Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

got tartalmaznak. A megközelítőleg 400 db kerámiatöredék az összes lelet negyedét sem éri el, a településnek ezt a horizontját a feltárással csak igen keskeny sávban érintettük. A finom kerámia szürke, sárga színű, homokkal soványított anyagú és többnyire rosszul megőrződött felületű, a durva kerámia barna, sötétszürke, homokkal és szerves anyaggal, néha kaviccsal soványított. A kis együttes jól datálható annak ellenére, hogy kevés edényforma és nem túl változatos díszítési motívum képviseli. Behúzott peremű, gömbös testű tálak (14. ábra 11»), csonkakúpos tálak (14. ábra 2., 15. ábra 3.), S profilú tálak (13. ábra 10.) fordulnak elő az anyagban vonaldísszel és díszítés nélkül és hengeres nyakú, gömbös hasú palack formájú edények a nyakon több sorban karcolt vonaldísszel (14. ábra 1. 9.), továbbá talpas tálak és hengeres nyakú, gömbös hasú, díszítetlen füles amfora (13. ábra 9.)Egy hengeres nyakú edényen kettős vonallal határolt négy mezőben sűrű vonaldíszt látunk négy különböző - ferde párhuzamosok, cikcakk, hullámvonal, vízszintes párhuzamosok - mintával (14. ábra 9.), a töredék azt a benyomást kelti, hogy arcos edény nyakának hátoldala. Hasonló mezőkre osztott minta van például egy szlovákiai arcos edényen.

89 A töredékek legtöbbje díszített hastöredék. A minta főként kettős vonalból álló szalagdísz átmetszve (13. ábra 13., 14. ábra 10.), a szalag Z alakban megtörik. Néha vörösre festett a szalag (13. ábra 13., 14. ábra 6.)- Egy esetben találunk hármas vonalat (14. ábra 13.). Előfordulnak finoman karcolt vonalak és mélyen árkoltak is. Egy hastöredéken mélyen árkolt spirálmintát találunk (14. ábra 15.), ez korai zselizi jellemző,

90 de az anyag egészében a középső zselizi fázisra keltezhető a kettős vonalból álló, megtörő szalagdísz, a hullámvonal alkalmazása miatt.

91 A hengeres nyakú palackhoz hasonló a szlovákiai anyagban gyakori,

92 a díszítetlen amfora sem idegen a középső fázistól.

93 A plasztikus díszítés ritka, kis ovális bütyök és fül fordul elő. A durva kerámia S profilú és behúzott peremű (14. ábra 16.) edénytöredékekből áll és díszítetlen hastöredékekből és kevés plasztikusan díszítettből (14. ábra 14., 17.). A korai horizontra jellemző nagyméretű edények vastag fallal itt már hiányoznak. Az 1. ház árkában volt egy nagyobb, szürke színű, bikónikus orsógomb is (14. ábra 12.). Liter fekvése a vonaldíszes kerámia kultúra szempontjából nagyon érdekes, a Keszthely csoport elterjedési területének északi peremén találjuk, egyben a kottafejes-zselizi területtel való érintkezési sávban.

94 A csoporthatárnak ez az átfedése változatos kombinációkat hoz létre a leletanyagban. A rendelkezésünkre álló adatok szerint zselizi lelet a Balaton-felvidéken eddig főként a DVK keszthelyi csoportjának lelőhelyein bukkant fel (pl. Mencshely), hasonlóan a Közép-Dunántúl más lelőhelyeihez.

95 A kultúra önálló települését a késői, Zseliz III. előtti időből Veszprém-Nándor-telepről ismertük csupán (Veszprém, József A. utcai sír és telepleletek) és felszíni gyűjtésből néhány lelőhelyről.

96 A literi feltárás azt reprezentálja, hogy a középső zselizi fázis idején létezett a kultúrának önálló települése az említett érintkezési sávban.

97 Regénye Judit Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém regenyej@vmmuzeum.hu