Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

get és még ma is a sztálinista-rákosista visszahúzó el­vek mellett és a nép szabadságtörekvései ellen foglal­nak állást. De semmilyen személyi bosszúra, üldözés­re nem kerülhet sor! Ma a nemzeti erők legteljesebb összefogására van szükség. Aki vétett is a múltban, de most szívvel lélekkel a nemzet mellé áll, annak köztünk a helye, annak a munkájára ma is számítunk. A VB el­nökök, titkárok és tagok funkciója ugyan megszűnik, de továbbra is igénybe kell venni - megfelelő beosz­tásban - azon volt tanácsfunkcionáriusok munkáját, akikben bízhatunk, akik becsületesen szolgálni kíván­ják a nemzetet, akik egyetértenek a szabadság és a szo­cialista demokrácia iránti vágyunkkal. Tudjuk jól nem egy V.B. elnök és titkár van, akik emberséggel látták el a múlt nehéz körülményei közt is feladatukat, akik­kel szemben nem merült fel komolyabb kifogás, akik­nek munkájára a jövőben is számítunk. A tanácsappa­rátus dolgozóinak általában helyükön kell maradniuk, szolgálják teljes tudásukkal és képességeikkel az új, a független és a demokratikus Magyarországot! Ismétel­jük: csak azokat szabad eltávolítani, akik durván visz­szaéltek a kezükbe adott hatalommal és akiktől a jövő­ben sem várható, hogy népünket becsületes, önzetlen munkájukkal szolgálják. Ezek ellen sem szabad azon­ban fellépni, a felelősségre vonásnak most nincs itt az ideje. Távolítsák el, fegyverezzék le őket, de egyébként semmi bántódásuk nem lehet, mindenfajta üldözést a leghatározottabban elítélünk. Miért hívjuk új forradal­mi tanácsainkat Nemzeti Forradalmi Tanácsnak? For­radalom van országunkban? Igen nemzeti forradalom­nak lehet nevezni azt a hatalmas népi megmozdulást, melynek célja, hogy véget vessen a személyes önkény­nek, a törvénytelenségnek, az elnyomás és zsarnokság minden formájának. A nemzeti forradalom azok ellen irányul, akik mint a párt és az ország vezetői, a nép bizalmával visszaélve, a népet becsapva tőlünk ide­gen zsarnokságot és a saját klikkérdekeket szolgálták csak, de nem a szocializmus és főleg nem a demokrá­cia ügyét. Nemzeti forradalmunk ma azért folyik, hogy megvalósítsa a szocialista demokráciát és megtisztít­sa az alapjában helyes eszmét mindtattól a szennytől és salaktól, ami az egyes vezetők bűnös tevékenysége folytán az elmúlt hosszú években rárakódott. Nem el­lenforradalom ez, hanem a nemzet forradalma az új, tisztább, független Magyarországért. Ebben a bonyo­lult és súlyos helyzetben, melybe az országot a most le­tűnt vezetők gonoszsága és vaksága sodorta, a forra­dalmi tanácsok és bizottságok felelősségteljes felada­ta, hogy a nemzet küzdelmét a függetlenségért és a de­mokráciáért úgy vezessék, hogy közben megőrizzék a nemzeti forradalom tisztaságát, megvédjék a népet a rablóktól és a fosztogatóktól megóvják a közvagyont és elkerüljenek minden vérontást. MAGYAROK! TEST­VÉREIM! VESZPRÉM MEGYE LAKÓI! Ne legyen több vérontás! Mutassuk meg, hogy Veszprém Megyé­ben minden visszahúzó erő és ellenséges indulat elle­nére békésen meg tudjuk valósítani a nemzet igazsá­gos követeléseit! Vezessük be Veszprém Megyében a független, demokratikus közigazgatást, a nép érdekeit szolgáló gazdaságpolitikát, a szabad magyar életet. Fel hát a küzdelemre! A tét nagy. Őrizzük meg békénket és közben építsük fel - egyedül nemzetünk számára - az új Magyarországot." 4. számú melléklet: Korabeli sajtó újságcikke Balatonfűzfőről. Appendix 4 Contemporary newspaper article of Balatonfűzfő „Adjatok papírt! Tegnap községeinket üzemeinket kerestük fel, hogy mai számunkban megismertessük a megye lakossá­gát az elmúlt 24 óra eseményeivel. Híreinket a hazafi­as erők győzelmeiről, a helyi nemzeti forradalmi taná­csok megalakításáról és első lépéseikről szomjúhozva várják az emberek. Nyolcszor állították meg autónkat, melynek ablakán büszkén hirdetjük, hogy már a „Sza­bad Sajtó", a sztálinista újságíróktól megtisztított új­ság munkatársai vagyunk. A felírást messziről leolvasták Fűzfőn is, és azzal állítottak meg bennünket: "Hoztak-e újságot polgár­társak?" -Nem, nem hoztunk újságot, s lehet, hogy a hét vége felé egyáltalán nem nyomunk. - Hogyan? Éppen most amikor szívünk szerint beszél a sajtó!?... hökkentek meg a nyílt szóra az emberek. - Igen ez az igazság! Lehet, hogy néhány nap múlva egy szót sem tud már kinyomtatni sem Veszprém, sem Budapest! Tömérdek röpcédula, számos különkiadás, rengeteg példányszámú rendes napilap kerül ki nyomdáinkból néhány nap óta s a papírkészlet kimerülőben van. Pa­pír kell a sajtónak hogy megjelenhessen! Fűzfői papírgyári munkások, akik kértétek, köve­teltétek tőlünk újságíróktól a friss híreket, indítsátok meg a munkát, a hírek megjelenéséhez adjatok pa­pírt!" (Veszprém Megyei Népújság XII. évfolyam 256. 1956. október 30. 5) 5. számú melléklet: Szentkirályszabadjáról szóló korabeli újságcikk. Appendix 5 Contemporary newspaper article of Szentkirályszabadja „Szentkirályszabadja népe „sebeket" gyógyít! A fájdalmak égetően kínoznak bennünket, s a hol­nap békéjére, nyugalmára szomjas emberi szívünk. S miközben latolgatjuk a forradalom terhes óráinak le­hetőségeit, eredményeit s küzdünk a holnap gyötrő gondjaival, a magyar jelen egén ott olvasható a nagy, vérrel írt kérdés: Mit tesztek magyarok az égő sebek enyhüléséért? S Szentkirályszabadján felelt rá a nép! Mindent és lankadatlanul, ami az anyagi és erkölcsi erőből telik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom