S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

SCHLEICHER Vera: Kéjpart, lidósítás és velencei est a Magyar Tengeren. Minták és hatások a balatoni fürdűkultúra fejlődésében

1960-as évek cseh turistaáradatát is a „déltengeri szépségek" vonzották a tó partjára

5

8. A balatoni és tengeri fürdőzés összevetéséről mai ismereteink szerint elsőként Török József sebészorvos 1848-ban megjelent munkájából értesülhetett a közönség". Bár a próbát „vegytani", s egyéb tudományos szempontból sem állta ki a Balaton, a 19. század második felében mégis egyre gyakrabban ajánlották a tengeri fürdőzés pótszerként, nem utolsósorban a hazai gazdaság pártolására hivatkozva. Emellett a tudományos érvelés is sokáig tartotta magát: 19. század fürdőorvosai kitartóan bizonygatták a Balaton tengerfiirdő-szerűségét, kiemelve például a balatoni árapály (!),a hullámverés, a sók jótékony hatását"". A mértéktartóbb leírások ezzel szemben éppen a Balaton tengerekkel szembeni előnyeit hangsúlyozták: így például a verőfényes napok számát, amely jelentősebb több, mint a francia Riviérán vagy a „ködös tengerpartokhoz" képest frissebb levegőt, s végső esetben az olcsóbb árakat

6

1. Az első komolyabb tóbeli építmény, a hat „szobás" füredi fürdőház részben ugyanazokra a problémákra adott választ, mint a tengeri fürdőgépezetek, és kabinok, vagyis a nők és férfiak illendő elkülönítésére - amely egyébként bármely szárazföldi gyógyfürdőben is szabály volt - és a megfázástól való védelemre. Másrészt viszont a Balaton északi része a maga eliszaposodó partjával sajátos, egyedi problémát is jelentett: ha illendő lett volna, sem lehetett csak úgy besétálni a vízbe! Nem véletlen, hogy a tengeri körülményekkel való összehasonlítás a déli part felfedezésével nyert egyre nagyobb teret, hiszen itt több helyütt természetes módon volt adott a komoly marketing értéket, sőt kezdetben „gyógytényezőt" is jelentő föveny. Ahol pedig nem, ott ezt mesterségesen próbálták létrehozni. Az Almádi „fövenyfiirdő" az 1880-as években Somogyból hozott homokból született, a siófoki fürdő eredetileg „csuhus", mocsaras területének feltöltéséhez pedig az aligai magaspart egy részét áldozták fel. Szintén homokfeltöltéssel született az ábrahámhegyi és a keszthelyi strand"

5. A „lidósítás" programja, amely a magyarok által e korszakban szívesen látogatott Velence „lidojáról", azaz homokos tengerpartjáról kapta a nevét, általános elvárás volt a 19. század utolsó évtizedeitől, s nem csupán a homokos feltöltésben, hanem a meglévő természetes parti föveny felszántásában is teste ölthetett

6

1. Az elvárások ellentmondásosságát ugyanakkor jól mutatja, hogy föveny ugyan a tengeri fürdő fontos kritériuma volt, a fürdőzők számára e fövenyes partokon is farácsos kabinok épültek, hogy ne legyen homokos a lábuk

6

4. A balatoni idegenforgalom második és harmadik szakaszában konkrét példák mutatnak rá Velence, Abbázia, Ostende, Deuville ismertségére és hatására. Siófokot a sajtó gyakorta emlegeti a „magyar Osztende"-ként, néha elítélő formában, éppen a két fürdőhely közötti kulturális különbségeket hangsúlyozva („mucsai Ostende"

6

5). Az általános „világfürdői" törekvések mellett az analógiát egy nagy sajtóvisszhangot kiváltó beruházás, a tengeri mintára kialakított, kerekeken gördülő fürdőház tette igazán hitelessé, amelyet „osztendei kocsinak" neveztek. Ostende népszerűségét jól mutatja, hogy Zamárdi szerelmeseinek vágyálmaiban néhány évtizeddel később szintén e belgiumi üdülőhely színvonala szerepelt"

6. A kerekeken gördülő Magyar Tenger fürdőház, az 1735ben az angliai Scarboroughban már ismert „bathing machine" e kései siófoki változata ugyan egyedi megoldás volt (nem is vált be a speciális balatoni viszonyok között), a kezdeti nádkunyhókat kiváltó kisebb-nagyobb közös fürdőházak és az azokat kiegészítő szélfogó vászonsátrak minden nagyobb fürdőhely fontos parti-vízi létesítményei voltak. vö. LÓCZY 1921, 24. LIPTÁK 1963. 628. NÉMETH 1963. 605. I

V KOVÁCS 2007. 16. 6

0 pl. BOLEMAN 1900, LENKEI 1912. 6

1 pl. BOGDÁNFEY 1898., DOLETSKO 1908. Siófok új „strandfürdője". Balaton 1914. május 1. (5) 54. (szerző nélkül) 6

2 LUKÁCS 1947. 33.; KERESZTÚRY 1960. 38.; SZIKLAY 1932. 221.; SZAPLONCZAY - VAJTHÓ 1907.203. "' „Utánozni akartuk a tengerparti lidókat", indokolta a szemesi fürdőegyesület a futóhomok kétszeri felszántását, amely végül a partra ültetett platánfák kidőlését okozta SCHOEDL 1934. 69. 6

4 FAZEKASNÉ - KRASZNAINÉ 1998. 88. " KERESZTÚRY 1960. 33. 6

6 Többek között Forbáth Imre műegyetemi tanár tervei között szerepelt Zamárdit a Magyar Ostende-vé fejleszteni. MARGITTAY 1942. 6. 159