Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

tülök, stb. Látható, hogy a duda mint általános elnevezés többféle hangszertípust jelölhet. A kürt szavunk a magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint ismeretlen eredetű, de mindenképpen igen régi eleme nyelvünknek. Valószínűsíthető, hogy a Kürtgyarmat törzsi elnevezésben szereplő Kürt törzset jelentő szó is kapcsolatba hozható az aerofon hangszertípussal.

l8

A hangszertípusra utaló Kürt helynév a XII. századtól és a zenészekre utaló Kürtös családnév és helynév a XIII. századtól folyamatosan adatolható.

19 Az ikonográfiái adatok szintén korai jelenlétét mutatják az íves kürtök hazai jelenlétének. Egy XIV. századi körmendi ezüst ivócsészén egy lovas vadászaton résztvevő lovag látható, aki épp az ívelt kürtjébe fúj.

20 A szarukürt tehát a legrégebbi hangszereink közé tartozik. A felépítéséből adódóan nemcsak hangszerként, de méltóságjelvényként és ivókürtként is alkalmazták. A Képes Krónikában áll, hogy a honfoglaláskor Árpád vezér egy szarukürtből ivott a Duna vízéből.

21 A szarukürt díszített ivó- vagy díszkürtként való alkalmazása sokáig fennmaradt. A veszprémi néprajzi gyűjteményben található díszesen faragott, P. 126-os leltári számú szarutülköt az első világháborús olasz fronton faragta az alsósegezdi uradalmi kanász. Mivel az ivótülkön nincs fúvónyílás kialakítva, hangszerként nem funkcionált. A szarukürtök honfoglaláskori és az Árpád-kori emlékeiben leginkább a hadászati alkalmazásuk a megragadható. Az 1040 körüli Casus sancti Galli című, Ekkehard által írt munkában olvasható, hogy a magyar felderítők kürtszóval és lármával rontanak elő a Szent Gallen-i kolostor melletti erdőségből, jelezve az ellenség érkezését.

22 Az 1150-1200 körül Anonymus által írt Gesta Hungarorumban olvasható, hogy a dunántúli területek horkája, Vérbulcsú vagyis Bulcsú vezér kürtöket használt, amikor a görög és bolgár hadakkal megütközött.

23 Kézai Simon 1200-as évek vége körüli krónikájában olvasható, hogy 955-ben az augsburgi vereség után Bulcsú és Léi vagy Lehel vezéreket Konrád császár elé kísérték, Lehel a kürtjével agyonütötte a császárt.

24 A XIV. század közepén készült Kálti Márkféle Képes Krónika egyik iniciáléjában meg is örökítették a jeles eseményt, de a képen látható hangszertípus egy hosszú trombitaszerű hangszer és nem egy ívelt kialakítású kürt. Ennek ellenére a jászberényi Jász Múzeum gyűjteményében fennmaradt a „Lehel kürtje" néven ismert becses nemzeti ereklyénk, amelyről László Gyula kiderítette, hogy elefáncsontból készült Bizáncban a X. században. A kürt felületének művészi értékű szalagfonat faragványa alapján feltételezhető, hogy eredetileg cirkuszi játékok alkalmával használták. A jászberényi „Lehel-kürt" legkorábbi ábrázolása 1642-ből a Jászberényi Református Egyházközség pecsétjéről való.

25 A kürtöt a XVIII. század elején még „Jász-kürt" néven ismerik, és ettől fogva egyre gyakrabban bukkan fel a „Lehelkürtje" elnevezés. Funkcióját tekintve a kürtöt a jászberényi jászok kapitánya viselte hatalmijelvényként az övén, de használták ivókürtnek is és jeles alkalmakkor meg is szólaltatták. A szarukürtök a magyar marha szarvából készültek. Békefi Antal kiemeli, hogy a pásztorok szerint csak a bal szarvból készültek a szarukürtök, mert a szarv görbülete miatt, fúváskor az esik kézre.

26 A 60-80 cm hosszúságú szarv hegyes végéből levágnak és a szarv még tömör belsejét kifúrják. A szarv felső nyílását fúvóka alakúra faragják, vagy más anyagból alakítanak ki külön fúvókát, amit katonazenei hatásra, a német Mundstück (fúvóka) után munsteklinek neveznek. A szarukürtdíszítés a pásztorművészet jellemző ágazata. Két jól megkülönböztethető stílusa alakult ki. A felső-tisza-vidéki és a Balaton környéki. Ez utóbbira jellemző a népies, pásztor-, vadász- vagy betyáréletből vett jelenetek és a stilizált népies virág- vagy állatalak-ábrázolás.

27 Ezt jól reprezentál-