem állandóan lakott helyiségeket szintén kiüríthették. A műkincsek és ingóságok államosításának háttere és végrehajtása Veszprém megyében A polgári és arisztokrata származású tulajdonosaiktól elkobzott tárgyak sorsa természetcsen az állam „ingó műemlékek"-hez kifejeződő viszonyának oldaláról is értelmezendő. A műemlékvédelem jegyében végrehajtott államosítás és a magántulajdon ilyen módon való megsértése nem előzmény nélküli: elsőként a Tanácsköztársaság kobozta el a magánkézben lévő műkincseket 1919 márciusában. A polgári rend helyreálltával ez az intézkedés nem volt tovább fenntartható, és fél évvel később a kérdéses műtárgyak, családi gyűjtemények visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz. 1' 1945-1949 között a második világháború után még megmaradt műtárgyakat igyekeztek az elmenekült tulajdonosok által hátrahagyott, gazdátlanná váló magángyűjteményekből, kastélyokból, egyházi intézményekből, rendházakból múzeumba szállítani. Az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet előírta, hogy a magántulajdonban lévő, muzeális értéket képviselő tárgyakat tulajdonosuknak be kell jelenteni. 1 4 Megtiltották a tárgyak kivitelét, és bejelentés nélkül nem is értékesíthették őket. A tulajdonosok kötelezhetőek voltak arra is, hogy védett tárgyaikat kiállításon mutassák be a lakosságnak." A bejelentett és múzeumokba szállított tárgyak sorsa a gyűjteményekért felelős muzeológusok belátásától függően alakult: letéti vagy saját darabként törzsleltárba kerültek. 1 6 Tulajdonképpen a fenti jogszabály szolgált hivatkozási alapul arra, hogy az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet értelmében államosított ingatlanokból a muzeális értékű tárgyakat elszállítsák. 1949 decemberében, szintén a 13/1949. törvényerejű rendelet hozta létre a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját (MMOK), amely 1953ig irányította az összevont műemlékvédelem és múzeumügy feladatait, így az államosítással kapcsolatos ügyintézés minden apró részlete is hozzájuk tartozott. A kérdéses korszakban a Laczkó Dezső Múzeum múzeumtörténeti dokumentumai alapján valóban minden részletre kiterjedő felügyeletről és ellenőrzésről volt szó: a MMOK a tehergépkocsik bérlésének és jobb kihasználásának kérdésétől kezdve a kiküldetéseken át a leltározási tervek teljesüléséig minden körülményről jelentést várt el, és többé-kevésbé kapott is múzeumigazgató Vajkai Auréltól. A rendelkezésre álló irattári anyag alapján bizonyos esetekben rekonstruálhatóak az ingóságok múzeumba kerülésének körülményei. A múzeumi központ által ismert, értékesebb gyűjtemények beszállítására a MMOK adott utasítást. 1 így történt ez a Porva melletti Szépalmapuszta esetében is: Vajkai Aurél figyelmét a központ hívta " Törvények és rendeletek 1952., 85. 1. §. 1 1 BUZINKAY 2002., 37. 4 A fordulat éve után megalkotott új műemléki törvényről van szó, amely az ingatlanok mellett az ingóságokat is magában foglalta, és a „nemzeti érdekű magángyűjtemények" kifejezést alkalmazta minden, nem közgyűjteményben őrzött műtárgycsoportra. Törvények és rendeletek 1949., 108. 9. §. 1 5 Törvények és rendeletek 1949., 108. 11. §. 1 6 1950-ben a fenti rendeletre hivatkozva szállítottak a Veszprém Megyei Múzeumba 22 darab 17-19. században, Szépalmapusztáról származó, jó állapotban lévő, díszítményekkel és veretekkel ellátott pisztolyt és gróf Esterházy Lajostól Rédéről elkobzott 18-19. századi vadászfegyvereket: 2 darab pisztolyt, 3 vadászpuskacsövet és 4 darab vadászkést illetve tőrt. A tárgyakat a zirci rendőrség foglalta le, hivatkozással a 107.867/1950. IV/1. számú belügyminisztériumi leiratra, mely szerint azokat tulajdonosaik nem részesíthették megfelelő gondozásban. A műtárgyakat a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja utasítása alapján ideiglenes letétbe helyezték, a központ pedig védetté nyilvánította őket. LDM Múzeumtörténeti Adattár 507838 (iktsz.: 158/1950) és 507873 (iktsz.: 186/1950.) 1 Az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet bejelentési kötelezettsége értelmében számos gyűjteményről már lehetett tudomása az állami szerveknek. Törvények és rendeletek 1949., 108. 9. §. 183