S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

PILIPKÓ Erzsébet: A nemzeti emlékezés motívuma Ányos Pál költészetében

niik érvényre."

1

1 Megállapítása szerint az érzések valódiságához nem fér kétség, azonban „a valóban átérzett szenvedély összeolvadt a képzelet szőtte ábrándokkal egy olyan egységbe, melyet alkotó részeire ma már nem tudunk szétbontani. "

2

4 A két világháború között született Ányostanulmányok már a teljes, mindent magába foglaló összkép helyett egy-egy részproblémát vizsgálnak a költő irodalmi munkásságából.

2 Zwickl Erika meghatározása szerint a leghitelesebb ábrázolást Ányos Pálról azok adják, akik munkáikban nem a jelen szemszögéből, hanem az adott történelmi kor viszonyai és általános irodalomtörténeti tendenciái felől közelítik meg a költőt és az embert.

2

6 Ányos Pál régi Veszprém megyei család sarja. A família a Rátold nemzetségtől eredezteti magát, amely Nápoly környékéről származott, és a 13. században de Vámos vagy de Fájsz néven írják magukat tagjai, míg a 14. század elején egyikük latinos keresztnevét, az Anianiust fölvette családja nevéül. Fegyverforgatók, vitézi népek, várkapitányok voltak az Ányos ősök. Személyes bátorságuknak beszédes tanúi a nagyszámú adománylevél. Közjogi méltóságra azonban egyikük sem tett szert, politikai szerepük nem volt. Az átlőtt nyakú ágaskodó szarvast ábrázoló címerük sohasem jutott országos hírnévre. Az ősök neveit a történelem nem tartja számon, csupán az okmánytárak emlékeznek meg róluk. A 16. század elején veszedelem fenyegeti az Ányos családot, magva szakadt fiágon. A király azonban fiúsítja Ányos Agátát, kinek gyerekei így továbbviszik a nevet. A család Veszprém megyébe, Nagyesztergárra kerül, de Ányos Pál nagyapja (Ányos György) a famíliára a régi néven kívül már egyebet nem hagyott. A család elszegényedett, s a 18. század elejére birtoktalan köznemessé vált. Ányos Pál apjának, Ányos Ferencnek az érdeme, hogy az elkótyavetyélt családi birtokot az Eszterházyaktól visszaszerezte, és két keze munkájával virágzó gazdaságot teremtett a már pusztasággá silányult vidéken.

2

6 Hudi József szerint

2

4 a birtokszerzés kezdeti szakaszában Ányos Ferenc szerény épületben lakhatott, mert a felesége, Rőth Klára a Fehér vármegyei tollforgató alispán lánya - a házasságot követően még évekig nem lakott Esztergáron. Erre abból következtetett, hogy a zirci plébániai anyakönyvben a harmadik gyermek (Sándor 1755) születését jegyezték be elsőként. Ányos Pál a család negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot, s a katolikus keresztségben az István nevet kapta, Pál a szerzetesneve volt. A születésének napját nem ismerjük, csupán a keresztelésének időpontját, amely a zirci születési anyakönyvi bejegyzés szerint 1756. december 28-a. A különböző leírások szerint „boldog családi fészekbe" született, azonban korán, már hétéves korában elkerült a szülői háztól. Az elemi iskola elvégzésére apja Komáromba (3. ábra) küldte, ahol nagyszülei viselték gondját. Esztergáron ugyanis a főutcára merőleges kúria (4. ábra) csak később épült, feltételezhetően ezért ide nem hívhattak hozzá nevelőt. Ányos Pál Komáromban alig két évet töltött, majd innen Győrbe (5. ábra) került a jezsuiták gimnáziumába, ahol bátyja, János is tanult. De egy év után már a veszprémi (6. ábra) piaristák jó hírű gimnáziumába jár, amely éppen akkor virágkorát élte. Itt oltották be először a magyar nemzeti szellem érzésével. Egy év után Ányos folytatja tanulmányi vándorútját, s ismét Komáromba kerül, majd innen Pápára (7-8. ábra), a pálosok gimnáziumába megy.Itt végezte el a gimnázium hátralévő két osztályát." A pápai gimnázium a 18. század közepén a legkiválóbb volt hazánkban. A pálosok szabadabb szellemben tanítottak, modernebbek és 2

3 CSÁSZÁR 1994. 128. 2

4 CSÁSZÁR 1912. 131. 2

3 MÁRTONVÖLGYI 1936., RÓNAY 1934., SZERB 1935. 2

6 ZWICKL 1994. 50. Ld. még BÍRÓ 1976., LŐKÖs 1984., BÍRÓ 1994. 2

7 CSÁSZÁR 1912. 11-16., ld. még OLGYAY 1994. 84-96. HUDI 1994., 203-206. 2

8 Erről részletesen ír Irányi László, IRÁNYI. 2000. 9-17., 39M7., ld. még LŐKÖS 1984., 7. 2

9 HUDI 1994. 204-205. '"A pálos gimnázium és kolostor épülete sajnos 1788-ban leégett. Ld. JANKÓ: A pápai „fehér barátok" templomkriptája. http:/mek.

oszk.hu/021 100/02171/02171.

pdf 12. old. A kis barokk templom, amely 1786-ig a „fehér barátok"-é volt, ma is a Fő utcán emelkedik (1806-tól lett a bencéseké). 3

1 CSÁSZÁR 1912. 33-36. 167