Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

31.én hétfő: mára virradóra vonaton meg­szöktem álmomban s haza érve Csopak fel­öl menve bent jártam a Hangyába 32 s a Bé­lánál beszéltem a Szálai komával, de sajnos mire teljesen haza értem volna felébredtem melyet míg élek is nagyon sajnálok.- Tegnap női borbély borotvált és nyirt meg 5. rube­lért. ­Szeptember hó 1. nap kedd: Semmi külö­nös nincs, előérzetem ojan, hogy talán szü­retre othól lehetek de ez ugyan nem biz­tos, adja a Jó Isten, hogy ugy legyen.- Én itt csak mindennap birkózók az aprólépetü vedégekkel 33 , van ojan nap, hogy 8-10-et is kivadászok IX.2. szerda: Rádió üzenetem szöve­ge Dömös Imre honv. üzeni családjának Balatonarácsra.- Ne aggódjatok fülem meggyógyult. Egésséges vagyok. Levél megy. írjatok. Szeretettel csókol benneteket Apu.­Sajnos üzenetem a mai nappal nem lett fu­tár utján elküldve most már nem tudom va­jon tudok-e még üzenni vagy sem.- Most is hosszú sorokban 2. kerekű kocsikon húzva megmaradt holmijaikat jönnek vissza a me­nekültek, borzalmas és siralmas ábráza­tuk van Istenem de nagyon rosz lehet nekik. Én Istenem édes jó Atyám! add hogy én in­nét minél előbb megszabadulhassak s haza mehessek szeretett kedves családom közé, mert már én csak igazán jól ot tudom ma­gam érezni még akkor is, ha az én kedves ol­dalbordám mérgesen mégis kérdi tőlem este ha beenged, hogy hol voltál.- Én még őreá soha az életbe komojan meg nem tudtam ha­ragudni pedig megérdemelte volna sok eset­be. Én Istenem adj eröt önékik is hogy nyu­godtan Istenbe vetett hittel türelmesen jó egésségben találva várhassák haza érkezé­sem, sem panaszt ne haljak tőlük, hogy va­laki bántotta őket szeretettel csókolom mind hármukat. Nagyon szeretném tudni, hogy a Bóta, Hangya, meg a Misi eleget tesznek-e megígért kötelességüknek vagy sem - mert ez a bizonytalanság ez nagyon bozzantó ér­zés este ha lefekszem állandóan othol vagyok gondolatban s azon tűnődöm hogy mi lehet velük, tudnak e főzni: Nem e betegek, s hogy mijén lehet a szőlő Istenem adj már egy­szer szememre olyan álmot, hogy álmom­ban mindent tisztán biztossan láthassak, hogy egyszer már megnyugodva tölthessem el a napot, jó kedvvel tudva azt, hogy othol egésséges a családom s hogy minden rend­ben van. IX. 3. Csütörtök: álmomban az éjjel is­mét ismerősökkel találkoztam, többek kö­zött a László bácsira kiáltottam rá, hogy hoz­zon egy kis pálinkát mert nagyon jó volna, ez reggel korán volt a Szabó Károly is ment a kuka s még ő is nevetett igaz hogy ez (nem ­R. P.) arácson volt hanem valahol más ide­gen községbe. Még ezideig nem tudtam reá szánni ma­gamat hogy tolra vegyem s betűkkel irjam le a következőket de most már mindegy még­is csak megörökittem.- Már nem sokára 4 éves katonai szolgálatom lesz de még ijen pocsék alakulatnál mint katona nem voltam. Itt az irodán is csak a nagy fejetlenség ural­kodik a tisztek soha semmivel tisztába nin­csenek, nekem ugyan jó dolgom van, mert én tanítom a külalakra a Radányi László 34 fűzfői tanítót is, meg a Kerkápoly Dezső 35 karp honv. magán tisztviselőt is, mert egyik sem érti a katonai jelentés vagy szolgálati jegy külalakját valamint a megfogalmazását sem. - Hárman vagyunk az irodán kettő az karp honvéd, és én állomány vezető és szám­vevőtisztes helyettes tehát nekem jó dolgom van csak mégis nem igen szeretek ijen tisz­tek között irodát vezetni hol a főnököm csak az államépitészeti utakhoz ért 36 s itt minden­től fél, remeg csak attól nem hogy a legény­ségi konyha megkerülésével saját részük­re kivételes ebédet valamint vacsorát főzes­sen. Csak egy eset s utána a többi. Legény­ségi ebéd bableves és paradicsomos burgo­nya főzelék husnélkűl.- Őnekik pedig becsi­nált leves és paprikás csirke, másik esetbe le­génységi vacsora 2-2 dkgr turó és vaj, másik esetbe feketekávé vagy tea 2. dkgr. vaj tiszti konyhán pedig csirke pörkölt vagy kirántott

Next

/
Oldalképek
Tartalom