Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)

RÁCZ Miklós: A sólyi református templom régészeti kutatásának eredményei (2004, 2008-2009)

RÁCZ MIKLÓS A SÓLYI REFORMÁTUS TEMPLOM RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI (2004, 2008-2009)

1 Sóly Veszprémtől 12 km-re keletre, a Séd völgyében fekszik. A református templom a völgy síkján, a Séd jobb partján áll. A sólyi templommal összefüggésbe hozható legkorábbi írott forrás a veszprémi püspökség alapítólevelének 1257-es átírásában található, mely szerint az oklevél kiadására 1009-ben Sool birtokon Szent István vértanú kápolnájánál került sor.

2 Sóly, más néven Betereg birtok, elsőként a veszprémi káptalan birtokainak összeírásában tűnik fel (Betereg, quod aliter Soyl nominatur). A Betreg faluban álló, üresedésben levő királyi kápolnát (icapellam nostram vacantem in villa Betreg) II. András király 1221-ben a veszprémi káptalannak adja.

3 Betereg faluban királyi udvarnokokat említenek 1272-ben.

4 A templomról a későbbiekben nem ismerünk a középkorban írott forrást. 1353-ban a Himfi család sólyi birtokrészét említik.

5 A református templom középkori eredetű épületét a helytörténeti irodalom egy része a X-XI. századi kápolnával azonosította

6, a szakirodalom ennél óvatosabban a XIII. század közepe előttre keltezte

7. Ezekből az adatokból kiindulva a felújítás beavatkozásait előkészítő ásatás és falkutatás során tudományos szempontból az elsődleges cél a ma álló épület építési idejének meghatározása volt, és különös figyelemmel kellett lennünk az esetleges előzményekre. Jelen munkaközi beszámoló - az ásatás befejezése után mindössze néhány hónappal - az ásatás és a megkezdődött feldolgozás eredményeinek lényeges pontjait ismerteti. Az épület leírása, a helyszíni kutatások körülményei A templom 5^9,5 m belméretű hajóból, 4,3x4 m belméretű, a hajó hossztengelyétől dél felé ferdén tájolt, egyenes záródású szentélyből és a hajóhoz nyugat felől csatlakozó, 1902-ben épült toronyból áll. A hajót és a szentélyt vakolatból képzett egyszerű fejezetekkel tagolt félköríves diadalív választja el egymástól. A templom síkfödémes, a szentélyben keleten és délen egy-egy, a hajón délen felül három szegmensíves ablak, a karzat alatt délen egy négyzetes ablak nyílik. A belülről befalazott, kívülről utóbb kibontott szemöldökgyámos középkori déli kapu profilálatlan, nagy kőtömbökből áll, több utólagos faragás nyomát viseli. A hajóban négy oszlopra támaszkodó, a hajó hosszának Ny-i felét elfoglaló XX. század eleji fakarzat áll. A templom nyugati és déli oldalán kőkerítéssel határolt szűk udvar található. Az udvar területén a terep fel van töltve, ennek egy részét a déli oldalon eltávolították a vízelvezetés rendezése során. A sólyi templomból származó festett kazettás famennyezetet és karzatot a XIX. század vége óta az Iparművészeti Múzeum őrzi, ahol 1897 óta az első állandó kiállításon a „magyar terem" része volt, s ma is az akkor készült installációban látható.

8 Egy Sólyról az 1930-as években bekerült négykaréjos ablaknyílás a tihanyi kőtárban található, anyaga a sólyi déli kapun is használt durva mészkő.

9 Lehetséges, hogy a torony 1902-es építésekor bonthatták ki a hajó Ny-i falából. A templomot 1965-ben felújították, kívül újravakolták, ekkor a homlokzatokon vakolattal jelezték a középkori fal magasságát, feltárva bemutatták a déli kapu kőkeretét s egy félköríves résablakot a hajó déli falának Ny-i szakaszán. A 2004-es szondázó régészeti kutatás során egy árokkal vágtuk át a szentély keleti felében és attól keletre található rétegsorokat. 2004-ben és 2006-ban szondázó falkutatásra került sor, majd 2008-09-ben pályázati támogatással a teljes templombelső megelőző régészeti kutatására. A templom felmenő falain végzett vizsgálatok A külső és belső szondázó falkutatás során megállapítottuk, hogy a szentély és a hajó együtt épült, toldás, bővítés, elbontott középkori épületrész nem figyelhető meg. A déli hajófalon két további befalazott ablakrészletet azonosítottunk a már korábban bemutatott ép ablaktól keletre, illetve nyugatra. A fal belső oldalán kimutattuk a XVIII-XIX. századi festett karzat nyomait: a karzat keleti szélét jelző két befalazott gerendafészket és a karzat aljának a vakolaton 103