Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)
funkciója miatt fél évre internálták Földesi Gyulát, majd szabadulása után rendőri felügyelet alá helyezték. 68 3. Balatonfűzfő 3.1. Az 1956-os forradalom első napjai Balatonfűzfőn A községben az első nagyobb tüntetés a Balatonfűzfői Nitrokémia Ipartelepek Központi Műhelye előtt zajlott le 1956. október 26-án. A megmozduláson a Nitrokémia, a Balatonfűzfői Papírgyár és a Balatonfűzfői Festékgyár dolgozói vettek részt. A tömeg összeállította követeléseit és négyes sorba rendeződve a helyi pártbizottság épülete elé vonult. Itt Hortobágyi Ferenc felolvasta a tüntetés résztvevői által összeállított - 12 pontban megszerkesztett - követeléseket, majd a Nitrokémia igazgatója, Urda Kálmán beszédet tartott a jelenlévőknek. A tömeg ezután eltávolította a gyártelepen lévő II. világháborús szovjet emlékműről a táblát és a vörös csillagot. Végül a kultúrházban tartott nagygyűlésen a tüntetők kijelölték a munkástanács megválasztásának helyét és idejét. 69 A választás a megmozdulás után két nappal zajlott le. A gyűlés reggel kilenckor kezdődött és a Herczeg Ferenc által felolvasott jelöltek tagságáról a tömeg nyílt szavazással döntött. A szavazás résztvevői több korábbi párttagot (pl. Remsei Sándort, Kovács Józsefet) nem választottak be az új szervezetbe. 70 Az Ideiglenes Munkástanács tagjai: dr. Kompolthy Tivadar (elnök), Sípos Zoltán (titkár), Halmai Jenő, dr. Haraszti József, Nagy Zoltán, Herczeg Ferenc 71 , Ambrus Ferenc 72 és Simon István. 73 A községben található festékgyár és a papírgyár munkástanácsa egyaránt a Nitrokémia Munkástanácsának volt alárendelve. 74 Az Ideiglenes Munkástanács a megalakulását követő napon felvette a kapcsolatot a gyár védelmét ellátó karhatalmi alakulat parancsnokával. 75 A belső karhatalom helyi laktanyájában uralkodó kaotikus állapotokról számol be Németh József, az alakulat politikai tisztje. A parancsnoksággal már a forradalom első napjaiban megszakadt az összeköttetés, a laktanyában szolgálatot teljesítő sorállomány jelentős része egyetértett a forradalom céljaival, a tisztek pedig féltek az esetleges megtorlástól. Talán ennek a bizonytalanságnak is köszönhető az, hogy a tárgyaláson a felek olyan gyorsan meg tudtak állapodni abban, hogy - a forradalmi hangulat miatt a gyár területén létrehoznak egy nemzetőrséget, amelynek tagjai a karhatalom egységeivel együtt teljesítenek szolgálatot. 76 A folyamatos járőrszolgálatra a gyárban felhalmozott robbanószerek védelme miatt volt szükség. A nemzetőrség látta el a gyártelepen a rendészeti feladatokat is a forradalom ideje alatt. 77 Az új szervezet felszerelését és fegyverzetét a Veszprémi Forradalmi Tanács biztosította. 78 Karbantartásukért és tisztításukért Lontai Lajos és az alárendeltségébe tartozó fegyvermesterek feleltek. A nemzetőrség tagjai az üzem lövöldéjében lévő fegyvereket is állományba vették. 79 Ezzel együtt összesen kb. 20-25 lőfegyverrel - karabélyokkal és géppisztolyokkal - rendelkezett a szervezet. 80 A nemzetőrség tagjai: Halmai Jenő (parancsnok), Simon István 81 és még 53 személy. 82 A munkástanács utasítására Cziráki Zoltán négy darab rádiót gyűjtött be a gyártelepről. A készülékeket a műszaki osztályon helyezték el egy erre a célra elkülönített szobában. 83 A magyar rádió és a különböző külföldi adók: „Szabad Európa", „Amerika hangja", a „Spanyol rádió" és az „Angol rádió" műsorait figyelték a helyiségben ügyeletet teljesítő személyek. 84 A külföldi rádióadók híreiről az odarendelt gyorsírók jegyzeteket készítettek és azokat továbbították az üzem vezetőségének. 85 Az így szerzett információkat a vezetőség a vállalati hangos híradón keresztül közölte a gyár dolgozóival. 86
