Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

közúti, alul vasúti) Dnyeper-hidat 1941. szeptember 29. és október 24. között, német vasútépítőkkel közösen a m. kir. 105. honvéd vasútépítő század katonái állították helyre: ZAKAPJÁS 1991.130-136., 134-135. 56-59. ábrák. 21 Ez a 108. vagy a 111. vasútépítő század volt. 22 A keleti fronton szolgáló, hazai koszthoz (szalonna, kol­bász, stb.) szokott magyar legénység többnyire idegen­kedve fogadta a számára szokatlan német ellátmányt (műméz, gyümölcsíz, „Hitler-szalonna",olajos hal, tu­busokból fogyasztható paszták és hasonlók) ( erről pl. BENE 1994. 65.) 23 Valójában a Don folyóról van itt szó! 24 Litvinov Makszim Makszimovics (Meir Walach) (Bialystok 1876. július 17. - Moszkva 1951. december 31.) Szovjet politikus. Külügyi népbiztos (1930-1939), wa­shingtoni nagykövet (1941-1943), majd külügyi népbiz­tos helyettes (-1947-ig). 25 Rosztovot 1942. július végén, tehát röviddel Dömös Imre alakulatának odaérkezése előtt, foglalták el a németek: ZAKARIÁS 1991. 151. 26 Héra István naplójábana község neve Kucsefszkaja (he­lyesen Kucsevszkája) (H. SZABÓ 2004.15.) 27 Arácson a búcsú Nagyboldogasszony ünnepéhez (au­gusztus 15.) kapcsolódott. 28 Pálfy Ilona (1899-1959) 29 Tetüvel. 30 Horthy István kormányzóhelyettes, tartalékos repülő fő­hadnagy haláláról: ANTA11992. 31 A m. kir. 101. (szentendrei) honvéd vasútépítő zászlóalj­ról van szó. 32 Talán a „Hangya" fogyasztási és értékesítő szövetkezet üzlethelyisége értendő ez alatt. Arácsi működését emlí­ti: LICHTNECKERT 1999. 431.. 33 Terükkel. 34 A vörösberényi Fűzfőgyártelepi Elemi Népiskolában ta­nított. Ugyanitt tanult két gyermeke is: R. Edit (Buda­pest 1933.10.31. -) az 1940/41-es tanévtől elsősként és R. László (Budapest 1936.03.12. -) az 192/43. tanév­től elsősként. 1945. december 30-án Radányi László ta­nító zárta le a törzskönyvet. (Veszprém Megyei Levéltár VIII.297.: Fűzfőgyártelepi (Vörösberény) Társulati Elemi Népiskola iratai 2. kötet, iskolai törzskönyv 49., 67., 80., 86., 98., 105., 116., 117.,133.) 1945 után a fűzfőgyártelepi társulati iskola igazgatója volt (BÁNDINÉ 2003. 15.) Ezen adatra Szőnyeg János balatonfűzfői helytörténész hívta fel a figyelmemet. Segítségét ismételten köszönöm. 35 Minden bizonnyal a szentgáli (Veszprém m.) eredetű re­formátus kisnemesi Kerkapoly családból. A család legis­mertebb tagja Kerkapoly Károly (Szentgál 1824. május 13. - Budapest 1891. december 29.) ügyvéd, egyetemi ta­nár, országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter (1870­1873) volt. A családról: NAGY i860. 225., EÖTVÖS 1909. I. 95-102., 147-302., 300. a család XVII-XIX: századi nemzedékrendje. Kerkapoly Károly pályafutásáról: ÁCS 1991., TŐKÉCZKI 2002. 132-135. 36 A „Budapest" tengerjáró hajó egyik 1942-es őszi jejszki ki­kötésének leírásakor, a hajó egykori III., majd II. tisztje, v. dr. Juba Ferenc (Nagyvárad 1915. november 25. - 2006. május 10.) megemlítette, hogy a fogadásukra felsorako­zott kis magyar egység parancsnoka egy tartalékos száza­dos (civilben miskolci építész) volt (JUBA 1993. 31.). Erős a gyanúm, hogy ezen miskolci építész talán azonos lehe­tett a Dömös Imre által említett, csak az államépítésze­ti ügyekhez értő főnökével, akinek sajnos a nevét nem is­merjük. 37 ZAKARIÁS 1991. 170. is említi, hogy Novorosszijszk kör­zetében 24 román katona (valamennyi erdélyi székely fiú) jelentkezett az egyik honvéd vasútépítő századnál és kérte felvételét. 