Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)
FÜLÖP András - HORVÁTH Richárd: Somló vára. A történeti források és az alsó várban folytatott régészeti kutatások eredményei
bizonytalan adatunk ugyanis ilyenre csak a XVIII. századból van 3 8 hasonlóképp nem tisztázott, mi módon kerültek volna ezek a téglák Somlóra. Mindenesetre e téglák egyelőre arra utalnak, hogy a vár e kései korszakát nemcsak a fokozatos pusztulás, hanem helyenként némi építkezés is jellemezte. Erre utal a vár XVII. századi átalakításaihoz sorolható, az alsó vár „laktanyaszárnyában" talált utólagos, rendkívüli válaszfal is, melyet az egykori ún. kvádervakolatos helyiségének betöltése után húztak be. Rendkívül sekély - a többi válaszfalénál jóval szerényebb - alapozása megengedi a feltételezést, hogy a 4. periódusnál későbbinek tartsuk. A vár mindennapi életéhez tartozó eddig legfiatalabb leletanyagot az alsó vári toronyszerű feljáróépítmény és a felső vár közti, sziklába vágott farkasverem betöltésében találtuk. A sziklába vágott szabálytalan bemélyedést később mészveremként használhatták, amint arra a falán jelentkező vastag mészréteg utal, omladékos betöltéséből pedig XVII. századnál korábbra nemigen keltezhető tál darabjai jöttek elő. (13. ábra alsó sor) Az alsó vár udvarának utolsó omladékában talált leletanyag zöme inkább még a korábbi évszázadhoz tartozik, ugyanakkor nehezen meghatározható a kora az onnan előkerült golyóöntőformának (13. ábra középső sor, jobbra) Somló vára ma a további műemléki helyreállítás előtt áll. Reményeink szerint a statikai megerősítéseket követően rövidesen már a hasznosítható, hosszabb távon is fenntartható várromjaink közé fog tartozni. Szándékosan várromról beszélünk, hiszen semmilyen hasznosítás nem szolgálhat ürügyül arra, hogy a vár karakteres kontúrja, a táj egyik meghatározó eleme bármikor is sérülhessen. JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK AMBERGER-LÁSZLÓ 1993 = AMBERGER K. - LÁSZLÓ CS: Csesznek. Vár és falu. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 453.) Budapest. BEL 1989 = BEL M.: Veszprém vármegye leírása. Kredics L. (szerk.) Veszprém. CSOMA-KOPPÁNY-GALAMBOS 1994 = CSOMA Zs. - KOPPÁNY T. - GALAMBOS I.: Somlóhegy, tájvédelmi körzet. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 497.) Budapest. DAP II. = Documenta Artis Paulinorum II. Szerk. Tóth Melinda. Budapest 1976. DARNAY-DORNYAY - ZÁKONYI 1964 DARNAY-DORNYAY B. - ZÁKONYI F.: Somlói útikalauz. Budapest. DL, DF = Magyar Országos Levéltár. Diplomatikai Fényképgyűjtemény, ill. Levéltár. ERDŐDY = Österreichisches Staatsarchiv, Wien. Haus-, Hof- und Staatsarchiv. Familienarchiv Erdödy. FELD-OROSZ 2007 = FELD I. - OROSZ K.: Burgküchen des Mittelalters und der frühen Neuzeit im Königreich Ungarn. Mitteilungen der Deutschen Gesellschaft für Archäologie des Mittelalters und der Neuzeit 19 (2007) 65-76. 68. FÜLÖP 2006 = FÜLÖP A.: Somló vára az első ásatások tükrében. In: Kovács Gy. Miklós Zs. (szerk.): ,,Gondolják, látják az várnak nagy voltát..." Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Budapest 2006, 119-128. FÜLÖP 2007 = FÜLÖP A.: Ásatások Somló várában. Kutatási helyzetkép. Műemlékvédelem LI (2007) 1. sz. 23-28. IFJ. HERMANN 1998 = IFJ. HERMANN I.: Ladislai Csáky de condendo monasterio Papensi Paulinorum. Csáky László oklevele a pálosok pápai kolostorának megalapításáról. Közli: Ifj. Hermann István. Lapok Pápa Történetéből. 1998/2. HOLL 1992 = HOLL 1.: Kőszeg vára a középkorban. Budapest. HOLL-PARÁDI 1982 = HOLL I. - PARÁDI N. 1982: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Budapest. HORVÁTH 2002 = HORVÁTH R.: Várak és politika a középkori Veszprém megyében. PhDdolgozat, kézirat. Debrecen. KOPPÁNY 1984 = KOPPÁNY T.: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. Ars Hungarica XII (1984). 183-232. HORVÁTH 2010 = HORVÁTH R.: Pápától a pápáig. (Garai-Szapolyai várbirtok változások Veszprém megyében a Mátyás korban) In: Hermann I. - Karlinszky B. (szerk.): Megyetörténet. Veszprém, 2010. 345-368. HORVÁTH 2011 = HORVÁTH R.: Szatmár és a Szapolyaiak. In: Cabello J. - C. Tóth N. (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való. 48
