Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)

GERE László: A szigligeti vár régészeti kutatása 2002-2008. Háromosztatú ház a felső vár középső részének keleti oldalán

szabadkéményes ház jelentőségét a magyar ház fejlődése szempontjából. A népi építészetben a fejlettebb építészeti megoldások elterjedésének megismerése szempontjából különösen fontosak a közvetítő elemek, mint például a kisnemesek lakóépületeinek mind teljesebb megismerése. A közelmúltban két olyan kisnemesi kúriát volt szerencsém kutatni, amelyek adatokat szolgáltattak a szabadkéményes konyhaforma elterjedésére a XVIII. században. Az egyik ilyen kúria az alsóbogáti ún. kiskastély, a másik a paksi ún. Deákház. Ezek a XVIII. század végi kúriák természetesen nem csak a népi építészet felé jelentenek kapcsot, de a XIX. századi polgári építészet szempontjából is jelentősek.

1

9 JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK BARABÁS-GILYÉN 2004 = BARABÁS J. GILYENN.: Magyar népi építészet. Budapest. BÁTKY-GYŐRFFY-VISKI 1941 = BÁTKY Zs. GYŐRFFY I. - VISKI K.: A magyarság néprajza. Tárgyi néprajz I. Budapest. KÁRFFY 1912 = Kárffy Ödön közli: Lengyeltóti István Szigliget várát Rajka birtokért cserében felajánlja a királynak. (1588. szept. 13.) (Hadtörténeti Okmánytár) Hadtörténelmi Közlemények (1912) 644-645. KOMÁROMY 1912 = KOMÁROMY A.: Magyar Bálint kapitány életéből. Hadtörténeti Közlemények (1912) 255. KOVACSICS-ILA 1988 = KOVACSICS J. - ILA B.: Veszprém megye helytörténeti lexikona. II. Budapest. KOZÁK 1960 = KOZÁK K.: A szigligeti vár. Budapest. KOZÁK 1967-68 = KOZÁK K.: A szigligeti vár 196566. évi feltárása. Magyar Műemlékvédelem (1967-1968)229-249. MÉSZÁROS 2005 = MÉSZÁROS O.: Szigliget várának története a középkorban. Fons XII (2005) 299-377. OROSZ 2010 = OROSZ K.: Várak és kolostorok konyhái a középkori Magyarországon. In: BENKÖ E. - KOVÁCS Gy. (szerk.): A középkor és a koraújkor régészete Magyarországon. Budapest 2010, 568-676. NAGY 1857-1868 = NAGY I.: Magyarországcsaládai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest. VIZI 1989 = VIZI L. T.: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén. (Különös tekintettel az 1568-1593 közti időszakra). Veszprémi Történelmi Tár (1989) II. 60-78. VIZI 2010 = VIZI M.: Kályhák a szigligeti várban. A keleti-középső háromosztatú ház kályhacsempéi. Ld. ebben a kötetben! I KOZÁK 1967-68, 229-249. A várról szóló tanulmányokat, mintegy sorozatként a VMMI évkönyvében szeretném a továbbiakban is publikálni. Ebben az összefoglalóban csak vázlatosan ismertetem a történeti adatokat. A várra és a falura vonatkozó történeti adatokat elsőként Kozák Károly foglalta össze (KOZÁK 1960), a források részletes elemzését Mészáros Orsolya készítette el. MÉSZÁROS 2005, 299-377. 4 Az épület kápolna voltát írásos forrás nem igazolja. Kozák Károly csak tájolása és erősen töredékes résablakai miatt használta a vár ezen épületére a kápolna elnevezést. KOZÁK 1967-1968,236. A faltömbök felmérési rajzait, részletes leírását a felsővár magas sziklataréján álló, úgynevezett „palota" publikálásakor közlöm. A torony, amelyhez a faltömbök tartoztak ugyanis a palota része volt. 6 Országos Levéltár. NRA. Fasc. 296. No. 31. Az alsóvár ezen részén igen jelentősen esik a terepszint. A kályhacsempék ismertetését lásd jelen kötetben VIZI 2010. 9 NAGY 1857-1868, VIII. 90. 1

0 KOMÁROMY 1912, 255. I

I Lengyel István levelét közli: KÁRFFY 1912, 644-645. 1

2 VIZI 1989, 64. 1

3 KOVACSICS-ILA 1988, 379. 1

4 OROSZ 2010, 568-676. 1

5 OROSZ 2010, 565. 1

6 OROSZ 2010, 576. 1

7 BARABÁS-GILYÉN 2004, 154-160. 1

8 BÁTKY-GYŐRFFY-VISKI 1941, 180. 1

9 Mindkét kúriát a közeljövőben tervezem publikálni, de erre várhatóan csak 201 l-ben kerül majd sor. A régészeti felméréseket és az ásatási felvételeket a szerző készítette. A geodéziai felmérést (3. ábra) a Geomomtan Kft. végezte. 70