Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)

VIZI Márta: Kályhák a szigligeti várban. A keleti-középső háromosztatú ház kályhacsempéi

hanem a kész csempéket is. Az egyszerűbb mintázatú csempéket valószínűleg azonban érdemesebb volt helyben gyártani. Lehetséges, hogy a várban felhasznált csempéket is így árulták, vagy a nyomódúcokat megszerző környékbeli fazekas/kályhás mestertől rendelték, vásárolták a kályhához szükséges készletet.

4

1 A Szigligeten talált L.l. típusú, benyomott sejtmintás (nápolyi mintás) csempéhez hasonlókat Mörsburg kastélyában lévő kályhán láthatunk.

4

2 Ez a kályha sokszögű alsó részből és hengeres formájú felső részből áll. Az alsó részt zöld mázas négyzetes csempékből és felezett méretű csempékből állították össze a sarkokon kék-fehér levélmintás csempével. A hengeres formájú felső részt a kép alapján síknak tűnő, négyzetes elemekből rakták fel. Mindkét főelemnél látunk alsó és felső részeket határoló párkánycsempéket. (Egyenes az alsó résznél és íves a felsőnél.) A kályha felül igen díszes, többszörösen összetett orommal. Ehhez a kályhához ülőpad is tartozott. R. Franz a XVI. század második felére keltezi. Az L.8. és L.9. típusú csempéhez hasonlóakat láthatunk Kühtei vadászkastélyában, az északnyugati szobában lévő kályhán.

4

3 Ez a kályha alul és felül is hasáb formájú. A csempék közepén élére állított négyzet látható, közepén nagy akantuszleveles mintával, a négyzeten kívül a csempe sarkában szívlevéllel. A képről nem állapítható meg, hogy a sarkokon látható egy négyzetes és téglalap alakú elem egyben van-e, vagy a sarkot két elem összeillesztésével képezték (Azaz a Szigligeten feltételezett L.8. típushoz hasonló elem vagy az L.9. típus látható, és van egy téglalap alakú, „felezett" elem is. Ilyen felezett elem Szigligeten nem volt. Ezt a kályhát Franz azon vidéki kályhák sorába sorolja, amelyek már a XVII. század hanyatló stílusát képezik.

4

4 A vaduzi kastélyban

4

5 található az L.9. típusú szigligeti csempéhez megszólalásig hasonló mintájú csempékből, de színes mázas példányokból felállított kályha. A négyzetes és a téglalap alakú csempén is a négyzet közepén, a belső keretre merőleges tengelyű akantuszlevél világos színű.

4

6 A csempe sarkaiban lévő szív alakú levelek is ugyanilyen világosnak tűnnek. Ezzel egyébként igen dekoratívvá, látványossá vált a kályha. A csempék centrális díszűek, mégis egyfajta végtelenített minta érvényesült, a csempéket keretelő profilált szegélyek ellenére.

4

7 A kályha alsó részének két oldalát a helyiség fala képezte, hasáb formájú. A felső rész sokszög alakú torony formájú volt. A toronyszerű felső rész itt, a kép szerint egy sor négyzetes, sík csempéből áll alul, majd e fölött a torony téglalap alakú, szintén sík csempékből áll. A tornyot alul és felül is párkánysor kereteli. A kályhát felül tagolt orom zárja. Részletei sajnos a fotó mérete miatt nem láthatóak. Franz a kályhát a XVI. század 2. felére keltezte, eredete feltehetőleg Salzburg.

4

8 Nem hagyhatom említés nélkül a Salzburgból vagy Felső-Ausztriából származó színes mázas kályhát,

49 amelynek oldallapjain az etei leletanyagból ismert motívumkincset, levélmotívumokat látjuk viszont, igaz, kissé más rajzi megfogalmazásban. Felül a kályhát nagyméretű, ívelt vonalakkal tagolt oromcsempe zárja. Ennek az oromcsempének a középén egy reneszánsz váza látható egy virágcsokorral, két oldalán körívben hajló levelek, delfinek és puttók láthatók. A szigligeti 0.1. csempén a váza két oldalán található ábrázolások - állat- és növényi ábrázolások - ennek a típusnak más jellegű, de stílusban azonos megfogalmazásai. A XVI. század második felére, végére keltezhető kályhák között több olyan kályhát közöl Rosemarie Franz, amelyeknél a kályhát felül íves, felül tagolt szélű oromcsempe zárja. Ezeken a minta centrális motívum köré rendezett elemekből áll. Például Steinach-Irdningből származó kályha, amely csempelapjainak veretmintás dísze a Decs-Etén előkerült mintával egyezik meg.

5

0 A centrális portréval díszített, de jellegzetes „pöttyös" háttérrel, valamint indás levelekkel szimmetrikus mintát alkotó oromcsempe is salzburgi vagy felső-ausztriai eredetű.

5

1 A fenti kályhák a közölt fotókon többé-kevésbé tanulmányozható csempéikkel párhuzamokat adhattak, főként a kályhaformájukkal segítséget nyújtottak abban, hogy a korszak kályhái milyen felépítésűek voltak.

5

2 A Szigligeten feltárt csempék típusainak meghatározásával azonban lehetővé válik azok párhuzamainak pontosabb meghatározása. Természetesen ehhez szükség van arra, hogy a más lelőhelyeken előkerült leletanyagok is már publikáltak legyenek. Az olyan leletek, leletegyüttesek száma, ahol csempék és negatívok, esetleg még modellek is együttesen kerültek, nem túl sok. A Salzburg, Steingasse 67.-ben

5

3 előkerült egykori fazekasház leletanyaga igen szerencsés módon ebbe a csoportba tartozik. Az előkerült csempék, negatívok, modellek a Magyarországon előkerült, XVI-XVII. századra keltezhető kályhacsempék, negatívok igen fontos párhuzamai. A szigligeti kályha datálásához a Salzburg, steingassei leletek visznek közelebb bennünket. Az igen gazdag leletanyagban számos modellen, negatívon találunk a szigligeti csempék mintájával megegyező benyomott mintát (kereteit sejtminta - 8. modell,

5

4 9-10. modell,

5

5 12. modell

5

6). A szigligeti várban talált L.10. típussal szerkezetileg, levélmintájában majdnem teljesen megegyező 86