Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)
31.én hétfő: mára virradóra vonaton megszöktem álmomban s haza érve Csopak felöl menve bent jártam a Hangyába 32 s a Bélánál beszéltem a Szálai komával, de sajnos mire teljesen haza értem volna felébredtem melyet míg élek is nagyon sajnálok.- Tegnap női borbély borotvált és nyirt meg 5. rubelért. Szeptember hó 1. nap kedd: Semmi különös nincs, előérzetem ojan, hogy talán szüretre othól lehetek de ez ugyan nem biztos, adja a Jó Isten, hogy ugy legyen.- Én itt csak mindennap birkózók az aprólépetü vedégekkel 33 , van ojan nap, hogy 8-10-et is kivadászok IX.2. szerda: Rádió üzenetem szövege Dömös Imre honv. üzeni családjának Balatonarácsra.- Ne aggódjatok fülem meggyógyult. Egésséges vagyok. Levél megy. írjatok. Szeretettel csókol benneteket Apu.Sajnos üzenetem a mai nappal nem lett futár utján elküldve most már nem tudom vajon tudok-e még üzenni vagy sem.- Most is hosszú sorokban 2. kerekű kocsikon húzva megmaradt holmijaikat jönnek vissza a menekültek, borzalmas és siralmas ábrázatuk van Istenem de nagyon rosz lehet nekik. Én Istenem édes jó Atyám! add hogy én innét minél előbb megszabadulhassak s haza mehessek szeretett kedves családom közé, mert már én csak igazán jól ot tudom magam érezni még akkor is, ha az én kedves oldalbordám mérgesen mégis kérdi tőlem este ha beenged, hogy hol voltál.- Én még őreá soha az életbe komojan meg nem tudtam haragudni pedig megérdemelte volna sok esetbe. Én Istenem adj eröt önékik is hogy nyugodtan Istenbe vetett hittel türelmesen jó egésségben találva várhassák haza érkezésem, sem panaszt ne haljak tőlük, hogy valaki bántotta őket szeretettel csókolom mind hármukat. Nagyon szeretném tudni, hogy a Bóta, Hangya, meg a Misi eleget tesznek-e megígért kötelességüknek vagy sem - mert ez a bizonytalanság ez nagyon bozzantó érzés este ha lefekszem állandóan othol vagyok gondolatban s azon tűnődöm hogy mi lehet velük, tudnak e főzni: Nem e betegek, s hogy mijén lehet a szőlő Istenem adj már egyszer szememre olyan álmot, hogy álmomban mindent tisztán biztossan láthassak, hogy egyszer már megnyugodva tölthessem el a napot, jó kedvvel tudva azt, hogy othol egésséges a családom s hogy minden rendben van. IX. 3. Csütörtök: álmomban az éjjel ismét ismerősökkel találkoztam, többek között a László bácsira kiáltottam rá, hogy hozzon egy kis pálinkát mert nagyon jó volna, ez reggel korán volt a Szabó Károly is ment a kuka s még ő is nevetett igaz hogy ez (nem R. P.) arácson volt hanem valahol más idegen községbe. Még ezideig nem tudtam reá szánni magamat hogy tolra vegyem s betűkkel irjam le a következőket de most már mindegy mégis csak megörökittem.- Már nem sokára 4 éves katonai szolgálatom lesz de még ijen pocsék alakulatnál mint katona nem voltam. Itt az irodán is csak a nagy fejetlenség uralkodik a tisztek soha semmivel tisztába nincsenek, nekem ugyan jó dolgom van, mert én tanítom a külalakra a Radányi László 34 fűzfői tanítót is, meg a Kerkápoly Dezső 35 karp honv. magán tisztviselőt is, mert egyik sem érti a katonai jelentés vagy szolgálati jegy külalakját valamint a megfogalmazását sem. - Hárman vagyunk az irodán kettő az karp honvéd, és én állomány vezető és számvevőtisztes helyettes tehát nekem jó dolgom van csak mégis nem igen szeretek ijen tisztek között irodát vezetni hol a főnököm csak az államépitészeti utakhoz ért 36 s itt mindentől fél, remeg csak attól nem hogy a legénységi konyha megkerülésével saját részükre kivételes ebédet valamint vacsorát főzessen. Csak egy eset s utána a többi. Legénységi ebéd bableves és paradicsomos burgonya főzelék husnélkűl.- Őnekik pedig becsinált leves és paprikás csirke, másik esetbe legénységi vacsora 2-2 dkgr turó és vaj, másik esetbe feketekávé vagy tea 2. dkgr. vaj tiszti konyhán pedig csirke pörkölt vagy kirántott