Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)

FÜLÖP András - HORVÁTH Richárd: Somló vára. A történeti források és az alsó várban folytatott régészeti kutatások eredményei

Történeti Intézet, illetve a Klebelsberg-ösztöndíj biztosította kutatási lehetőség segítségével készült. 2001-ben folytatott bécsi kutatásaim során nyújtott segítségéért Fazekas István bécsi levéltári delegátusnak, valamint a család levéltárában való kutatás engedélyezéséért néhai gr. Erdődy Imrének tartozom köszönettel. HORVÁTH 2002, 69. A zálogosítás hozzávetőlegesen pontos dátumára: DL 50614. HORVÁTH 2002, 69-70.; KOPPÁNY 2007, 17. HORVÁTH 2002, 70.; KOPPÁNY 2007, 17. Az oklevélből, bár csak az általánosságok szintjén, de kiderül, hogy Szapolyainak volt mit meghálálnia Bakócznak. ...considerantes et in animo nostro revolvendo multiplices illos favores complacencias et amicicias, necnon gratissima obsequia, quibus reverendissimus in Christo pater, dominus Thomas episcopus ecclesie Agriensis summus et secretarius cancellarius regius etc. primum regnante serenissimo condam domino rege Mathia et ex post eciam moderno serenissimo et graciosissimo domino nostro rege W/adislao nobis gratificari studuit... ERDODY 10171. Nos, e hála tárgyiasult formája volt a somlói uradalom. KOPPÁNY 2007, 17-22. VARGA 2001, 285-299., KOPPÁNY 2007, 2122. KOPPÁNY 2007, 22. A rajzokat közli: DARNAY-DORNYAY ZÁKONYI 1964, 48-54. KÖNYÖKI 2000, 94-95. A falazott hídpillér korát illetően a korábbi keltezés felé hajlottunk, igaz fenntartásokkal. (Vö. FÜLÖP 2006, 3. ábra, 121.) Az említett sárgás habarcsos bontási réteg elvileg akár egy korábbi falazott hídpillérhez is tartozhatott, de erre megbízható adatot csak a későbbi hídpillér helyén, annak szétbontásával nyerhetnénk, ami nem lehetett célunk. Az alsóvár kiépítése, illetve a felső vár „vasaló" formájú alaprajza némileg a cseszneki váréra emlékeztet, ahol azt a Garai-korszak elejére szokták keltezni (AMBERGER-LÁSZLÓ 1993, 3-4.) FÜLÖP 2006, 122., 6. ábra. A konyhakürtő analógiáiról lásd FÜLÖP 2006, 122-123; FELD-OROSZ 2007, 68. A keltezés érveiről és nehézségeiről bővebben lásd FÜLÖP 2006, 123; 6/j és 7. ábra, az összemetsződő tagozatos ablakkeret-maradvány rekonstrukcióját legújabban lásd KOPPÁNY 2007 12. kép stb. A kulcslyuk alakú lőrések összefüggését a periódus keltezésével részletesebben kifejtve lásd FÜLÖP 2006, 124. további irodalommal. Magában az épületben ásatás még nem volt. Az elrendezés mindenesetre a már emlegetett cseszneki váréra emlékeztet. Annak szerepére, pontosabb - a Garai-korszakon belüli - keltezésére a remélhetőleg újrainduló kutatások (Rácz Miklós) további adatokat szolgáltathatnak. Ennek behatóbb vizsgálata csak a beállványozás után lesz lehetséges. A konzolról lásd még: KOPPÁNY 1984, 197. A meghatározásért Tóth Csabának tartozom köszönettel. HOLL-PARÁDI 1982, 92-96. Abb. 44/4, 6, 46/1,4, 53/2, 54. 1-14; HOLL 1992, 30-31, 47. stb. A köpenyezés mögé befutó falsíkok egyébként is perdöntően mutatják a zsaluzott fal utólagosságát, és a zsaluzat lenyomatai a többi falra nem fordulnak át, ami kizárja, hogy a ház eredeti faburkolata lenne. FÜLÖP 2006, 125-126. további irodalommal. Érveinkről bővebben: FÜLÖP 2006, 125-126. Az 1667-es osztálylevél várat érintő részei a következők: ...Az külső keretésböl! az második kerittesbe bé menvén nap nyugit felöli egy fa graditson fel menven és bal kezre térvén vagyon egy szenelő ház, a mellett palota márvány kővel padimentomozott, azon belőll egy kamara. Mind ezen házaknak sem padlasok, sem ablakjok, sem aitajok nintsen. A Szenellő ház mellett vagyon jobb kézre másik kamara, kinek mind födele, mind padlása ennehány gerenda héjával megh vagion, s aitois raita. [...] Az fölső varban napkeletre szeglet garadichon fel menvén és bal kézre be egy aiton vagyon egy kéz szoba pitvarostól, ablakja és ajtaa nem igen jó, de az egész várban leghjobb szoba. [...] Azon szoba fölött vágjon egy palota, kiben az porkoláb hál, pitvar előtte és padlasos kamra, mellette ezen palotanak ez födeleis ió volna mais, de az szeghlet házból, ki Lyszthius urak reszere vagion mind hóviz, mind esső befollyik, mivel nincs födele. Pincze kettős, a több urakkal közős. ERDŐDY, Lad. 54. fasc. 4. nr. 33. FODOR-LŐVEI-PUSZTAI 1985-86, 56. sz. A somlóihoz hasonló téglák azóta sem kerültek a látókörünkbe. (Itt köszönjük meg Lovassy Klára és Lővei Pál segítségét.) A pápai pálos kolostor alapításáról: IFJ. HERMANN 1998; a pálosok itteni működéséről és templomról, a korábbi szakirodalom áttekintésével legújabban: MEZEI 2007. DAP III. 671. sz. DAP III. 706. sz.