Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

dalmi tanácsban vállalt aktív szerepe miatt rendőri felügyelet alá helyezték. 58 Falusi Lászlót a Veszprémi Nemzeti For­radalmi Tanáccsal való kapcsolattartásért és szovjetellenes kijelentéseiért 1957-ben fél évre közbiztonsági őrizet alá helyezték. 59 2. Vörösberény Az első forradalmi megmozdulás 1956. október 25-én zajlott le Vörösberényben. Ekkor, valószínűleg a fővárosi eseményeket ismertető rádióadások hatására, a faluban tüntetés szerveződött. Az esemény résztve­vői Gerhard Márton és Kun János vezeté­sével a községi tanácsháza, majd az általá­nos iskola épülete elé vonultak. A forradal­mi jelszavakat kiabáló tömeg eltávolítot­ta az intézményekről a vörös csillagokat és megsemmisítette az épületekben található országcímereket. Ezen a napon ismeretlen tettesek megrongálták a községben találha­tó II. világháborús szovjet emlékművet is. 60 A község forradalmi tanácsának szervezé­se a Balatonalmádi Forradalmi Tanács meg­alakulásával párhuzamosan, 1956. október 27-én, az esti órákban zajlott le. Az új szer­vezet tagjai: Dr. Eötvös László elnök, Földesi Gyula elnökhelyettes, Toldi Gyula és még hat személy. 61 A választás után az új vezető szervezet kü­lönböző reformokat hirdetett meg a köz­ség általános iskolájában. Megszüntették az orosz nyelv oktatását, helyette a német nyelv tanítását tették kötelezővé. Az iskolában ta­lálható orosz nyelvű tankönyveket a tanárok összegyűjtötték, majd a következő félévben a tanulóknak ismét kiosztották azokat. En­gedélyezték a faluban található egyházak ré­szére az iskolán belüli hitoktatást. Érdekes­ség, hogy a forradalom alatt a Vörösberényi Általános Iskola több tanulója leadta vörös nyakkendőjét az iskolai úttörőcsapat titká­rának. A Vörösberényi Forradalmi Tanács élel­miszergyűjtést is szervezett a községben. Az itt és a környező településeken összegyűlt adományokat Budapestre továbbították. Az élelmiszereket a Balatonalmádiban működő 4. sz. Mélyépítő Vállalat teherautójával vit­ték 1956. október 28-án a fővárosba. A szál­lítmány kísérői: Koszorús László, Toszkáni Kázmér, Németh Lajos és Szabó László vol­tak. 62 Miután Budapestre értek, vették csak ész­re, hogy a teherautón felhalmozott csoma­gok között elbújt az egyik lelkes helyi ka­masz, a 15 éves Csiszár János. Mivel haza­szállítása nem volt megoldható, az ezt köve­tő időszakban ő is a csoport munkáját segí­tette. 63 A küldöttség egy XI. kerületi diákszálló­ban lakott és a Móricz Zsigmond körtéren osztogatta készleteit. Az élelmiszerkészletek csak a szovjet bevonulás után néhány nappal merültek ki, ekkor a csoport elindult hazafe­lé. Budaörsön egy ellenőrző pontnál a szov­jet katonák elkobozták teherautójukat, in­nét gyalog folytatták útjukat. Érd környékén találtak az út szélén egy elhagyott teherau­tót, amit sikerült beindítaniuk. A járműnek valószínűleg hibás lehetett a kormányszer­kezete, mert az első kanyarnál irányíthatat­lanná vált és felborult. A közlekedési baleset következtében az utasok közül Csiszár János három nappal a kórházba szállítást után el­hunyt és többen súlyos sérüléseket szenved­tek. 64 A faluban október végén alakult meg a nemzetőrség. A tíz személyből álló szerve­zet vezetőjévé Földesi Gyulát választották. Fegyvereiket és felszerelésüket egyaránt a Balatonalmádi Forradalmi Tanácstól kap­ták. 65 Tagjaik a Balatonalmádi Nemzetőrség­gel együttműködve járőrszolgálatot láttak el a község területén. 66 A nemzetőrség nem lé­pett fel fegyveresen a szovjet csapatok ellen. A községben semmilyen politikai tömörülés vagy ifjúsági szervezet nem alakult. 67 A Budapesten zajló harcokban részt vett a Vörösberényben élő Jenéi Károly, aki a for­radalom leverése után családjával együtt külföldre távozott. A megtorlás során 1957­ben a nemzetőrségben betöltött parancsnoki

Next

/
Oldalképek
Tartalom