38 RKK = Reichskarbovanec, a németek által megszállt uk­rán területen bevezetett pénzegység. 39 Budapestet 1942. szeptember 4-én és 9-én érte először szovjet légitámadás. A 9-i támadás során éjjel 22 órá­tól 10-én 01 óráig öt hullámban 30-40 szovjet DB-3-as bombázórepülőgép jelent meg - gépenként 800 kg bom­bateherrel - az ország légterében. (VERESS 1980. 175­176., BÚS - SZABÓ 2001.129.) 40 VERESS 1980.176. szerint az 1942. szeptember 9-ről lo­re virradó éjszaka „az egyik - tíz gépből álló - kötelék Veszprém-Ajka-Pápa légterében repült (Pápa felett há­romszor is megjelentek a gépek), de a tökéletes elsöté­títés miatt szervezett bombatámadásra nem került sor. A szovjet bombázók csak a Bakonyban észlelt fénypont­okra - szabadban éjszakázó pásztorok füzeire - dobtak bombákat, s így bombák robbantak a Farkasgyepü kö­rüli erdős hegyek között". 41 A bébé levest említi Héra István honvéd is naplójában 1943. január 12-én (H. SZABÓ 2004. 25.) H. Szabó Lajos szerint ez valamilyen hús nélküli bableves vagy babgulyás lehetett. 42 Feltehetően Tóth Sándor (Ötvöskónyi 1884. november 28. - ?), aki Csurgón végezte az állami tanítóképzőt, 1905-ben kapott oklevelet. Egy évig Lábodon (Somogy m.) volt he­lyettes tanító. 1905. szeptember í-én választotta meg az arácsi ref iskolaszék tanítónak. 1908-tól a fogyasztási szö­vetkezet ügyvezető igazgatója, 1912-től a Polgári Dalegylet karvezetője. Népművelési előadások vezetője. Az I. világ­háborúban 4 évet szolgált tart. hadnagyként. Kitüntetései: 2. oszt. Ezüst Vitézségi Érem, Koronás Vas Érdemkereszt, Károly Csapatkereszt, Sebesültek Érme. Még a II. világhá­ború alatt is ő volt a tanító (LICHTNECKERT 1999. 616., 618. A vonatkozó rész szerzője CSÁSZÁR ATTILA) 43 Héra István szerint a városnak 24 000 lakosa volt (H. SZABÓ 204.15.) 44 Héra István ugyanezt a hírt említi szeptember 25-én (H. SZABÓ 2004.15.) 45 Feltehetően Rhé Gyula (1900-1984) őrnagy, 1942-1943­ban a m. kir. 101. vasútépítő zászlóalj parancsnoka, ké­sőbb alezredes (ZAKARIÁS 1991. 219.) 46 Héra István is említette a német teherautókon megtett 300 km-res utat (H. SZABÓ 2004.15.) 47 A „Budapest" tengeri kereskedelmi motoros hajót 1934­ben bocsájtották vízre Újpesten. 1934. november 9-én tért haza első útjáról. Parancsnoka ekkor Kádár Ferenc ten­gerészkapitány volt. A hajó tulajdonosa a m. kir. Duna­Tengerhajózási R.T. volt. Miután a németek hadba léptek a Szovjetunió ellen, 1941. június 23-án kibérelték a hajót , amelynek orrába légvédelmi ágyút építettek be. A bér­leti összeg napi 310 Pengő volt. 1942-től a Fekete-tenge­ren teljesített szolgálatot, a németeknek szállított lőszert, repülőbombát, tányéraknát, üzemagyagot (pl. repülő­benzin) és utánpótlást, magyar felségjellel és magyar le­génységgel. Parancsnoka ekor Edvi-Illés Gyula, II. tiszt­je Rühl Lajos, III. tisztje Juba Ferenc (később II. tiszt) volt. 1942. augusztusában a hajó Nyikolajevből jövet át­élt egy sikertelen szovjet torpedótámadást. A hajó több utat tett meg Brailából és Constanzából kiindulva. 1942. szeptember 16-án futott be Balaklavába, ahol éjjel fél ket­tő tájban ismételten sikertelen szovjet torpedótámadás­ban volt részük. Ugyanitt 18-án déli 13 órakor súlyos légi­támadást éltek át. 18 szovjet repülő 9 hullámban támadta bombákkal és géppuskákkal a kikötött hajókat. A „ Buda­pest" 16 léket kapott, amelyeket Szevasztopolban javítot­tak ki. Az ekkor súlyosan megsebesült Bicskei Lajos hajó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom